Sokf�le irom�nyt teszek k�zz� az adott szekt�ra vonatkoz� modulban. A k�l�nf�le irom�nyok k�z�tt egy v�zszintes egyenes vonal szab hat�rt.

Forr�s: www.nethirlap.hu,

 Id�zet egy h�v� embert�l

A Szcientol�gia...(Avagy a Szcientol�gia Egyh�za)

A szcientol�gia alap�t�ja Lafayette Run Hubbard (1911-1986). Amerikai haj�stiszt, aki t�bb egyetemen is szerencs�t pr�b�lt, �rni kezdett, f�leg a tudom�nyos-fantasztikus m�vek m�faj�ban, m�g v�g�l �tleteib�l vall�st is alap�tott. Azt �ll�totta, t�bbsz�r is meghalt. Ezt nem tudni, de azt igen, hogy t�bbsz�r is �lt ad�csal�s�rt. K�z�ss�gszervez�se katonai mint�t k�vet (v�. Sea-Org: tenger�szeti szervezet). 1986. janu�r 26-�n halt meg.
Ir�nyzat�t el�sz�r dianetik�nak nevezte, amely a felfog�s �talak�t�s�ra utal (a dianoia, v�. metanoia), majd szcientol�gi�nak (a scientia, tudom�ny latin sz�b�l), k�z�ss�g�t, pedig Scientology Churchnek, mondjuk �gy: a Tudom�nyol�gia Egyh�z�nak. A l�lek �tprogramoz�s�nak gondolat�t egybe�tv�zte a tudom�nyos-fantasztikus irodalom v�lt eredm�nyeivel, a l�l�kv�ndorl�snak a keleti vall�sokt�l k�lcs�nz�tt eszm�j�vel �s a szellemhit modern form�ival. Hubbard elk�pzel�se arra �p�l, hogy egy Xenu nev� bolyg�r�l 35 milli�rd �ve "thetan-elemek", l�lekdarabk�k ker�ltek �t a f�ldre az emberekbe. A szcientol�gia ezeket a magvakat �breszti fel a "tudat �talak�t�s�val ".
Hubbard szerint a dianetika az ember bels� utaz�sa, melynek c�lja az ember velesz�letett k�pess�geinek teljes visszaszerz�se. Az ember �gy ki tud gy�gyulni szorong�saib�l, f�lelmeib�l, a depresszi�b�l, vagyis f�l�nks�ge �s kudarcai ok�b�l, �s sikeres, er�s szem�lyis�ggel rendelkez�, a l�t minden neh�zs�g�vel szemben�z� �s azok f�l�tt gy�zedelmeskedni k�pes ember lesz. Ehhez az �n. audit�l�s, a tudattalanban rejt�z� k�pek, lelki sebek (az �n. engramok) felid�z�se, el�b�ny�sz�sa vezet el. Hubbard gy�gyul�st ig�r a pszichoszomatikus (lelki eredet�) betegs�gekb�l is.
Hubbard h�vei J�zust legfeljebb nagy gurunak tartj�k, de semmilyen jelent�s�get nem tulajdon�tanak neki. Emlegetik ugyan Istent �s valamif�le Lelket (Thetan), azonban Istent nem tekintik szem�lyes val�s�gnak, sokkal ink�bb -a New Age ideol�gi�j�nak megfelel�en aff�le vil�gegys�gben gondolkodnak, az emberi lelket e vil�geg�sz r�sz�nek tartj�k. Mivel nem fogadj�k el Istent �s J�zust, jogtalanul haszn�lj�k az egyh�z megjel�l�st.
Hogyan fogadj�k a Szent�r�st? Nem tekintik kinyilatkoztat�snak, csup�n az emberi elme adott id�szakra sz�l� megnyilv�nul�s�nak. M�g csak nem is hivatkoznak kereszt�ny forr�sokra.Nem nevezhet�k kereszt�nyeknek sem, hiszen nem hisznek a Szenth�roms�gban s J�zust csup�n embernek, tekintik.Ismernek ugyan n�h�ny kereszt�ny ihlet�s� szertart�st, mint a kereszts�g (vagy ink�bb n�vad�s), h�zass�g, temet�s cerem�ni�j�t, amelyet "k�pl�n"-nak nevezett szem�ly v�gez, de mindez csak �lca, semmi k�ze sincs a kereszt�ny szertart�sokhoz. A Church, Egyh�z elnevez�s hangoztat�sa csak azt c�lozza, hogy az egyh�zakhoz hasonl� ad�mentess�get �lvezhessenek �s r�szes�lhessenek azokb�l a forr�sokb�l amelyekb�l a tulajdonk�ppeni egyh�zak mer�tenek.
A "r�gi korszak" k�pvisel�j�nek tekintik a Katolikus Egyh�zat, amelynek legfeljebb csak szervezetts�ge lehet sz�mukra n�mik�pp p�ldak�p (v�. �pp az "egyh�z" mot�vum�t! ). A szcientol�gia feladja az �dv�ss�geszm�nyt. Hangoztatja a l�lekv�ndorl�s eszm�j�t, de v�gs� soron az ember evil�gi boldogul�s�t, szem�lyes kiteljesed�s�t, az �nmegval�s�t�s lehet�s�g�t hirdeti, "az �let �s a kommunik�ci� ismeret�re �s jav�t�s�ra" v�llalkozik, �pp ezzel arat sikert �zletemberek, sikerre v�gy�k, f�lresiklott egzisztenci�k k�r�ben.Kereszt�ny felfog�s szerint a f�ldi �let nem felt�tlen�l hoz kiteljesed�st, m�sr�szt Isten, J�zus Krisztuson kereszt�l szeem�lyes halhatatlans�got ig�rt minden embemek, mely az �let term�szetf�l�tti kiteljesed�se lesz.
A szcientol�gia a "tud�s tudom�nya" k�v�n lenni. Val�j�ban nem tudom�nyt ad, hanem egyf�le sci-fire �p�l. Emellett az �n. �kori gn�szticizmus is hatott tanaira, annak f�leg modern v�ltozata, a teoz�fia, tov�bb� a spiritizmus, az �j Korszak ideol�gi�ja �s t�vol-keleti vall�sok: a thet�n Hubbardn�l a hindu atmannak megfelel�, ami a vil�g-eg�sszel, a brahmannal azonos.
Hubbard tetszet�s mes�j�vel kapcsolatban, pedig tudnunk kell, hogy a term�szettud�sok nem tudnak messzebbre visszamenni a kozmosz t�rt�net�ben, mint 15-20 milli�rd �v. Hogy "f�ny-magvacsk�k" ker�ltek a testbe, ezt m�r a gn�szticizmus is tudni v�lte. Nem volna egyszer�bb ink�bb egyedi l�lekr�l, test-l�lek egys�g�r�l besz�ln�nk? Ha m�shonnan ker�ltek volna hozz�nk lelkek, azoknak is l�tre kellett j�nni�k, m�ssz�val a l�lek-magvak m�shonnan val� sz�rmaztat�sa csak olyan, mintha d�gl�tt lovat huzig�ln�nk ide-oda a f�ld�n.
Ami gy�gy�t�, terapeuta tev�kenys�g�ket illeti, m�regdr�g�n �rus�tott k�sz�tm�nyeik val�j�ban csak vitamin- k�sz�tm�nyek, pszichoterapeuta m�dszereik a sil�ny lelkiz�s �s a fel�letes kuruzsl�s kateg�ri�iba tartoznak. B�r elh�r�tj�k az "agymos�s" v�dj�t, vagy hogy vezet�k �s vezetettek viszonya n�luk rabszolgatart�k �s rabszolg�k viszony�ra eml�keztetne, t�ny, hogy tanfolyamaikon a szem�lyis�g teljes �talak�t�s�ra t�rekszenek. Ennek eredm�nye a tagok tudatos �s tudattalan szf�r�inak ir�ny�t�sa, a teljes f�gg�s, olyannyira, hogy a tagok a vezet�k akarat�nak kiszolg�l�iv� v�lnak.
Aki bel�p a Szcientol�gia Egyh�z�ba, hogy kigy�gyuljon szorong�saib�l �s f�lelmeib�l, azt el�sz�r elk�pr�ztatj�k a titokzatos technik�k, s ez�rt szivesen fizet egyre t�bbet, csak hogy eljusson a "felszabad�tott", az "�ttetsz�en vil�gos" �llapotba. Amikor azt�n �szreveszi, hogy a m�dszer nem vezet igaz�n el�re, �s ki akar l�pni a szervezetb�l, csapd�ba ker�l. A szervezet nem engedi el tagjai k�z�l. A tagokat val�s�ggal lelki terror alatt tartja, aff�le b�ntet�t�borokat tart fenn azok sz�m�ra, akik el akart�k hagyni soraikat. Mindez nem f�r �ssze az ember szem�lyi m�lt�s�g�val. A szcientol�gia h�vei, s f�leg vezet�i vil�gszerte az �gy�szs�gek �lland� v�dlottjai. A v�dpontok mindig ugyanazok ellen�k, b�nsz�vetkezet, csal�s, f�k�nt ad�csal�s, d�nt�sre k�ptelen szem�lyek beh�l�z�sa, er�szak, orvosi gyakorlat jogosulatlan �z�se, p�nz�gyi vissza�l�sek. A szcientol�gia komoly k�nyvek, foly��ratok �s az �ket kutat�k �ll�t�sa szerint nem vall�s, nem is tudom�ny. Ink�bb a vall�s �gisze alatti minden �ron val� p�nzszerz�s t�rsas�ga, akik k�nnyen seg�tenek a "le�gett" embereken, hogy ut�na egy �leten �t rabszolg�v� tegy�k. Fegyveresen �rzik t�boraikat, illetve titkaikat. Sz�mos orsz�gban nem csak perek folynak ellen�k, hanem be is tiltj�k �ket.
Vil�gszerte mintegy tizen�tmilli�nyira tehet�, akik k�l�nf�le kurzusaikon r�szt vettek. Akiket valamilyen m�don elv�laszthatatlanul magukhoz k�t�ttek, tal�n mintegy milli�nyian vannak. Magyarorsz�gon n�h�ny tucatnyian lehetnek. A szcientol�gusok a modern technika (�pp az inform�ci�-ipar) minden eszk�z�t latbavetik tanaik terjeszt�s�re. Szab�lyosan be�p�ltek a nemzetk�zi sz�m�t�g�pes h�l�zatba, �s azon kereszt�l hirdetik tanaikat.

