Laja �r�ks�ge
M�ria egyszer megjelent a koka haz�j�ban
Laja �slak�i, az ink�k egykor itt im�dt�k isten-kir�lyukat, a nap-ink�t. A klasszikus inka kult�ra nyomaib�l m�g ma is l�tszik valami: a Napkapu �s Tiahuanaco mueml�k-romjai – e jelenlegi id�sz�m�t�s 1200-as �veib�l. Amikor a spanyol Alfonso de Mendoza 1548-ban Tiahuanacoba j�tt, az inka birodalomb�l m�r alig volt valami. Francisco Pizarro az egykor hatalmas birodalomnak azzal adta meg a kegyelemd�f�st, hogy 1532-ben Cajamarc�ban foglyul ejtette, majd nemsok�ra kiv�geztette Atahualpa inka kir�lyt. Azt�n indi�nok ezreit m�sz�rolt�k le vagy vitt�k �s adt�k el rabszolg�nak, vagy �ppen ezersz�mra dolgoztatt�k hal�lra �ket Cerro Rico (Potos�) nem sokkal azel�tt felt�rt ez�stb�ny�j�ban.
Alfonso de Mendoza Tiahuanaco kultikus v�ros�t�l k�r�lbel�l egynapi j�r�f�ldre alap�totta a Nuestra Senora de la Pax nevet visel� telep�l�t. A v�rosalap�t�s 1548. okt�ber 20-�n t�rt�nt azon a helyen, ahol ma Laja fal�lhat�, La Paz pedig – a mostani f�v�ros – egy v�lgybe h�z�dott, valamivel m�lyebbre, mint az Altiplanonak nevezett nagy fenns�k. Lajaban m�g ma is szobor hirdeti a v�rosalap�t� spanyol megkopott dics�s�g�t: otromba betontalapzaton �ll Mendoza k�b�l faragott mellszobrocsk�ja a korra jellemz� sityakkal a fej�n – amely az Altiplan�n felv�ltva uralkod� h�s�g �s es� ellen egyar�nt v�delmet ny�jtott. A jeles katonatiszt tekintete La Paz fel� fordul, ahol a “Miasszonyunk, a b�ke asszonya” sz�kesegyh�z �ll. A r�gi templom, Laja spanyol gyarmati st�lusban �p�lt temploma m�r r�g az eny�szet� lett volna (soktonn�s mennyezete egyszer m�r beoml�ssal fenyegetett), ha 1854. december 8-�n nem t�rt�nt volna valami csod�latos.
A hagyom�ny szerint egy egyszeru lajai indi�n parasztnak megjelent az istenanya, M�ria. A szuz jelen�s�nek megt�rt�nt�t nyilv�n senki sem hitte volna el a parasztnak, ha M�ria k�pe nem maradt volna fenn aznap egy lapos k�v�n. Az istenanya k�p�n – amely ma a pl�b�niatemplomban egy valamikor pomp�zatos olt�rban l�that� – egy sz�pen kidolgozott n�alak �ll b� k�penybe burkol�zva. Az olt�r m�g�tti l�pcs�sorokon feljutva l�that� meg az aranykeretbe foglalt k� a k�pm�ssal. Sok-sokezer zar�ndok ment m�r f�l e l�pcs�k�n a sz�zadok sor�n. T�bbs�g�k indi�n.
Nem ok n�lk�l h�vj�k az indi�nok Santuario Nuestra Senora de Chijipat�nak ezt a szenth�zat. T�bb mint tizenk�t �ve lelkip�sztori k�zpont is muk�dik a k�re r�gz�lt M�ria-k�p t�v�ben aymara-indi�nok sz�m�ra. 75 f�nyi indi�n csoport tanulhat, muvel�dhet vagy �ppen pihenhet a k�zpontban. Sokan k�z�l�k katek�tai �ll�sra k�sz�lnek, vagy �ppen b�zisk�z�ss�g-vezet�nek valahol az Altiplan�n. Bol�via egyh�za ma m�r nem a spanyol papok �s szerzetesek egyh�za – �k alap�tott�k Laj�t �s templom�t a 17. sz�zadban. M�r a gyarmati id�ben voltak vil�gi katek�t�k, akik a kereszt�nyeket el�k�sz�tett�k a szents�gek v�tel�re. Ma m�r f�leg indi�n n�ket �s f�rfiakat k�peznek itt ki a fenns�k telep�l�seib�l hitoktat�nak, csoportvezet�nek, vagy egyszeruen p�ld�s kereszt�nynek.
