| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos. Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra Chile és Peru között, de ezt a területet a chilei kormány erőszakkal elvette az ott található guanólelőhely miatt. Bolívia a legek országa:
* a világ egyik legmagasabban fekvő nagyvárosa, a korábbi főváros: La Paz
* a világ legmagasabban fekvő hajózható tava: Titicaca-tó
* a Föld legkiterjedtebb sósivataga: Salar de Uyuni
* Dél-Amerikában itt a legnagyobb az indián őslakosság aránya (a népesség 55%-a indián)
* Dél-Amerika legszegényebb országa (hu)
- Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos. Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra, Chile és Peru között, de ekkor elvesztette ezt a területet Chilével szemben. Bolívia „a legek országa”:
* a világ egyik legmagasabban fekvő nagyvárosa, a korábbi főváros: La Paz
* a világ legmagasabban fekvő hajózható tava: Titicaca-tó
* a Föld legkiterjedtebb sósivataga: Salar de Uyuni
* Dél-Amerikában itt a legnagyobb az indián őslakosság aránya (a népesség zöme indián)
* Dél-Amerika egyik legszegényebb országa. (hu)
- <api batchcomplete="">Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Tnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikn. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos.Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-ánra, Chile és Peru között, de ekkor elvesztette ezt a területet Chilével szemben. A kormány székhelye és az adminisztratív főváros La Paz, míg a hivatalos főváros Sucre, amely az igazságszolgáltatás székhelye. Az ország 2022-ben 12 millió főre becsült lakossága tnemzetiségű, beleértve az őslakosokat, a meszticeket, az európai, az ázsiai és az afrikai eredetket és néhány más keverék népet is. A spanyol a hivatalos és uralkodó nyelv, de 36 őslakos nyelvnek is van hivatalos státusza, amelyek közül a leggyakrabban beszélt a guaráni, az ajmara és a kecsua.Jóval a spanyol gyarmatosítás előtt az andoki régiója a nagy Inka Birodalom része volt, míg az északi és keleti síkvidéket az inkáktól független törzsek lakták. A perui Cuzcoból és a paraguayi Asunción felől érkező spanyol h༽ítók a 16. században erőszakkal átvették a régió irányítását. Spanyolország jórészt a bolíviai bányákból kitermelt ezüstből építette fel a birodalmát. Az 1809-es első függetlenség kikiáltása után tizenhat évnyi harc következett a Simón Bolívarról elnevezett köztársaság megalakulása előtt. A 19. században Bolívia elveszítette számos peremterületét a szomszຝos országokkal szemben; például Brazília mag olvasztotta az Acre régiót, míg Chile a Csendes-án partmenti régióját foglalta el.Bolívia 𠇪 legek országa”:a világ egyik legmagasabban fekvő nagyvárosa, a kori főváros: La Paza világ legmagasabban fekvő hajózható tava: Titicaca-t༺ Föld legkiterjedtebb sósivataga: Salar de UyuniDél-Amerikn itt a legnagyobb az őslakosság aránya (a népesség zöme indián)Dél-Amerika egyik legszegényebb országa. (hu)
- <api batchcomplete="">Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos.Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra, Chile és Peru között, de ekkor elvesztette ezt a területet Chilével szemben. A kormány székhelye és az adminisztratív főváros La Paz, míg a hivatalos főváros Sucre, amely az igazságszolgáltatás székhelye. Az ország 2022-ben 12 millió főre becsült lakossága többnemzetiségű, beleértve az őslakosokat, a meszticeket, az európai, az ázsiai és az afrikai eredetűeket és néhány más keverék népet is. A spanyol a hivatalos és uralkodó nyelv, de 36 őslakos nyelvnek is van hivatalos státusza, amelyek közül a leggyakrabban beszélt a guaráni, az