Ezt a cikket J�kuthy Zolt�n �ta �s A Demokrata c. �js�g 2000. m�j. 19. sz�m�ban jelent meg.

A szcientol�gusok m�r a sp�jzban vannak

A Magyarorsz�gi Szcientol�giai Egyh�zat 1990. j�lius 3-�n jegyezte be a F�v�rosi B�r�s�g. A szervezet Dianetikai Egyes�let n�ven m�r kor�bban is jelen volt Magyarorsz�gon, legink�bb a pszichi�tria elleni t�mad�sokkal, v�diratokkal ker�lt be a k�ztudatba. Egyh�zz� alakul�suk �ta megilletik �ket az egyh�zaknak kij�r� �llami kedvezm�nyek, b�r direkt �llami t�mogat�st nem kapnak.

A vil�g t�bb orsz�g�ban, �gy N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban, G�r�gorsz�gban �llami szint�n l�pnek fel a destrukt�vnak tartott szcientol�gia ellen, Magyarorsz�gon azonban korl�toz�s n�lk�l fejthetik ki tev�kenys�g�ket, orsz�gosan jelenleg k�zel t�zezer tagot sz�ml�lnak. Dr. Ve�r Andr�s pszichi�ter �s Dr. Er�ss L�szl� pszichol�gus a hetekben jelentette meg a t�m�ban �rt m�sodik, a Magyarorsz�g a Szcientol�gia (p�k)h�l�j�ban c�m� k�nyv�t, amely a kisegyh�z hazai tev�kenys�g�t taglalja, dokumentumokkal t�rt�netek sokas�g�val �rdekes �sszefon�d�sokra vil�g�tanak r�. Ve�r Andr�s professzorral, az Orsz�gos Pszichi�triai �s Neurol�giai Int�zet f�igazgat�j�val besz�lgett�nk.  

- A legt�bb kisegyh�z, szekta -ak�r a Jehova tan�i, ak�r a Hit Gy�lekezete- ha egyedi form�ban is, de valamif�le vall�si alapra �p�l. De mennyire tekinthet� vall�snak a szcientol�gia? 

- Semmi k�ze nincs a vall�shoz. Nem tisztelnek semmit, nincs Isten�k, nincsenek dogm�ik. A szcientol�gia megalap�t�j�nak, Laffayette Ron Hubbardnak esze �g�ban sem volt egyh�zat alap�tani... 

- Hubbard tudom�nyos-fantasztikus reg�nyekkel szerzett mag�nak nevet �s vagyont. 

- �gy van. A Szcientol�gia alpm�ve, a Dianetika, egy k�s�bbi k�nyve, ami egyfajta pszichoter�pi�s m�dszert v�zol. Az eg�szen l�tszik, hogy olyasvalaki �rta, akinek semmif�le pszichol�giai szak�rtelme nincs, k�l�nb�z� filoz�fiai ir�nyzatokb�l �nk�nyesen kiragadott elemek, n�h�ny pszichi�triai m�dszer f�lre�rtelmez�se �s az ebb�l lesz�rt rossz konkl�zi�k gy�jtem�nye. �ppen ez�rt vesz�lyes, mert a tudatalattit megk�zel�ti, azonban a hib�s m�dszerek miatt komoly k�rokat okoz. Hubbard �gy �rezte, nagyot alkotott, �s k�nyv�vel sorra felkereste az amerikai pszichi�tereket, hogy alkalmazz�k az � zseni�lis m�dszer�t. Miut�n a szakma elhajtotta, kezdett amat�r m�don l�lekgy�gy�szkodni. Ki is alakult egy k�r, aki hinni kezdett ebben, hiszen az emberek, mint tudjuk, gyakorlatilag b�rmire kaphat�k. Ekkor azonban a vil�gviszonylatban is nagyon kem�ny �rdekv�delemmel rendelkez� Amerikai Orvosi Kamara, �szlelve a vesz�lyt beperelte Hubbardot kuruzsl�s�rt, �s a b�r�s�g komoly p�nzb�rs�gra �t�lte. �gy ut�lag azt kell mondanom, ez a per komoly hiba volt. Ez alapozta meg a ugyanis szcientol�gia l�t�t. Ha az orvosok akkor egyszer�en eln�znek Hubbard feje f�l�tt, m�r r�g kif�jt volna az eg�sz �r�let. �gy azonban Hubbard, hogy elej�t vegye a tov�bbi pereknek, kihaszn�lva az Amerik�ban is igen liber�lis vall�s�gyi t�rv�nyt, n�gy �vvel k�s�bb megalap�totta a saj�t m�dszereire �s tanaira �p�l� Szcientol�giai Egyh�zat �s a Dianetik�t tette meg a legf�bb szcientol�gus technol�gi�nak. Ezut�n Hubbardot gyakorlatilag nem lehetett t�madni, hiszen a vall�sszabads�g Amerik�ban is s�rthetetlen. 

- Ez�rt t�madja teh�t a Szcientol�gia oly hevesen a pszichi�tri�t. 

- Nem v�letlen, hogy a legkomolyabb ellenf�lnek a pszichi�tri�t tekintik, ugyanis �ppen a technik�ik miatt mi tudjuk a legk�nnyebben leleplezni �ket. A m�dszer�k az ember f�gg�s�gbe tasz�t�s�ra �p�l, �s min�l labilisabb egy szem�lyis�g, ann�l k�nnyebb f�gg�v� tenni. Vezet� pszichi�terk�nt kor�bban is szembeker�ltem vel�k, de amikor 1994-ben elkezd�d�tt az iskol�kban a ment�lhigi�n�s program, amelynek miniszteri biztosa lettem, nagym�rt�kben feler�s�d�tt a t�mad�s, akkor kezd�dtek a v�daskod�saik. Ez a program ugyanis arra a ter�letre koncentr�lt -a fiatalok drogmegel�z� oktat�sa, ment�lis nevel�se-, amelyet a szcientol�gia privil�gium�nak tekint, �gy komoly konkurenci�t l�ttak bennem. 

