Ezt, sokf�lek�ppen lehet interpret�lni, pedig nem fontos, mert csak azt kell �rteni ez alatt, amit jelent: E=h*f. �n most m�gis megteszem, h�tha jobban �t tudod �rezni, hogy mi is kvant�l:
Egy ver�s nagys�ga=pofonok nagys�ga*pofonok sz�ma. Nos, ha azt mondjuk, hogy a ver�s kvant�lt, az azt jelenti, hogy egy pofon nagys�ga mindig ugyan akkora. De ett�l te m�g kaphatsz tetsz�legesen kicsi ver�st is. Pl. sz�z �vente egy pofon, az m�r el�g kicsi.
Azt hiszem igen. Valamely nap azt olvastam, csak nememl�xem hol. Amire als� korl�t van az az elemi hat�s ami k�t kanonikusan konjug�ltnak (impulzus �s hely vagy energia �s id�) szorzata. Ez hat�s, dimenzi�ja kg*m a n�gyzeten per secundum. Erre az�rt van minimum mert a kett�t egy�ttesen nem lehet tetsz�leges pontoss�ggal meghat�rozni (Heisenberg f�le hat�rozatlans�gi rel�ci�)
Ut�nan�ztem, nem az a planck-energia, amit gondoltam, meaculpa.
Viszont marad a k�rd�s: ezek szerint �ltal�ban (k�t�tt kvantummechanikai �llapotokat kiv�ve) semmif�le als� korl�t nincs a t�megre, energi�ra, teh�t elvileg ak�rmilyen kicsik is lehetnek?
Ha j�l tudom a Planck-energia az 1 Hz frekvenci�j� foton energi�ja, azaz kb 1e-34 J. Ez mit�l k�l�nleges? Hiszen a m�sodperc egy teljesen �nk�nyesen v�lasztott egys�g, �s egyr�szt semmi sem g�tolja 1 Hz alatti frekvenci�j� fotonok l�t�t (legfeljebb nemnagyon van �rtelme foglalkozni vel�k), melyek energi�ja akkor a Planck-energia t�red�ke.
Akkor viszont az energia nem pont �gy kvant�lt, ahogy feltehet�leg sokadmagammal gondolom. Nincsenek energiakvantumok, egy adott valami energi�ja (a pillanatnyi elm�letek szerint) teljesen folytonos lehet?
Tov�bb�: akkor E=mc^2 miatt a helyett ugyanez �ll t�megre is?
A Planck-hossz (illetve energi�ban a Planck-t�meg)
hat�r volta nem azt jelenti, hogy jelenleg azt gondoljuk, hogy ezalatt nincs semmi, hanem arr�l van sz�, hogy a jelenlegi elm�let nem (vagy nem ilyen egyszerűen, ahogy elk�pzelj�k) �rv�nyes ezen hat�renergia (hat�rimpulzus) felett (hat�rhossz alatt).
A jelenlegi elm�leteink (kvantumelektrodinamika, gyenge k�lcs�nhat�s, erős k�lcs�nhat�s) nagy energi�kon egyre ink�bb egy egyes�tett elm�let r�szek�nt viselkednek. A Planck-energi�n (�gy gondoljuk hogy) m�r nem alkalmazhat�k: ott a (jelenleg m�g nem ismert)
egyes�tett elm�lettel kell sz�molni.
A mai elm�letek val�ban cs�d�t mondanak ilyen sk�l�n. De ez nem jelent elvi hat�rt. A k�s�rletek gyakorlati hat�ra meg sok-sok nagys�grenddel messze van m�g ett�l.
Ja, �rtem. Amennyire �n tudom, a Planck m�ret a kvantumfizik�ban egy t�nyleges elvi hat�rt jelent a megismer�sben, �s nem a jelen kor technik�j�ra vonatkoz�t. Vagy nem j�l �rtem?
Mint �rtam, ez OK: Nem err�l pr�b�ltam vit�zni. Sniff� (3)�rta, hogy a Planck-hossz szerinte technikai hat�rt jelent. Te erre v�laszolt�l (5) , hogy ez �t�nyleges� hat�r. Erre �n (7), hogy ez csak egy sk�l�t jelent. Teh�t NEM a term�szeti �lland�k �rt�k�nek a megv�laszt�s�t vitatom!
Pedig ut�na lehet n�zni az eml�tett forr�sban (http://www.writword.com/unituniv/uu.htm#Our Unitary Universe). Ha az SI m�rt�keink ennyiszeres�vel sz�m�tunk:
A virtu�lis r�szecsk�k ugyanolyan "val�sak" mint a nem virtu�lisak. A kvantumelm�let szerint semmi sem olyanm�don determinisztikus �s egy ponthoz 100%-os val�sz�n�s�ggel k�thet�, mint a klasszikus elm�letek szerint. Eszerint semmi sem "val�s", hanem minden "virtu�lis".