A liturgia sz�vege �s a Szent�r�s m�r sok �ve k�szen �ll aymara �s quechua nyelven, a legfontosabb indi�n nyelveken, amelyek ugyanakkor Bol�via hivatalos nyelvei is. A kik�pz�k�zpontot Laja �s a k�rnyez� 55 telep�l�s Lengyelorsz�gb�l sz�rmaz� pl�b�nosa, Cristobal Basilik steyler misszion�rius vezeti. A steyler misszion�riusoknak nem messze a M�ria-kegyhelyt�l ap�cakolostoruk, a szomsz�dos telep�l�sben pedig a f�rfi tagok sz�m�ra berendezett rendh�zuk is van. Pasztor�ci�s munk�juk a b�zisn�l kezd�dik: “Itt sokakat megkeresztelnek, de csak keveset evangeliz�lnak” – foglalja �ssze a helyzetet P. Bernhard Guhs, aki ugyancsak a katek�ta-k�pz�sben dolgozik. A hittel kapcsolatos alapismereteket katek�zis �tj�n �s a sz�mos kjis telep�l�s bibliak�reinek k�zremuk�d�s�vel aj�k �t a Laj�ban k�pzett katek�t�k.
Hermana Irma lajai ap�ca a rendk�v�l sz�mos helybeli szeg�ny mellett a hitoktat�k rendelkez�s�re is �ll. A szerzetesek sz�m�ra hossz� id�n �t tilos volt a t�bbnyire �llami iskol�ban hitoktat�st v�gezni. A hosszasan hatalmon lev� katonas�g f�lt az emberi jogokra �s az egyenl�s�g t�ny�re b�s�gesen apell�l� felszabad�t�s-teol�gia eszm�inek “bomlaszt�” hat�s�t�l.
Irma n�v�r nap nap ut�n megeml�kezik a pasztor�lis munk�ja gy�kereir�l. A szerzetesn�v�rek �t �vvel ezel�tt megpr�b�ltak kutat f�rni, hogy v�zell�t�suk biztos�tva legyen. T�z m�teres m�lys�gben azonban kem�ny sziklatalapzatba �tk�ztek. �gy az iv�vizet a mai napig is a r�gi k�tr�l hozz�k, a templom k�zel�b�l. Az a k�t ugyanis, amelyet a szerzetesek a 18. sz�zadban f�rtak, ma is kitun�en muk�dik.
A t�rt�nelem Bol�via majdnem minden templom�ban belehajlik a jelenbe. Sok, arannyal-ez�sttel, dr�gak�vekkel gazdagon d�sz�tett olt�r tan�skodik azokr�l az id�kr�l, amikor a vil�g leggazdagabb v�rosa, Potos� a maga ez�stfolyam�val h�dolt Istennek. A Bol�via els� f�v�ros�ban, Sucreban �ll� r�gi templom f�lre�rthetetlen�l tan�skodik err�l.
La Paz sz�kesegyh�z�ban ezzel szemben a szeg�nys�gre kell eml�kezn�nk. A N�metorsz�gb�l j�tt Josef Clemens Maurer b�boros s�rja is itt van. Maurer, az 1990-ben meghalt egykori zsinati atya mindig a szeg�nyek p�rtj�n �llt – �s ennek megfelel�en is �lt. Szeg�nyek pedig Bol�vi�ban nagyon sokan vannak. Maurer b�boros tan�s�gt�tele eml�kezetes �s maradand�. K�vet�i is sz�mosak.
|