ajmara és a kecsua.Jóval a spanyol gyarmatosítás előtt az andoki régiója a nagy Inka Birodalom része volt, míg az északi és keleti síkvidéket az inkáktól független törzsek lakták. A perui Cuzcoból és a paraguayi Asunción felől érkező spanyol hódítók a 16. században erőszakkal átvették a régió irányítását. Spanyolország jórészt a bolíviai bányákból kitermelt ezüstből építette fel a birodalmát. Az 1809-es első függetlenség kikiáltása után tizenhat évnyi harc következett a Simón Bolívarról elnevezett köztársaság megalakulása előtt. A 19–20. században Bolívia elveszítette számos peremterületét a szomszédos országokkal szemben; például Brazília magába olvasztotta az Acre régiót, míg Chile a Csendes-óceán partmenti régióját foglalta el.Bolívia „a legek országa”:a világ egyik legmagasabban fekvő nagyvárosa, a korábbi főváros: La Paza világ legmagasabban fekvő hajózható tava: Titicaca-tóa Föld legkiterjedtebb sósivataga: Salar de UyuniDél-Amerikában itt a legnagyobb az őslakosság aránya (a népesség zöme indián)Dél-Amerika egyik legszegényebb országa. (hu)
- Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos. Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra Chile és Peru között, de ezt a területet a chilei kormány erőszakkal elvette az ott található guanólelőhely miatt. Bolívia a legek országa:
* a világ egyik legmagasabban fekvő nagyvárosa, a korábbi főváros: La Paz
* a világ legmagasabban fekvő hajózható tava: Titicaca-tó
* a Föld legkiterjedtebb sósivataga: Salar de Uyuni
* Dél-Amerikában itt a legnagyobb az indián őslakosság aránya (a népesség 55%-a indián)
* Dél-Amerika legszegényebb országa (hu)
- Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos. Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra, Chile és Peru között, de ekkor elvesztette ezt a területet Chilével szemben. Bolívia „a legek országa”:
* a világ egyik legmagasabban fekvő nagyvárosa, a korábbi főváros: La Paz
* a világ legmagasabban fekvő hajózható tava: Titicaca-tó
* a Föld legkiterjedtebb sósivataga: Salar de Uyuni
* Dél-Amerikában itt a legnagyobb az indián őslakosság aránya (a népesség zöme indián)
* Dél-Amerika egyik legszegényebb országa. (hu)
- <api batchcomplete="">Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Tnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikn. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos.Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-ánra, Chile és Peru között, de ekkor elvesztette ezt a területet Chilével szemben. A kormány székhelye és az adminisztratív főváros La Paz, míg a hivatalos főváros Sucre, amely az igazságszolgáltatás székhelye. Az ország 2022-ben 12 millió főre becsült lakossága tnemzetiségű, beleértve az őslakosokat, a meszticeket, az európai, az ázsiai és az afrikai eredetket és néhány más keverék népet is. A spanyol a hivatalos és uralkodó nyelv, de 36 őslakos nyelvnek is van hivatalos státusza, amelyek közül a leggyakrabban beszélt a guaráni, az ajmara és a kecsua.Jóval a spanyol gyarmatosítás előtt az andoki régiója a nagy Inka Birodalom része volt, míg az északi és keleti síkvidéket az inkáktól független törzsek lakták. A perui Cuzcoból és a paraguayi Asunción felől érkező spanyol h༽ítók a 16. században erőszakkal átvették a régió irányítását. Spanyolország jórészt a bolíviai bányákból kitermelt ezüstből építette fel a birodalmát. Az 1809-es első függetlenség kikiáltása után tizenhat évnyi harc következett a Simón Bolívarról elnevezett köztársaság megalakulása előtt. A 19. században Bolívia elveszítette számos peremterületét a szomszຝos országokkal szemben; például Brazília mag olvasztotta az Acre régiót, míg Chile a Csendes-án partmenti régióját foglalta el.Bolívia 𠇪 legek országa”:a világ egyik legmagasabban fekvő nagyvárosa, a kori főváros: La Paza világ legmagasabban fekvő hajózható tava: Titicaca-t༺ Föld legkiterjedtebb sósivataga: Salar de UyuniDél-Amerikn itt a legnagyobb az őslakosság aránya (a népesség zöme indián)Dél-Amerika egyik legszegényebb országa. (hu)