A virtu�lis r�szecsk�k a t�relm�letek r�szei. Nem a fekete lyukakhoz tal�lt�k ki, de azok le�r�s�n�l is haszn�lj�k. Az, hogy egy r�szecske �nem csak elm�let?�, nem tudom �rtelmezni. Pl. az elektromos t�lt�s nem �csak� elm�let? Ha nem, akkor mi az? Ezek a fogalmak egy elm�let r�szei, amely elm�lettel a tapasztalt vil�got pr�b�lj�k le�rni.
�n csak azt mondtam, hogy ha "term�szetes" m�rt�kegys�geket haszn�lunk, (Pl. az id�re a planck id�t, azaz azt az id�t amennyi id� alatt a f�ny megteszi a planck t�vols�got) akkor minden term�szeti �lland� (c, garvit�ci�s �lland� stb. stb.) �rt�ke (amely a h�tk�znapi �letben haszn�lt m�rt�kegys�gekkel furcsa nagy, vagy kicsiny sz�mok) 1 azaz egy lesz. Majd megadom a web c�met, s�t nem is majd, m�r most:
Szerintem Te keversz valamit. Persze a Planck-hosszat ki lehet fejezni term�szeti �lland�kkal, de ez nem v�ltoztat azon, hogy ez csup�n csak egy sk�l�t ad meg. Pl. ilyen nagys�grend� t�vols�gokn�l a k�lcs�nhat�sok er�ss�ge �sszem�rhet� stb.
Mert ez term�szeti �lland�. Ha a m�rt�kegys�g�nk nem m�ter lenne, hanem l�b akkor m�s lenne a sz�m�rt�k, de akkor is akkora lenne a t�vols�g.
�s h�la nemtudom most a nev�t kinek, felh�vta a figyelmemet arra a Fizika �lland�k n�lk�l c. �r�s�ban, hogy ha megfelel�en v�lasztjuk a m�rt�kegys�geinket akkor minden dimenzi�val rendelkez� �lland� (c, m�gn. permeabilit�s, el. permittivit�s, planck �lland�, stb.) �rt�ke egy lesz, de term�szetesen a finomszerk. �lland� �rt�ke marad az a sz�m ami (1/137,..), �s term�szetesen az alapvet� r�szecsk�k ar�nyai is, vagyis ezek t�nylegesen sz�mmal rendelkez� alap�lland�k.
"Na, valami ilyesmi van a gravit0nokkal is, szerintem"
A legfelt�n�bb k�l�nbs�g, hogy van pozit�v meg negat�v t�lt�s is, �gy az EM hull�mok dipol hull�mok. Nincs viszont negat�v t�meg, �gy a gravitonok quadrupole (van ennek magyar neve?) hull�mok 2-es spinnel. Emiatt sokkal kisebb a relat�v amplit�d� �s nagyon neh�z kimutatni a val�di gravit�ci�s hull�mokat - nem is siker�lt eddig.
A helyzet a k�vetkez�: az �ltal�nos relativit�selm�let egy l�tez�, �s jelenlegi tud��sunk alapj�n helyt�ll� elm�let. A t�rid� elm�lete, �s a r�gebben gravit�ci�s er�nek neveztt valamit visszavezeti a t�rid� g�rb�let�nek megnyilv�nul�saira. Klasszikus(nem kvantumos) elm�let, benne a gravit�ci�s k�lcs�nhat�s terjed�se gravit�ci�s hull�mok �tj�n megy v�gbe. Nem szerepelnek benne gravitonok.
M�sr�szt, a kvantumfizika azt mutatja, hogy minden jelens�g kvantumos jelleg� lesz, ha el�g kicsiben vizsg�ljuk. Teh�t sz�ks�g van a gravit�ci� kvantumelm�let�re, vagy m�sk�nt kifejezve az �ltal�nos relativit�selm�let kvantumos tov�bbfejleszt�s�re. Ez m�g nincs k�sz: javaslok vannak, hogy milyen ir�nyba folyjon a kutat�s. Ennek a j�v�beli e4lm�letnek lesz az egyik alpfogalma a graviton, ami kg. olyan szerepet fog j�tszani, mint a foton az elektrom�gneses esetben.
T�lt�sek EM teret hoznak l�tre amelyben m�s t�lt�sekre er� hat. Ugyanakkor az elektrom�gneses k�lcs�nhat�s virtu�lis fotonok cser�je. A k�t magyar�zat egyenrang� (pontosabban: egyik sz�r�t�rgy a fizikus szakon, hogy hogyan j�nnek ki az EM terek a fotonokb�l, ha j�l tudom).
Na, valami ilyesmi van a gravit0nokkal is, szerintem.
Einstein �ltal�nos relativit�selm�lete szerint a t�megek elg�rb�tik a n�gydimenzi�s t�rid�t maguk k�r�l, �s ez az oka annak, hogy b�r a testek egyenes p�ly�t k�vetn�nek, m�gis pl. a Naprendszerben a bolyg�k a nap k�r�l keringenek. Ugyanakkor a gravit�ci�s k�lcs�nhat�st fel lehet fogni �gy is, mint nulla t�meg� kettes sp�n� garvitonok cser�j�t. Egyenrang� a k�t magyar�zat?
Fizik�t ismer�k seg�tsetek.