Am�g ez a program m�k�d�tt, a szcientol�gia nem is tudott beker�lni a magyar oktat�sba. 1998-ban azonban, miut�n a ment�lhigi�n�s programot megsz�ntett�k , azonnal megjelentek. Ki merem mondani, a ment�lhigi�n�s program megsz�ntet�se nem eg�szen politikai d�nt�s volt, hiszen a program �l�n engem k�vet� Tringer L�szl� amellett, hogy kiv�l� szakember, az �j korm�ny bizalm�t is �lvezte. Itt teh�t sokkal ink�bb a hatalom k�zel�be f�rk�z�tt szcientol�gusok �rdek�rv�nyes�t�se �rz�kelhet�. Egy ellenszenves tr�kkel azt is el�rt�k, hogy az Alkalmazott Oktat�stan nev� szcientol�gus alap�tv�ny megkapta az akkredit�ci�t az Oktat�si Miniszt�riumt�l, ami �ltal beker�ltek a pedag�gusk�pz�sbe. Az�ta m�k�dhetnek a szcientol�gus alap�tv�nyok iskol�i, a p�csi Tud�s-v�r Alap�tv�ny, a szeksz�rdi Tud�s-forr�s Alap�tv�ny, a budapesti K�K Iskola Alap�tv�ny. 

Pokorni Zolt�n nagyon b�tor �s becs�lend� l�p�st tett, amikor, �rtes�lv�n a h�tt�rr�l, a lehet� leggyorsabb m�dszerrel, formai hib�ra hivatkozva visszavonta az Alkalmazott Oktat�stan Alap�tv�ny k�pz�si enged�ly�t. Ezen a ter�leten egyel�re teh�t visszaszorultak, az iskol�k azonban tov�bb m�k�dnek. 

- Milyen m�dszerekkel dolgozik a Szcientol�gia? 

- A legt�bb ember szeretne sikeres �s gazdag lenni. A szcientol�gia �ppen erre �p�t. Menedzserk�pz�s, intelligencia- �s k�pess�gfejleszt� tanfolyam, szem�lyis�gfejleszt�s. Az embert az utc�n megsz�l�tj�k, k�l�nb�z� szervezetek nev�ben elh�vj�k egy ingyenes "Oxford teszt" nev� �gymond intelligencia-vizsg�latra. Ez a teszt egy gyakorlatilag teljes m�rt�kben semleges �s semmit mond� k�rd��v. Nincs is c�lja, csup�n az, hogy az v�laszokt�l f�ggetlen�l mindenkin�l "kimutat" valami kezel�sre vagy v�ltoztat�sra szorul� lelki vagy szellemi probl�m�t. Term�szetesen azonnal felaj�nlj�k a seg�ts�get, hogy kihez, hova �s mi�rt kell fordulni. Aki ebbe belemegy, azt �szrev�tlen�l egyre m�lyebbre h�zz�k maguk k�z�, egyre m�lyebben n�znek bele az emberbe. Abban a pillanatban, amikor megtal�lj�k azokat a pontokat, amelyeken kereszt�l meg lehet fogni az adott szem�lyt, elkezd�dik az audit�l�s. 

- A micsoda? 

- A k�pz�s kezdete. Az audit�l�s �gy t�rt�nik, hogy miut�n kit�lt�tt n�h�ny, t�bb sz�z k�rd�sb�l �ll� tesztet, az embert le�ltetik egy hazugs�gvizsg�l� g�phez hasonl� szerkezet, az �gynevezett E-m�ter mell�, �s k�l�nb�z� k�rd�seket tesznek fel. P�ld�ul le kell �rni az illet�nek, hogy �let�ben h�ny szexu�lis kapcsolata volt. D�tummal, n�v szerint meg kell nevezni, hogy kivel, mikor, milyen s�r�s�ggel, milyen p�zokban, milyen esetleges perverzi�kkal, seg�deszk�z�kkel. 

- Ha nekem valaki ilyen k�rd�st tenne fel, az arc�ba r�h�gn�k. 

- Ezen a ponton m�r nem. Ekkorra m�r valamilyen szint� f�gg�s�g alakult ki, itt m�r vagy nem mer, vagy nem tud ellentmondani. Ebben amellett, hogy szem�lyis�gi jogokat s�rt, az a t�rv�nytelen, hogy olyan adatok kiszolg�ltat�s�ra k�telezik az embert, amelyek nem �r� vonatkoznak, hanem harmadik szem�lyre. Ezekkel pedig k�m�letlen�l vissza lehet �lni. 

- A szcientol�gusok jellemz� magatart�sa a m�vies, egyen-mosoly, megsz�llott kiegyens�lyozotts�g. Vagy ez csak a l�tszat? 

- Egyr�szt, azonban egy f�gg�v� tett szem�lyis�g �nmaga is elhiszi ezt, �gy val�ss� v�lik. 

- Hogyan �rhet� ez el? 

- Elkezd�dik a m�r fent eml�tett okok miatt soha v�get nem �r� tanfolyam, k�pz�s, ami folyamatosan a sikerrel �s a gazdags�ggal kecsegteti az embert. Ilyen m�dszerekkel bizony �t lehet form�lni a gondolkod�s�t ak�r norm�lis, eg�szs�ges, fiatalokon is. M�sr�szt, hasonl�an a sz�ls�s�ges mozgalmakhoz, �p�tenek a k�z�ss�ghez tartoz�s ir�nti v�gyra is. M�rpedig aki vonz�dik ehhez, azt k�nny� belevinni olyan m�lys�gig, ahonnan gyakorlatilag m�r nincs vissza�t. Van persze egy m�sik, meglehet�sen sz�k r�teg, amelyik nagyon is j�l �l ebb�l, �ri�si vagyonra tesz szert. 

A szcientol�gia �gy m�k�dik, mint a Multi Level Marketing (MLM) c�gek: min�l t�bb embert szervezek be magam al�, ann�l kevesebbet kell dolgoznom, m�r csak az alattam l�v�k munk�ja ut�n kapott sz�zal�kokb�l �lek. Nem v�letlen, hogy p�ld�ul az els� Magyarorsz�gon is megjelen� MLM c�gb�l, az Amwayb�l nagyon sokan �tigazoltak a szcientol�giai egyh�zba. Akik ott j� poz�ci�t el�rtek, azoknak a jelent�s t�bbs�ge az�ta szcientol�gus. Ezeket az embereket megfogt�k a nagy p�nzek �g�ret�vel �s f�k�pp azokkal az �lland�, a gondolkod�sm�d �tform�l�s�ra alkalmas �sszej�vetelekkel, ahol a sikerorient�lts�g klis�it, sablonsz�vegeit ism�teltetik meg�ll�s n�lk�l. 

- A Szcientol�gia azonban egyh�zk�nt defini�lja mag�t, kell, hogy legyen valami vall�si alapvet�s�k. 

- Tal�n komikusan fog hangzani, de a szcientol�gia vall�si alapja gyakorlatilag az ENSZ Emberjogi Nyilatkozat�nak egy felpuh�tott v�ltozata. Azt mondj�k, olyan vil�got szeretn�nek, ami �r�lts�gt�l, h�bor�kt�l, k�b�t�szerekt�l mentes, �s ahol minden ember szabadon �s �n�ll�an �lhet �s rendelkezhet mag�r�l. Ez �gy roppant kev�s, gyakorlatilag �res k�zhely. De e vall�s vall�stalans�g�nak �rz�keltet�s�re egy kicsik�t tov�bb megyek. Aki bel�p a szcientol�giai egyh�zba, azaz al��rja a bel�p�si nyilatkozatot, elfogadja a szab�lyokat -amelyek k�z�tt p�ld�ul kiemelten szerepel, hogy k�v�l�ll�knak, de legink�bb a sajt�nak semmit nem mondhat el-, szcientol�gus lesz. 