- <api batchcomplete="">Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos.Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra, Chile és Peru között, de ekkor elvesztette ezt a területet Chilével szemben. A kormány székhelye és az adminisztratív főváros La Paz, míg a hivatalos főváros Sucre, amely az igazságszolgáltatás székhelye. Az ország 2022-ben 12 millió főre becsült lakossága többnemzetiségű, beleértve az őslakosokat, a meszticeket, az európai, az ázsiai és az afrikai eredetűeket és néhány más keverék népet is. A spanyol a hivatalos és uralkodó nyelv, de 36 őslakos nyelvnek is van hivatalos státusza, amelyek közül a leggyakrabban beszélt a guaráni, az ajmara és a kecsua.Jóval a spanyol gyarmatosítás előtt az andoki régiója a nagy Inka Birodalom része volt, míg az északi és keleti síkvidéket az inkáktól független törzsek lakták. A perui Cuzcoból és a paraguayi Asunción felől érkező spanyol hódítók a 16. században erőszakkal átvették a régió irányítását. Spanyolország jórészt a bolíviai bányákból kitermelt ezüstből építette fel a birodalmát. Az 1809-es első függetlenség kikiáltása után tizenhat évnyi harc következett a Simón Bolívarról elnevezett köztársaság megalakulása előtt. A 19–20. században Bolívia elveszítette számos peremterületét a szomszédos országokkal szemben; például Brazília magába olvasztotta az Acre régiót, míg Chile a Csendes-óceán partmenti régióját foglalta el.Bolívia „a legek országa”:a világ egyik legmagasabban fekvő nagyvárosa, a korábbi főváros: La Paza világ legmagasabban fekvő hajózható tava: Titicaca-tóa Föld legkiterjedtebb sósivataga: Salar de UyuniDél-Amerikában itt a legnagyobb az őslakosság aránya (a népesség zöme indián)Dél-Amerika egyik legszegényebb országa. (hu)
|
| dbo:callSign
| |
| dbo:capital
| |
| dbo:currentMember
| |
| dbo:governmentType
| |
| dbo:grossDomesticProduct
|
- 10.000000 (xsd:float)
- 45.000000 (xsd:float)
- 105.000000 (xsd:float)
- 828.000000 (xsd:float)
|
| dbo:motto
|
- (Az egység az erő!)
- ¡La unión es la fuerza!
|
| dbo:populationTotal
|
- 79 (xsd:nonNegativeInteger)
- 86 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:thumbnail
| |
| dbo:vehicleCode
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 44649 (xsd:nonNegativeInteger)
- 46499 (xsd:nonNegativeInteger)
- 56288 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 23484824 (xsd:integer)
- 25189840 (xsd:integer)
- 28297327 (xsd:integer)
|
| prop-hu:alternatívTérkép
|
- Bolivia_physical_map.svg (hu)
- Bolivia_physical_map.svg (hu)
|
| prop-hu:becsültNépesség
|
- 12.600000 (xsd:double)
- 10027254 (xsd:integer)
- 12000000 (xsd:integer)
|
| prop-hu:becsültNépességÉve
|
- 2012 (xsd:integer)
- 2022 (xsd:integer)
- 2025 (xsd:integer)
|
| prop-hu:beszéltNyelvek
|
- guaraní és további 33 indián nyelv (hu)
- guaraní és tovi 33 indián nyelv (hu)
- guaraní és további 33 indián nyelv (hu)
- guaraní és tovi 33 indián nyelv (hu)
|
| prop-hu:bg
|
- lightgrey (hu)
- lightgrey (hu)
|
| prop-hu:címer
|
- Coat_of_arms_of_Bolivia.svg (hu)
- Coat_of_arms_of_Bolivia .svg (hu)
- Coat_of_arms_of_Bolivia.svg (hu)
- Coat_of_arms_of_Bolivia .svg (hu)
|
| prop-hu:címerMéret
| |
| prop-hu:date
|
- 2022 (xsd:integer)
- 20050910151754 (xsd:decimal)
