| dbo:abstract
|
- A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja. Egyes nyelvekben, például a franciában vagy románban a határozószó csaknem teljesen változatlan alakú szófaj, azaz nem toldalékolható. Más nyelvekben, mint egyes szláv nyelvek (például a BHMSZ), részben toldalékolható, azaz fokjeleket kaphat. A magyar nyelvben is vannak toldalékolható határozószók, azaz fokjeleket és/vagy viszonyragokat kaphatnak. Az előbbi nyelvekben ezeknek a ragoknak elöljárószók felelnek meg. Viszonylag újabb grammatikákban a hagyományosan határozószóknak tekintett szavak között olyanokat is számba vesznek, amelyek soha vagy egyes esetekben nem felelnek meg a fenti meghatározásnak, mivel nincs mondattani funkciójuk. Ezért a magyar grammatikákban ezek egy részét elkülönítik a módosítószónak nevezett szófaj keretében, más részét pedig a mondatszók közé sorolják. Egyes magyar grammatikákban egy harmadik szófajt is elkülönítenek a határozószótól és a módosítószótól, mégpedig a partikulát. Egyes BHMSZ grammatikákban partikula néven különítik el az ilyen szavakat, másokban pedig megkülönböztetnek közöttük függő partikulákat és függetleneket, amelyeket módosítószóknak is neveznek. A francia grammatikában van olyan szerző, aki az ilyen szavak egy részét a határozószók között hagyja, másokat a mondatszók közé sorolja (pl. oui ’igen’, non ’nem’), megint másokat pedig az ún. „bevezető szavak” közé, pl. voici, voilà ’íme’. Egyes források heterogén szóosztályként jelölik meg a határozószókat, főleg azon grammatikákra utalva, amelyek a módosítószókat, a partikulákat és a mondatszók közé soroltakat továbbra is határozószóknak nevezik különféle jelzőkkel ellátva ezt a terminust, például: (angolul) sentence modifier adverbial ’mondatmódosító határozó’, (angolul) sentence adverb ’mondat-határozószó’;(franciául) adverbe de phrase ’mondat-határozószó’;(románul) adverb modalizator ’modalizáló határozószó’. (hu)
- A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja. Egyes nyelvekben, például a franciában vagy románban a határozószó csaknem teljesen változatlan alakú szófaj, azaz nem toldalékolható. Más nyelvekben, mint egyes szláv nyelvek (például a BHMSZ), részben toldalékolható, azaz fokjeleket kaphat. A magyar nyelvben is vannak toldalékolható határozószók, azaz fokjeleket és/vagy viszonyragokat kaphatnak. Az előbbi nyelvekben ezeknek a ragoknak elöljárószók felelnek meg. Viszonylag újabb grammatikákban a hagyományosan határozószóknak tekintett szavak között olyanokat is számba vesznek, amelyek soha vagy egyes esetekben nem felelnek meg a fenti meghatározásnak, mivel nincs mondattani funkciójuk. Ezért a magyar grammatikákban ezek egy részét elkülönítik a módosítószónak nevezett szófaj keretében, más részét pedig a mondatszók közé sorolják. Egyes magyar grammatikákban egy harmadik szófajt is elkülönítenek a határozószótól és a módosítószótól, mégpedig a partikulát. Egyes BHMSZ grammatikákban partikula néven különítik el az ilyen szavakat, másokban pedig megkülönböztetnek közöttük függő partikulákat és függetleneket, amelyeket módosítószóknak is neveznek. A francia grammatikában van olyan szerző, aki az ilyen szavak egy részét a határozószók között hagyja, másokat a mondatszók közé sorolja (pl. oui ’igen’, non ’nem’), megint másokat pedig az ún. „bevezető szavak” közé, pl. voici, voilà ’íme’. Egyes források heterogén szóosztályként jelölik meg a határozószókat, főleg azon grammatikákra utalva, amelyek a módosítószókat, a partikulákat és a mondatszók közé soroltakat továbbra is határozószóknak nevezik különféle jelzőkkel ellátva ezt a terminust, például: (angolul) sentence modifier adverbial ’mondatmódosító határozó’, (angolul) sentence adverb ’mondat-határozószó’;(franciául) adverbe de phrase ’mondat-határozószó’;(románul) adverb modalizator ’modalizáló határozószó’. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja. Egyes források heterogén szóosztályként jelölik meg a határozószókat, főleg azon grammatikákra utalva, amelyek a módosítószókat, a partikulákat és a mondatszók közé soroltakat továbbra is határozószóknak nevezik különféle jelzőkkel ellátva ezt a terminust, például: (hu)
- A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja. Egyes források heterogén szóosztályként jelölik meg a határozószókat, főleg azon grammatikákra utalva, amelyek a módosítószókat, a partikulákat és a mondatszók közé soroltakat továbbra is határozószóknak nevezik különféle jelzőkkel ellátva ezt a terminust, például: (hu)
|