De annak ellen�re, hogy tagja lesz a szcientol�giai egyh�znak, meg�rizheti saj�t vall�s�t. Amellett teh�t, hogy �n szcientol�gus vagyok, nyugodtan lehetek katolikus, jehovista vagy zsid�. �k erre azt mondj�k, hogy ez az�rt van, mert �k ennyire toler�nsak. Ez persze kiz�r�lag azt mutatja, hogy itt egy�ltal�n nem vall�sr�l van sz�. 

A szcientol�gia egy er�sen gazdas�gi alapokon nyugv� szervezet. A k�l�nb�z� audit�l�sok �s szem�lyis�gfejleszt� tanfolyamok s�lyos p�nzekbe ker�lnek. A nem is t�l magas "clear" szint el�r�se ma k�zel 20 milli� forintba ker�l. 

- �rts�k ezt �gy, ha vall�snak tekintj�k, akkor a lelki gyakorlatok�rt fizetni�k kell a h�veknek? 

- Pontosan. Persze ekkora p�nz keveseknek �ll rendelkez�s�re, �gy a pszichol�giain k�v�l anyagi f�gg�s�gbe is tasz�thatj�k az embert. Gyakran p�ld�ul szcientol�gus c�gek fizetik az alkalmazottaik sz�m�ra a tanfolyamok k�lts�geinek egy r�sz�t. Ha egy c�g vezet�s�be be tud f�rk�zni a szcientol�gia, akkor egy id� ut�n a c�g alkalmazottaira is r�sz�llnak, �s ha meg akarj�k �rizni a munk�jukat, �t kell esni�k az audit�l�snak nevezett agymos�son. Itthon az egyik legk�l�nlegesebb eset a gy�mr�i �nkorm�nyzat�, amellyel a k�nyvben k�l�n fejezet foglalkozik, dokumentumokkal al�t�masztva mindent. Gy�mr�n a megv�lasztott - egy�bk�nt kisgazda - polg�rmester szcientol�gus! Az �nkorm�nyzat dolgoz�it pedig �nkorm�nyzat p�nz�b�l audit�ltatta, �gy ment �t az �llam p�nze a szcientol�gi�hoz. R�ad�sul ennek van egy olyan vonatkoz�sa is, hogy a szcientol�gia propagandak�nt haszn�lhatja fel. Ugyanis Gy�mr�n k�lf�ldi forgat�csoportok k�sz�tettek riportfilmeket �s a szcientol�gia �gy terjeszti ezt, hogy l�m, itt val�sult meg el�sz�r a vil�gban egy szcientol�giai m�dszerek szerint vezetett k�z�ss�g, egy v�ros modellje. 

- A f�gg�s�g kialak�t�s�hoz, a gazdas�gi tev�kenys�ghez mi�rt van sz�ks�g vall�si k�nt�sre? Az eml�tett Multi Level Marketing c�gek is gyakorlatilag ezt csin�lj�k, vall�si sz�lamok n�lk�l is igen hat�konyan. 

- Mert az egyh�zak minden�tt s�rthetetlenek, �s k�l�nb�z� gazdas�gi kedvezm�nyek illetik meg �ket. A szcientol�gus c�gek pedig profitjuk 15 sz�zal�k�t k�telesek leadni a los angelesi k�zpontnak, azaz itt val�ban s�lyos doll�rmilli�rdokr�l van sz�, r�ad�sul ellen�rizhetetlen�l, hiszen az egyh�zi adom�nyok sehol a vil�gon nem ellen�rz�ttek. <�n azonban t�bbet l�tok ennek h�tter�ben: szerintem a szcientol�gia gyakorlatilag mint minden totalit�rius eszme vil�guralomra t�r. El�g megn�zni egy szcientol�gus bel�p�si nyilatkozatot: �n,.. ezennel egyet�rtek azzal, hogy a SEA Organization alkalmaz�s�ba l�pek, �s j�zan �t�l�k�pess�gem birtok�ban, teljesen felismerem annak c�ljait: bevezetni az ETIK�T ezen a bolyg�n �s az univerzumban, �s fogadom, hogy emellett kitartok. teljes m�rt�kben �s fenntart�sok n�lk�l al�vetem magam e csoport fegyelm�nek, erk�lcsi szab�lyainak �s felt�teleinek...

- A z�rad�k sem kev�sb� pik�ns: "Ez�rt teh�t a SEA Organization szolg�lat�ra szerz�d�m az elk�vetkez� milli�rd �vre." Mennyire lehet ezt komolyan venni? 

- Nagyon is. �ppen ez a l�nyeg! Tudniillik, ha azt �ratn�k al�, hogy 20-30-50 �vre fogadok h�s�get nekik, azt az ember meggondolja. Ez ugyanis bel�that� id�, azt, hogy egy ember 20 �vre elk�telezze mag�t valami mellett, �t tudja gondolni, fel tudja m�rni. Az 1 milli�rd �v azonban bel�thatatlan id�, �gy az illet�ben fel sem mer�l, hogy ezt �t k�ne gondolni. Egy�bk�nt a szcientol�gia egyre ink�bb hangoztatott gyakorlata szerint ez az 1 milli�rd �v nemcsak a j�v�re vonatkozik, hanem a m�ltra is. �k ugyanis a hindu vall�sb�l �tvett�k a reinkarn�ci� l�tez�s�t, �gy ez azt jelenti, hogy egy szcientol�gus lehet, hogy m�r t�bb ezer vagy t�bb milli� �ve szcientol�gus, de csak a h�s�gnyilatkozat al��r�s�nak pillanat�ban tudatosul ez benne. �gy lehet teh�t az emberekkel elhitetni, hogy a korl�tlan id� egyben korl�tlan hatalmat is jelent, �s gyakorlatilag az eg�sz galaxist be lehet h�l�zni a szcientol�gia m�dszereivel. 

- Ez az�rt ink�bb hasonl�t a sci-fi-re, mint diktat�rikus c�lokra... 

- A XX. sz�zadban, gyakorlatilag a m�sodik vil�gh�bor� befejez�s�vel egy�rtelm�v� v�lt, hogy katonai eszk�z�kkel a vil�g nem h�d�that� meg. Hubbard r�j�tt, hogy sokkal nagyobb es�ly van erre, egy gazdas�gi vil�gh�l�val, egy oktat�si vil�gh�l�val �s els�sorban olyan programokkal, amelyekkel az embereket ment�lis f�gg�s�gben lehet tartani. Ez a fajta vil�guralmi t�rekv�s val�sul meg a szcientol�giai egyh�zban. Semmiben nem k�l�nb�zik az k�l�nb�z� dikt�torok elk�pzel�seit�l, csup�n r�aggattak egy XXI. sz�zadi k�nt�st. 

- Mib�l gondolja ? 

- Tev�kenys�g�ket n�gy nagy csoport k�r� szervezt�k, amelyek vil�gviszonylatban ir�ny�tj�k a szervezetet. Az egyik a WISE, amely a szcientol�gus c�geket �s gazdas�gi szervezetek koordin�lja, az ABLE, amely az oktat�si alap�tv�nyuk, a CCHR (�lllampolg�ri Bizotts�g az Emberi Jogok�rt), amely eg�szs�g�gy- de els�sorban pszichi�tria-ellenes szervezet, negyedik pedig a dianetikai misszi�k l�ncolata, ami a tagtoborz�st, tov�bbk�pz�st jelenti, azaz a f�gg�s�g kialak�t�s�ra szakosodott. 

- Mennyire kiterjedt ez a h�l�zat? 