- 20051203010123 (xsd:decimal)
- 20060108044111 (xsd:decimal)
- 20160407024619 (xsd:decimal)
- 20160412022914 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:eltérésUtcTől
| |
| prop-hu:esemény
| |
| prop-hu:felirat
|
- La Paz (hu)
- 'Titicaca-tó (hu)
- Cochabamba (hu)
- Oruro (hu)
- Potosí (hu)
- Santa Cruz(de la Sierra) (hu)
- Sucre (hu)
- Tarija (hu)
- La Paz (hu)
- 'Titicaca-tó (hu)
- Cochabamba (hu)
- Oruro (hu)
- Potosí (hu)
- Santa Cruz(de la Sierra) (hu)
- Sucre (hu)
- Tarija (hu)
|
| prop-hu:feliratMérete
|
- 83 (xsd:integer)
- 88 (xsd:integer)
- 91 (xsd:integer)
- 92 (xsd:integer)
- 94 (xsd:integer)
|
| prop-hu:feliratPozíciója
|
- balra (hu)
- fent (hu)
- jobbra (hu)
- lent (hu)
- balra (hu)
- fent (hu)
- jobbra (hu)
- lent (hu)
|
| prop-hu:feliratPozໜiója
|
- balra (hu)
- fent (hu)
- jobbra (hu)
- lent (hu)
- balra (hu)
- fent (hu)
- jobbra (hu)
- lent (hu)
|
| prop-hu:főváros
| |
| prop-hu:gdp
|
- 45 (xsd:integer)
- 10828 (xsd:integer)
|
| prop-hu:gdpMegjegyzés
|
- 2005 (xsd:integer)
- 2023 (xsd:integer)
|
| prop-hu:gdpPerFő
|
- 1125 (xsd:integer)
- 3686.0 (dbd:usDollar)
|
| prop-hu:gdpPerFőRangsorban
| |
| prop-hu:gdpPerFőVásárlóerőParitás
| |
| prop-hu:gdpRangsorban
|
- 105 (xsd:integer)
- kb. 89. (hu)
|
| prop-hu:gdpVásárlóerőParitás
| |
| prop-hu:gépkocsijel
| |
| prop-hu:hdi
|
- 0.729000 (xsd:double)
- 0.733000 (xsd:double)
|
| prop-hu:hdiKategória
|
- közepes (hu)
- közepes (hu)
|
| prop-hu:hdiRangsorban
|
- 108 (xsd:integer)
- 113 (xsd:integer)
|
| prop-hu:hdiÉv
|
- 2007 (xsd:integer)
- 2023 (xsd:integer)
|
| prop-hu:himnusz
|
- Bolivianos, el hado propicio (hu)
- Fájl:Himno Nacional de Bolivia instrumental.ogg (hu)
- Bolivianos, el hado propicio (hu)
- Fájl:Himno Nacional de Bolivia instrumental.ogg (hu)
|
| prop-hu:hivatalosNyelv
| |
| prop-hu:hosszúság
|
- Ny (hu)
- NY (hu)
- Ny (hu)
- NY (hu)
|
| prop-hu:hosszúságiFok
|
- -70 (xsd:integer)
- -68 (xsd:integer)
- -67 (xsd:integer)
- -66 (xsd:integer)
- -65 (xsd:integer)
- -64 (xsd:integer)
- -63 (xsd:integer)
- 63 (xsd:integer)
- 64 (xsd:integer)
- 65 (xsd:integer)
- 66 (xsd:integer)
- 67 (xsd:integer)
- 68 (xsd:integer)
|
| prop-hu:hosszúságiÍvperc
|
- -45 (xsd:integer)
- -44 (xsd:integer)
- -10 (xsd:integer)
- -7 (xsd:integer)
- 7 (xsd:integer)
- 9 (xsd:integer)
- 10 (xsd:integer)
- 44 (xsd:integer)
- 45 (xsd:integer)
|
| prop-hu:hívókód
| |
| prop-hu:hívók༽
| |
| prop-hu:időzóna
| |
| prop-hu:igazítás
| |
| prop-hu:internetTld
| |
| prop-hu:jelMérete
|
- 0 (xsd:integer)
- 7 (xsd:integer)
- 8 (xsd:integer)
- 9 (xsd:integer)
|
| prop-hu:kTer
| |
| prop-hu:képaláírás
|
- Bolívia domborzati térképe (hu)
- Bolívia domborzati térképe (hu)
|
| prop-hu:legnagyobbVáros
| |
| prop-hu:mottó
|
- (hu)
- ¡La unión es la fuerza! (hu)
- (hu)
- ¡La unión es la fuerza! (hu)
|
| prop-hu:méret
| |
| prop-hu:népességrangsorban
|
- 79 (xsd:integer)
- 86 (xsd:integer)
|
| prop-hu:népsűrűség
|
- 8.760000 (xsd:double)
- 11 (xsd:integer)
- 12 (xsd:integer)
|
| prop-hu:népsűrűségForrás
| |
| prop-hu:pénznem
|
- Bolíviai boliviano (hu)
- Bolíviai boliviano (hu)
|
| prop-hu:pénznemIsoKódja
| |
| prop-hu:pénznemIsoK༽ja
| |
| prop-hu:sajátNév
|
- Estado Plurinacional de Bolivia (hu)
- Tetã Volívia (hu)
- Wuliwya Llaqta (hu)
- Wuliwya Suyu (hu)
- Estado Plurinacional de Bolivia (hu)
- Tetã Volívia (hu)
- Wuliwya Llaqta (hu)
- Wuliwya Suyu (hu)
|
| prop-hu:szuverenitásMegnevezése
|
- Spanyolországtól (hu)
- Spanyolországtól (hu)
|
| prop-hu:szuverenitásTípusa
| |
| prop-hu:szélesség
| |
| prop-hu:szélességiFok
|
- -21 (xsd:integer)
- -19 (xsd:integer)
- -17 (xsd:integer)
- -16 (xsd:integer)