- Szinte minden orsz�gban megtal�lhat�ak m�r a szcientol�gia befoly�sa alatt �ll� c�gek, alap�tv�nyok, szervezetek. Magyarorsz�gon �rdekes m�don vil�gviszonylatban is k�l�n�sen er�sek, '98-ban 130 k�r�li volt a szcientol�gia befoly�sa alatt �ll� c�gek sz�ma, de �ppen a napokban seg�tett ki egy szcientol�gus, aki k�z�lte, hogy m�ra t�bb mint 300 ilyen c�g van az orsz�gban. �rdekes ezt �sszehasonl�tani azzal, hogy p�ld�ul Ausztri�ban 18, Rom�ni�ban �s Finnorsz�gban mind�ssze 2 a sz�muk. Ahol egy�ltal�n nem tudja a szcientol�gia megvetni a l�b�t, az az iszl�m vil�g. Ott ugyanis annyira �sszefon�dik a vall�s az �llamszervezettel, �s olyan er�s konzervat�v szab�lyok szerint �lnek, hogy nincs t�r a szcientol�gia sz�m�ra. Nem v�letlen, hogy t�bb iszl�m orsz�gban is k�s�rletek indultak az �si alapokon nyugv�, merev �llamstrukt�ra fellaz�t�s�ra. 

- Oroszorsz�gban tov�bb is mentek: Szergej Kirilenko, aki 3 h�napig minisztereln�k volt, vezet� szcientol�gus. K�rd�s, mennyire tud a szcientol�gia belefolyni egy orsz�g belpolitik�j�ba vagy ak�r a nemzetk�zi politik�ba, mennyire tudj�k befoly�solni a mindenkori vezet� elitet? 

- �r�l�k, hogy eml�ti Kirilenk�t, ugyanis rajta kereszt�l nagyon j�l r� lehet vil�g�tani a dolog l�nyeg�re. � ugyanis �ppen egy v�letlen kiv�tel volt. A szcientol�gusok maguk mondt�k ki, hogy nekik nem szabad egyel�re vezet� poz�ci�t bet�lteni. Nem a d�nt� poz�ci�kban kell megvetni a l�bukat, sokkal fontosabb sz�mukra a d�nt�sel�k�sz�t� helyeket elfoglalni. P�ld�ul a Magyarorsz�gi Szcientol�giai egyh�z alap�t� tagja az Eg�szs�g�gyi Miniszt�rium jelenlegi kabinetf�n�ke, aki az alap�t� nyilatkozat al��r�sakor, Surj�n L�szl� miniszters�ge idej�n ugyancsak ennek a miniszt�riumnak alkalmazottja, az egyik helyettes �llamtitk�r szem�lyi titk�rak�nt.

- A hazai politik�ban mennyire van jelen a szcientol�gia? 

- �rz�kelhet�en, erre a k�nyv�nkben t�bbsz�r utalunk is. Egy�rtelm�, hogy az �llamizgat�sban is egym�ssal ellent�tes �rdekek �tk�znek, j� p�lda erre az Alkalmazott Oktat�stan Alap�tv�ny fentebb eml�tett esete. Tal�n azt mondhatom, Magyarorsz�gon m�g soha ilyen hat�rozott l�p�s nem t�rt�nt a szcientol�gia visszaszor�t�sa �rdek�ben, ugyanakkor sosem volt ennyire �rz�kelhet� a szcientol�giai jelenl�te a korm�nyhivatalokban. De ez els�sorban nem politikai k�rd�s, a szcientol�gia nem konkr�tan p�rtokhoz, hanem a hatalomhoz k�t�dik. Az persze, hogy egyes p�rtokba k�nnyebben, m�sokba nehezebben tudnak bef�rk�zni, m�s k�rd�s. �ppen ez�rt is pr�b�ltuk meg a k�nyv�nkben lehet�leg kiker�lni a politik�t, azt ugyanis bizton �ll�thatom, hogy sem a korm�ny, sem az ellenz�ki p�rtok f�bb tiszts�gvisel�i semmif�le kapcsolatban nem �llnak a szcientol�giai egyh�zzal. Az azonban, hogy a k�r�l�tt�k l�v�, esetleg bizalmi emberek k�z�tt vannak, az szinte bizonyos. 

- N�metorsz�gban a gazdas�gi �let nagyon komoly sz�r�t vezetett be a szcientol�giai c�gekkel szemben. A napokban hallottam, emiatt fontolgat komoly l�p�seket az Amerikai Kereskedelmi Kamara �s az Egyes�lt �llamok k�l�gyminiszt�riuma N�metorsz�g ellen. Mondv�n, vall�si diszkrimin�ci� m�k�dik. Ilyen vil�gh�l�val szemben mit tehet egy �llamszervezet? 

- A n�metek id�ben �szbe kaptak. �gy t�nik, nekik van orruk a totalit�rius diktat�r�khoz, hiszen mindkett�b�l megkapt�k a maguk�t. N�luk nemhogy egyh�zk�nt, de m�g szektak�nt sem jegyezhett�k be a szcientol�gi�t. A franci�k sajnos engedtek, de ut�lag �k is �szbe kaptak, �s k�l�n korm�nybiztos foglalkozik a szcientol�gia kiirt�s�val a francia k�z�letb�l. Franciaorsz�gban komoly perek �s �gy�szs�gi elj�r�sok indultak k�l�nb�z� szcientol�gus c�gek gazdas�gi �s k�zt�rv�nyes b�ncselekm�nyei ellen. Ugyanakkor az USA-ban is val�sz�n�leg le fog �ldozni a szcientol�gia ilyen m�rt�k� kultusza, hiszen az elk�telezett szcientol�gia-lobbista Clinton eln�ks�ge hamarosan lej�r. 

- �s Magyarorsz�g? 

- Azzal, hogy a '90-es �vek elej�n Magyarorsz�gon hoztak egy nagyon liber�lis �s enn�lfogva rendk�v�l rossz egyh�z�gyi t�rv�nyt, �ri�si el�nyt adtak a k�l�nb�z� destrukt�v szekt�knak. Egy ilyen t�rv�nynek a visszavon�sa gyakorlatilag lehetetlen, hiszen az �rintettek azonnal vall�s�ld�z�st ki�lthatnak, ennek pedig ebben a form�ban m�r komoly nemzetk�zi bonyodalmai lenn�nek. Ha egy csoportnak nem adj�k meg az egyh�zi jogokat, azt m�g meg lehet indokolni, de t�z �v ut�n visszavonni, az m�r nagyon k�nyes �gy. A leghat�konyabb eszk�z, amivel �lhet�nk, hogy felh�vjuk a t�rsadalom figyelm�t erre. Sajnos, dac�ra az eddig megjelent k�t k�nyv�nknek, ezt a probl�m�t ma Magyarorsz�gon nagyon kevesen veszik komolyan, holott itthon ma k�zel 10 ezer szcientol�gus van. A k�zv�lem�ny nagyr�szt egyszer�en �rdekes sztorik�nt kezeli, a sajt� t�bbs�ge pedig f�l ujjat h�zni a szcientol�gusokkal, �gy ink�bb elsiklik a t�ma felett. 

- Ha val�ban olyan kiterjedt h�l�zattal �s hatalommal rendelkeznek, mint �n azt �ll�tja, ezen nem lehet csod�lkozni. De ha egy korm�nyban, �llamvezet�sben meg is van a sz�nd�k, mit tehet? 

- Mint mondtam, ez nagyon k�nyes k�rd�s. Ha valaki ebbe beleny�l, a szcientol�gia azonnal vall�s�ld�z�sre, diktat�r�ra hivatkozik. A t�bbi kisegyh�z pedig saj�t �rdekeit v�dend�, csatlakozik a sz�lamokhoz, akaratlanul is v�dve a szcientol�gi�t. 

- Most azonban komolyan fontolgatj�k a vall�s�gyi t�rv�ny m�dos�t�s�t. 

- Amib�l nem lesz semmi. A besz�lget�s�nkb�l kider�lhetett, a jelenlegi hatalom dikt�l�inak nem biztos, hogy egy�rtelm� �rdeke f�z�dik a szcientol�gia visszaszor�t�sa, de az ellenz�ket ismerve �k is azonnal diktat�r�t ki�ltan�nak, az SZDSZ sz�t emelne a Hit Gy�lekezete �rdek�ben, ha a korm�ny, ak�r a t�rsadalom �rdek�ben fell�pne a destruktivit�s ellen.