- -15 (xsd:integer)
- 16 (xsd:integer)
- 17 (xsd:integer)
- 19 (xsd:integer)
- 21 (xsd:integer)
|
| prop-hu:szélességiÍvperc
|
- -58 (xsd:integer)
- -48 (xsd:integer)
- -35 (xsd:integer)
- -32 (xsd:integer)
- -23 (xsd:integer)
- 23 (xsd:integer)
- 30 (xsd:integer)
- 32 (xsd:integer)
- 35 (xsd:integer)
- 48 (xsd:integer)
- 58 (xsd:integer)
|
| prop-hu:tagság
|
- A Dél-amerikai Nemzetek Uniója, a MERCOSUR, az ENSZ, a Latin Unió és az OAS (hu)
- A Dél-amerikai Nemzetek Uniója, a MERCOSUR, az ENSZ, a Latin Unió és az OAS (hu)
|
| prop-hu:teljesNév
|
- Bolíviai Többnemzetiségű Állam (hu)
- Bolíviai Tnemzetiségű Állam (hu)
- Bolíviai Többnemzetiségű Állam (hu)
- Bolíviai Tnemzetiségű Állam (hu)
|
| prop-hu:terület
| |
| prop-hu:területiRangsorban
| |
| prop-hu:térkép
|
- LocationBolivia.svg (hu)
- LocationBolivia.svg (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:vezetőCím
| |
| prop-hu:vezetőNév
| |
| prop-hu:vezetᔜím
| |
| prop-hu:víz
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:zászló
|
- Flag of Bolivia .svg (hu)
- Flag of Bolivia .svg (hu)
|
| prop-hu:államforma
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos. Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra Chile és Peru között, de ezt a területet a chilei kormány erőszakkal elvette az ott található guanólelőhely miatt. Bolívia a legek országa: (hu)
- <api batchcomplete="">Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Tnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikn. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos.Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-ánra, Chile és Peru között, de ekkor elvesztette ezt a területet Chilével szemben. (hu)
- <api batchcomplete="">Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos.Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra, Chile és Peru között, de ekkor elvesztette ezt a területet Chilével szemben. (hu)
- Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos. Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra Chile és Peru között, de ezt a területet a chilei kormány erőszakkal elvette az ott található guanólelőhely miatt. Bolívia a legek országa: (hu)
- <api batchcomplete="">Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Tnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikn. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos.Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-ánra, Chile és Peru között, de ekkor elvesztette ezt a területet Chilével szemben. (hu)
- <api batchcomplete="">Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam; spanyolul: Estado Plurinacional de Bolivia, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos.Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra, Chile és Peru között, de ekkor elvesztette ezt a területet Chilével szemben. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Bolívia (hu)
- Bolívia (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:depiction
|
- wiki-commons:Special:FilePath/Alipiopsitta_xanthops_-in_tree-3-4sq.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Laguna_Cañapa,_Bolivia,_2016-02-03,_DD_77.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Tarabuco_market.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Kalasasaya2.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Inca_Quipu.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Ara_rubrogenys_-Doué_la_Fontaine_zoo-flying-8a.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Cataratas_Arcoiris_Bolivia.png
- wiki-commons:Special:FilePath/Anodorhynchus_hyacinthinus_-Mato_Grosso_-Brazil-8.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Bolivia_Topography.png
- wiki-commons:Special:FilePath/Bolivia_departments.png
- wiki-commons:Special:FilePath/Bolivia_map_of_Köppen_climate_classification.svg
- wiki-commons:Special:FilePath/Bolivia_physical_map.svg
- wiki-commons:Special:FilePath/Bolivia_rel93.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Bolivia_satelite.png
- wiki-commons:Special:FilePath/Bolivian_Alpaca.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Cactos_Ilha_Icahuasi.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Capivara_ST.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Casa_de_la_Moneda_de_Potosí_(Bolivia).jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Castillo_del_Principado_de_La_Glorieta_Sucre_Bolivia.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Caïman_au01.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Chukiqayara,_Vacas_09.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Coat_of_arms_of_Bolivia_(2).svg
- wiki-commons:Special:FilePath/Desfile_en_El_Alto,_Bolivia.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/El_Fuerte_de_Samaipata,_Santa_Cruz_-_Bolivia.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Evo_Morales.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/File-San_ingancia_de_valasco2.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Flag_of_Bolivia_(state).svg
- wiki-commons:Special:FilePath/Fuchsia_boliviana_1.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Hernando_Siles_Stadium_-_La_Paz.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/La_Paz_aerial_view-Bolivia.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Laguna_Ca༚pa,_Bolivia,_2016-02-03,_DD_77.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/LocationBolivia.svg
- wiki-commons:Special:FilePath/Morenada_C.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Morenada_D.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Palacio_de_Congresos_Bolivia.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Potosi_Mines_(71625784).jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Puerta_y_escalinata_del_templo_Kalasasaya_Tiwanaku_Bolivia.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Puma_Punku_landscape.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Reed_Islands_of_Lake_Titicaca.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Salar_de_Uyuni,_Bolivia2.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Squirrelmonkfamily1.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Tamandua_Pantanal.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Uros_people-Lake_Titicaca.jpg
- wiki-commons:Special:FilePath/Територијални_губици_Боливије-hu.svg
|
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:citizenship
of | |
| is dbo:country
of | |
| is dbo:deathPlace
of | |
| is dbo:location
of | |
| is dbo:source
of | |
| is dbo:sourceCountry
of | |
| is dbo:state
of | |
| is dbo:territory
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:alműfajokRégió
of | |
| is prop-hu:alm𗇺jokRégió
of | |
| is prop-hu:beszélik
of | |
| is prop-hu:halálozásiHely
of | |
| is prop-hu:halálozásiOrszág
of | |
| is prop-hu:hely
of | |
| is prop-hu:helyszín
of | |
| is prop-hu:hivatalos
of | |
| is prop-hu:ország
of | |
| is prop-hu:országok
of | |
| is prop-hu:region
of | |
| is prop-hu:stadion
of | |
| is prop-hu:születésiOrszág
of | |
| is prop-hu:születésiország
of | |
| is prop-hu:usingCountries
of | |
| is prop-hu:állam
of | |
| is prop-hu:állampolgárság
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
.svg?width=300)
.jpg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.jpg){kind=link}