J�kuthy Zolt�n

Forr�s: www.merenyi.baptist.hu

Dianetika, szcientol�gia

A Szcientol�gia Egyh�zat L. Ron Hubbard  alap�totta meg 1954. febru�r 18-�n, Los Angelesben. Elmond�sa szerint az vezette ide, hogy tudom�nyos alapokon kezdte vizsg�lni az �let nagy k�rd�seit (pl. a l�lekkel, Istennel, hal�l ut�ni l�tez�ssel kapcsolatosakat), �s ek�zben fokozatosan j�tt r� arra, hogy a vil�g eddigi �sszes vall�sa t�ved�sben van, pontosabban az igazs�g kis darabk�it ismert�k csak fel, de most elj�tt az id� arra, hogy az emberis�g felismerje a teljes igazs�got, �s ezt � egy szem�lyben meg is tette, t�lhaladva ezzel J�zus, Buddha, Mohamed, M�zes �s minden egy�b „nagy gondolkod�'' �ltal tan�tott dolgokat. Mindez arra vezette �t, hogy teljesen �j egyh�zat alap�tson, �j tanokkal, szertart�sokkal �s szervezeti renddel.

Ebb�l a szempontb�l teh�t tisztess�gesnek nevezhet� magatart�sa: vil�gosan kimondja, hogy �j vall�sr�l van sz�, nem cs�sztatgat, alakoskodik, mint pl. az el�z� fejezetben t�rgyalt J. Murphy. Ez�rt a kereszt�ny ember sz�m�ra vil�gos kell legyen, hogy egyszerre nem lehet kereszt�ny is �s szcientol�gus is. B�r a szcientol�gia egyh�za nem tiltja m�s vall�sok egy�ttes gyakorl�s�t is, a tapasztalat azt mutatja, hogy a szcientol�gi�t elkezd� kereszt�nyek csakhamar d�ntenek valamelyik vall�s mellett.

A vall�salap�t�shoz vezet� �t els� �llom�sa volt a dianetika tanainak lefektet�se, ami az ember tulajdons�gait a „lelk�n kereszt�l'' (dia = �t, kereszt�l; nous = l�lek) k�v�nja meg�rteni. Ennek alapgondolata az, hogy az ember lelke halhatatlan, eredend�en j�, �jra �s �jra megtestes�l, �s az �letek sor�n szerzett lelki megr�zk�dtat�sok egy tudatalatti szinten, az �n. „id�nyomon''  ker�lnek r�gz�t�sre. Ezek felhalmoz�dva v�g�l is az emberi tudat egy „reakt�v elm�nek”  nevezett r�sz�t hozz�k l�tre, mely akad�lyozza az embert k�pess�gei helyes �s teljes k�r� haszn�lat�ban, ami nemcsak tud�s�t cs�kkenti, hanem erk�lcsileg is lealacsony�tja. A dianetika ahhoz adott m�dszert, hogyan lehet a kor�bbi �letekben szerzett rossz hat�sokat felsz�nre hozni �s semleges�teni, hogy v�g�l is az ember el�rje a „clear'' (tiszta) �llapotot,  amikor potenci�lis k�pess�geinek �jra teljes birtok�ba jut. Hubbard ezt az �llapotot a keleti vall�sok, k�l�n�sen a buddhizmus megtisztult, megvil�gosodott �llapot�hoz hasonl�tja, b�r szerinte a „clear” ann�l sokkal tart�sabb �s a dianetika el�tt el�rhetetlen volt. A dianetika szerint a clear ember el�gg� felvil�gosult ahhoz, hogy � maga tal�lja meg a v�laszt minden k�rd�sre, saj�t erej�b�l ismerje meg Istent (illetve a Legfels�bb L�nyt,  ahogy Hubbard nevezi), ez�rt megv�lt�sra  nincs sz�ks�ge, mert �nmag�t tudja megszabad�tani a b�ntudatt�l, az emberi gyenges�gekt�l �s teljesen kez�be tudja venni sorsa alak�t�s�t.

M�r a dianetik�r�l elmondottakb�l is kider�l, hogy Hubbard legal�bb k�t olyan dolgot tan�t, melyet a kereszt�nys�g teljesen elvet: a reinkarn�ci�t  �s az �nmegv�lt�st. 

Tov�bbi vizsg�lataiban Hubbard a lelket kezdte tanulm�nyozni �s ez m�g „�rdekesebb” �tra vezette �t. Ekkor j�tt r�, hogy elm�letei a vil�g egyetlen l�tez� vall�s�val sem hozhat�k �sszhangba, ez�rt az 50-es �vek elej�n m�r vall�salap�t�k�nt folytatta tev�kenys�g�t, �s az �j vall�snak a „szcientol�gia'' nevet adta. (scio = tud�s (latin), logos = tanulm�nyoz�s (g�r�g).)

A szcientol�gia egyik alap�ll�t�sa, hogy az ember h�rom f� r�szb�l �ll: test, elme, �s thet�n.  Thet�n alatt olyasmit �rtenek, mint a kereszt�ny „l�lek” fogalom, mivel azonban Hubbard �ll�t�sa szerint a vil�gt�rt�nelemben � az els�, aki az ember halhatatlan r�sz�nek igazi term�szet�t felismerte, �s ez nem egyezik egyik kor�bbi vall�s l�lekr�l alkotott fogalm�val, ez�rt �j nevet alkotott a g�r�g �b�c� „th�ta” bet�j�t felhaszn�lva. A thet�n �r�kt�l fogva l�tez� dolog, m�g a fizikai vil�gn�l is kor�bban l�tezett, s�t, az Univerzumot is a thet�nok hozt�k l�tre. A thet�n ugyan term�szet�t�l fogva j�, de az anyaggal kapcsolatba l�pve „kizuhant a t�k�letess�gb�l'', elvesztette szellemi identit�s�t �s ez�rt potenci�lis k�pess�geinek �s ismereteinek csak t�red�k�vel rendelkezik. A fentebb v�zolt dianetika c�lja a thet�n tiszta (clear) �llapotba hoz�sa, hogy saj�t maga teljes�thesse ki k�pess�geit, n�velje „szellemi tudatoss�g�t'' �s eljusson a teljes szabads�gra. A szcientol�gia deklar�ltan ezt nevezi �dv�z�l�snek, �s irataik vil�gosan le�rj�k, hogy ez nem egyezik meg a kereszt�ny �dv�z�l�s fogalommal, mert szerint�k az helytelen, hanem legink�bb bizonyos keleti vall�sokhoz �ll k�zel.

A szcientol�gia szerint a thet�n alapvet� c�lja a v�gtelen t�l�l�s. A t�l�l�s nyolc szinten, az �gynevezett „nyolc dinamik�ban''  mutatkozik meg, melyek az egy�n, csal�d, csoport, faj, �letform�k, fizikai univerzum, szellem, v�gtelen (Legfels�bb L�ny). A clear �llapot el�r�se ut�n az operat�v thet�n  szint el�r�se lesz a c�l, aki ezen dinamik�k mindegyik�ben n�velni akarja t�l�l�s�t, �s a szcientol�gia �ll�t�sa szerint n�velni is tudja, ha betartja Hubbard tan�csait. �rtelemszer�en a k�pess�geit n�vel� thet�n nemcsak egy�ni �let�t (els� dinamika) teszi jobb�, hanem a magasabb szinteken a csal�d, a csoport stb. �let�t is. „Term�szetesen'' a kiindul�s az els� dinamika szintje, teh�t a kezd� szcientol�gus els�sorban a saj�t t�l�l�s�re t�rekszik. A nyolcadik szintet el�r� thet�n pedig azt is felismeri, milyen szerepet j�tszott � a teremt�sben, azaz milyen m�rt�kben egy a Legfels�bb L�nnyel. A Legfels�bb L�nyr�l a szcientol�gia nem k�z�l semmit (legal�bbis a mindenki sz�m�ra hozz�f�rhet� iratokban), hanem egyenesen azt �rja, hogy a clear �llapot� ember maga k�pes megismerni azt, ez�rt mindenkinek a saj�t tapasztalat�ra b�zz�k a Legfels�bb L�nnyel val� kapcsolatteremt�st.

Azt gondoljuk, nem is kell r�szletezni, mennyire ellentmond mindez a kereszt�nys�gnek. A dianetik�ban bevezetett reinkarn�ci�n �s �n�dv�z�t�sen alapul� eszmerendszer tov�bbfejleszt�sek�nt itt m�r az ember (thet�n) istenn� v�l�s�r�l is sz� esik, Isten beleold�dik valamilyen �ltal�nos ir�ny�t� elv fogalm�ba vagy egy titokzatos szem�ly�be, akir�l nem �rulnak el semmit a szcientol�gia „mesterei”. A szeretet  fogalma is elt�nik, hisz pl. a thet�n csak a m�sodik szintbeli t�l�l�s�nek n�vel�se v�gett t�r�dik t�bbet csal�dj�val, �nzetlens�gr�l sz� sincs.

Az eddig elmondottak alapj�n egy mag�t t�vedhetetlennek tart�, alapgondolatokat f�k�nt keleti vall�sokb�l k�lcs�nz� ember tal�lm�ny�nak v�lhetn�nk a szcientol�gi�t. A gyakorlat azonban enn�l sokkal elr�miszt�bb.

A clear �llapot el�r�s�hez term�szetesen az alap�t� k�nyveit kell beszerezni �s tanulm�nyozni. Ez azonban nem el�g, hisz az �ll�t�lagos kor�bbi �letek megr�zk�dtat�sai miatt a thet�n seg�ts�gre szorul, amit a Szcientol�gia Egyh�z munkat�rsai adnak meg. Ennek f� eszk�ze az „audit�l�s''. Ennek l�nyege, hogy egy megfelel� szinten �ll� ember, az auditor  vagy „lelk�sz''  r�vezeti a p�cienst arra, milyen megr�zk�dtat�sok terhelik �t, �s ebb�l seg�t felszabadulni. Ek�zben eg�szen szem�lyes dolgokr�l kell vallom�st tennie az auditor el�tt, �s fel kell ismernie el�z� �leteinek l�nyeges esem�nyeit, melyekr�l az audit�l�s el�tt tudom�sa sem volt. Mindebben az auditornak egy kidolgozott k�rdez�si sziszt�ma �s egy misztikus m�szer, az „E-m�ter”  jelent seg�ts�get. Az E-m�ter m�k�d�s�r�l a nyilv�nos szcientol�giai iratok semmilyen felvil�gos�t�st nem adnak, csak annyit, hogy igen kis t�lt�sek �rz�kel�s�re k�pes, �s ennek jelz�sei vezetik az auditor k�rd�seit, v�lem�ny�t, �t�let�t a tanul� el�rehalad�s�r�l. Nyilv�nval�an nagy a vesz�lye hamis eml�kek  felbukkan�s�nak �s ebben val� meger�s�t�snek. Ezt nemcsak a kereszt�nys�g �ll�tja, hanem a hitetlen pszichi�terek is, akik sok, audit�l�st�l megbetegedett emberrel tal�lkoztak. Ez�rt a szcientol�gia egyik legf�bb ellens�g�nek a pszichi�tereket tekinti, hisz t�rsadalmi szinten �k azok, akik legink�bb belel�tnak praktik�ik veszedelm�be, �s az emberek v�delme �rdek�ben felemelik szavukat a szcientol�gia ellen. Az E-m�ter pedig gyan�san eml�keztet a spiritizmus  �ltal haszn�lt, kis er�k  hat�s�ra reag�l� eszk�z�kre, csak ennek tudom�nyosabban kin�z� form�ja van, mint a r�gi eszk�z�knek. A spiritizmusn�l elmondottak szerint ez egy kapu lehet rossz sz�nd�k� szellemi l�nyeknek, akik az E-m�ter seg�ts�g�vel m�r igen kis fizikai beavatkoz�ssal ir�ny�t� szerephez juthatnak egy ember v�lem�ny�t �s cselekedeteit illet�en.

Megjegyzend�, hogy a Szcientol�gia Egyh�z az eddigieken k�v�l h�vei �let�nek minden r�szlet�ben szeretne r�szt venni, pl. saj�t n�vad�si, esket�si �s temet�si szertart�saik vannak, az �zleti �lettel �s sikeres v�llalatir�ny�t�ssal kapcsolatos munk�ik is igen kiterjedtek.

Az eddig le�rtak szigor�an a Nemzetk�zi Szcientol�gia Egyh�z saj�t mag�r�l kiadott inform�ci�i, k�l�n�sk�ppen az Szcientol�gia. Egy mai vall�s elm�lete �s gyakorlata c. taj�koztat� k�zik�nyve alapj�n k�sz�ltek. Mivel azonban ennek elej�n ott �ll az, hogy „E kiadv�ny egyetlen r�szlete sem nyomtathat� �jra a szerz�i jog tulajdonos�nak enged�lye n�lk�l.” �s egy�b dokumentumaikon is hasonl� kit�telek olvashat�k, ez�rt a t�bbi fejezett�l elt�r�en nem k�z�lt�nk sz� szerinti id�zeteket. A Szcientol�gia Egyh�z pedig k�l�n�sen �rz�keny minden �t �rint� jogi term�szet� dologra, ez�rt nem akarjuk az � szerz�i jogaikat s�rteni. Aki ellen�rizni szeretn� az elmondottak hiteless�g�t, az beszerezheti pl. ezt a k�nyvet az Internetr�l, mivel azt szerz�i szabadon let�lthet�v� tett�k, csak a nyomtat�s tilos.

A tov�bbiakban a szcientol�gia olyan �rnyoldalair�l �runk r�viden, melyeket a Szcientol�gia Egyh�z k�vetkezetesen tagad, de a tan�k sokas�ga, az �gyekben lefolytatott rend�rs�gi �s egy�b vizsg�latok miatt hiteless�g�k felett�bb val�sz�n�. Mindenesetre m�r az eddig elmondottak is vil�goss� teszik a szcientol�gia term�szet�t.

Az audit�l�sok (�s az egy�b foglalkoz�sok, k�nyvek, seg�danyagok) term�szetesen p�nzbe ker�lnek, �s a clear �llapot el�r�s�hez �ri�si �sszegek sz�ks�gesek. Sokan ezt nem tudj�k kifizetni, ez�rt a Szcientol�gia Egyh�z sz�m�ra v�gzett munk�ra k�telezik magukat. Ezen szerz�d�sek sokszor annyira megk�tik az ember kez�t, hogy ut�na szinte k�ptelenn� v�lik kikeveredni a szervezet h�l�j�b�l, hisz pap�ron hatalmas �sszegekkel tartozik. Vil�gszerte sz�mtalan ilyen esetre der�lt f�ny, �s r�szben emiatt sok orsz�gban a Szcientol�gia Egyh�z be is lett tiltva. (Ilyen pl. N�metorsz�g is, ahol m�g azt is t�rv�ny tiltja, hogy �llami finansz�roz�s� szervezet olyan c�ggel k�ss�n szerz�d�st, mely a szcientol�gia v�llalatvezet�si rendszer�t alkalmazza.)

A Szcientol�gia Egyh�z nem tagadja, hogy bizonyos iratai nyilv�nosak, m�sok viszont csak a megfelel� szintet el�rt emberek sz�m�ra �llnak rendelkez�sre. Ezen bels� iratok titkoss�g�t m�g t�rv�nytelen eszk�z�kkel is fenn akarj�k tartani. Pl. amikor egy magasabb szintet el�rt szcientol�gus, Steven Fishman  nyilv�noss�gra hozott bel�l�k n�h�nyat, a Szcientol�gia Egyh�z jogellenesen hatolt be az iratok m�solatait tartalmaz� �p�letbe �s szedte �ssze azokat. Ez�rt b�r�s�gi �t�let el is marasztalta �ket. (Az 1990-es �vek elej�n zajlott mindez az USA-ban.) Az iratok tartalma, legal�bbis azok�, mely a b�r�s�gi perben szerepet kaptak, term�szetesen m�gis nyilv�noss�gra ker�lt (az Internetr�l k�nny� beszerezni), �s ezekben nagyon „vad”, meseszer� dolgokat olvashatunk pl. csillagk�zi sz�vets�gekr�l, a F�ld nagyobb vulk�njaiban lev� hidrog�nbomb�kr�l, amiket f�ld�n k�v�li �rtelmes l�nyek helyeztek el sok milli� �vvel ezel�tt, egy j�gbe fagyott, Xenu   nev� thet�nr�l. Ezeket el�g neh�z komolyan venni. Egyr�szt ink�bb egy fantasztikus k�nyvnek t�nik, m�sr�szt sokszor teljes ellentmond�sban van a tudom�nyos, pl. geol�giai t�nyekkel. Nagyon l�tszik ezeken az iratokon annak a kornak a nyoma, amikor Hubbard le�rta �ket. P�ld�ul az 50-es �vek legkorszer�bb fegyverei (hidrog�nbomba) l�pnek fel benne leger�sebb fegyverk�nt, holott egy csillagk�zi civiliz�ci� biztosan tudna hat�sosabbat is gy�rtani (mondjuk antianyag-fegyvert).

Elk�sz�lt a legels� j�t�kfilm, mely a szcientol�gi�t dolgozza fel. A "Mire semmi sem marad" c�m� film t�bbek sors�t egybeolvaszt� t�rt�net, �s hangs�lyozottan nem dokumentumfilm Niki Stein, a Tetthely krimisorozat t�bb epiz�dj�t is forgat� rendez� mûve. Egy ap�r�l sz�l, akit�l elszak�tj�k a gyermek�t a szcientol�gusok. A filmesek h�napokig gy�jt�tt�k az anyagot, els�sorban azokt�l, akik kisz�lltak a szervezetb�l. A film - amelyet titokban forgattak �s amire 2,5 milli� eur�t (kb. 650 milli� forint!) k�lt�ttek - azt pr�b�lja bemutatni, milyen komoly vesz�lyt jelent az egy�nre �s a t�rsadalomra a szcientol�gia, a h�vek pszich�s befoly�sol�sa, a j�l fel�p�tett agymos�s. A n�met ARD-n 2010.03.31-�n vet�tett filmet rekord sz�m� (8,69 milli�) n�z�, azaz a t�v�n�z� k�z�ns�g 28,3 sz�zal�ka k�s�rte figyelemmel.

A filmet a Youtube-on magyar felirattal megtekintheti: http://www.youtube.com/watch#!v=0ty8vUOg4cI&feature=related

Illetve itt is megtekinthezi: http://objektivszcn.blog.hu/2010/04/23/mire_semmi_sem_marad_magyar_felirattal?token=b55830bc16c4055e51ff8a6f7d05ddf3

A H�r Tv k�sz�tett egy dokumentum riportot a Szcientol�gia Egyh�z�r�l (magyar nyelv�):

1. r�sz: http://youtube.com/watch?v=TYSDSR_8jWw

2. r�sz: http://youtube.com/watch?v=ISgasuOaVgo

3. r�sz: http://youtube.com/watch?v=sbseHTaZ6_s

A H�r Tv tov�bbi riportm�sora az egyh�zr�l:

1. r�sz: http://www.youtube.com/watch?v=LXp3kUBekCY&feature=related

2.r�sz: http://www.youtube.com/watch?v=ZmaAkk5GPHA&feature=related

Pesty L�szl� m�sora a Szcientol�gi�r�l: http://www.pestylaszlo.com/filmek_hun.php?video=szektak.flv (a dokumentumfilm els� fele foglalkozik a szcientol�gi�val, a m�sodik fele m�r a Jehova Tan�ival)

M�g t�bb r�szletes inform�ci� �s rengeteg hivatkoz�s, link, k�nyvaj�nl� a szcientol�gi�r�l �s a szcientol�gia ellen a Wikipedia magyar nyelv� oldal�n: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szcientol%C3%B3gia

Linkek

A Szcientol�gia Egyh�z, Budapest hivatalos honlapja: www.scientology-budapest.org

Szcientol�gi�val kapcsolatos linkek gy�jtem�nye: www.szcientologia.lap.hu

Egy szcientol�gi�val kapcsolatos t�rt�net blogja: www.remalom.blog.hu

Egy nemzetk�zi szcientol�gia ellenes mozgalom hazai honlapja: www.megtalaltad.uw.hu

Az Index szcientol�gi�r�l sz�l� f�ruma: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=1001864?cmd=Article_showArticle&t=1001864

A Heti V�lasz c. �js�g �sszegy�jt�tte a szcientol�gia legbefoly�sosabb tagjait. Tekintse �t �n is a list�t, h�tha ismer�sre lel benne: www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=16395

P�terfalvi: t�rv�nytelen a szcientol�gusok �ltal k�rt nyilatkozat: http://index.hu/politika/belfold/szcient6453/

Rejt�lyes �ngyilkoss�gok �s a Szcientol�gia Egyh�z (a N�pszabads�g cikke):  http://www.nol.hu/cikk/374504/

Igazol�dtak P�terfalvi Attila adatv�delmi biztos agg�lyai a Magyarorsz�gi Szcientol�gia Egyh�z adatkezel�si gyakorlat�val kapcsolatban: http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=mediaszemle/archivum/2005/11/19&dok=9149

Antiszcientol�gia linkgy�jtem�ny: www.antiszcientologia.hu

Egy volt szcientol�gus tapasztalatai: www.control-program.com

Blog.hu bejegyz�s (n�mileg nyers-arg� st�lus�, de a l�nyeg ott van): http://w.blog.hu/2007/03/21/tisztelt_kibaszott_szcientologusok

Politikai balh� Budakal�szon. A polg�rmestert a szcientol�gia egyh�zzal val� kapcsolattart�ssal v�dolja a FIDESZ:

http://www.hirado.hu/cikk.php?id=224572

http://www.hirado.hu/cikk.php?id=225784 

Parlagi Endre (Budakal�sz polg�rmestere) v�dekez� besz�de a Nap Kelte 2007. augusztus 23-ikai m�sor�ban: http://www.mtv.hu/videotar/?id=7988 

�me egy video, hogy a szcientol�gusok mik�nt pr�b�lt�k egyik kritikusukat lej�ratni: a h�za el�tt 24 �r�s "�rszolg�latot" �lltak �s lej�rat� t�bl�kat mutogattak az arra j�r�knak �s a szomsz�doknak. A kritikus kamer�val ment le hozz�juk besz�lgetni (angol nyelv�): http://youtube.com/watch?v=tjeS6sNBFqw

Amerik�ban egy helyi szcientol�gus org el� p�ran kimennek tiltakozni a szcientol�gia ellen. Egy szcientol�gus n� a tipikus "b�n�s vagy... mennyi b�n�d van? mik a f�lelmeid? mi�rt f�lsz?" tech-et (agymos� technol�gia) pr�b�lja meg g�rcs�sen alkalmazni a kritikus ellen (angol nyelv�): http://youtube.com/watch?v=ocw90W44Boc

Egy f�rfi kamer�val megjelenik egy nyilv�nos szcientol�gus �nneps�gen, a f�rfi az utc�n kamer�zik, ahol t�rv�ny adta joga van hozz�, m�gis biztons�gi �rrel pr�b�lj�k elt�vol�tani. Miut�n ez nem siker�l, elh�r�t� embereket k�ldenek r�, akik tipikus tech-ekkel pr�b�lj�k �t megzavarni (b�n�kkel �s hib�kkal val� v�dl�s, stb) �s el�rni hogy hib�t csin�ljon, ami nemigen j�n nekik �ssze (angol nyelv�): http://youtube.com/watch?v=itujmcsinpw

A Google videot�r�ban tal�ltam egy felv�telt, ahol Juszt L�szl� a Mag�nbesz�lget�s c. m�sor�ban egy volt szcientol�gussal besz�lget (2006.07.13). A video-t itt megtekintheti.

A szcientol�gia a politikusokat is megt�veszti: a cikk itt olvashat