Buster Keaton, Beckett boh�caMoln�r G�l P�ter
„K�z�pkori szentek legend�iban tal�lkozunk hasonl� alakokkal, akik gyermeki lelkek, �s akik csod�t tesznek tiszta balgas�guk hiv� erej�vel, akik el�tt a leveg�ben �ll meg a fel�j�k r�p�tett gyilkos d�rda.”
(Hevesy Iv�n)
Anarchista mer�nyl� bomb�t vet a rend�r�nnep�lyen: Buster Keaton az �g� kan�cr�l cigarett�ra gy�jt... mik�zben apr� m�kusra vad�szik: roppant barnamedv�vel tal�lja szemk�zt mag�t... elragadja a l�gg�mb... l�lekveszt�j�n meredek v�zes�s fel� sodr�dik... belekeveredik �szak–D�l h�bor�j�ba... n�h�ny a r� leselked� veszedelmekb�l A nagy fapofa c�m�, a Filmm�zeum bemutatta schnittfilmb�l. B�jos katasztr�f�k. El�sz�ml�l�suk kev�s meg�rt�s�hez.
Besz�lj�nk a fapof�r�l, aki nem volt fapofa!
�rz�keny arca finom bels� �rnyalatokat fejezett ki. Realista arcj�t�k�nak pszichol�giai r�szletess�ge messze megel�zte kor�nak mozisz�nj�tsz�s�t. Ugyanebben az id�ben m�g Chaplin mimik�ja is vastagabban fogott.
Pedig/Mert: nem sz�n�sznek indult, hanem artist�nak. C�hbeli csal�dban sz�letett 1895. (vagy: 1896.) okt�ber 4-�n, a kansasbeli (vagy: kanadai) Pickway-ben, �r-sk�t sz�l�kt�l. H�rom�ves, amikor elveszti – Joseph Fran�ois keresztnev�t �s elnyeri a Buster (sz�t�ri �rtelme: 1. rombol�, 2. �ri�si dolog, 3. mulat�s, 4. henceg� alak) becenevet, amit hal�l�ig �s halhatatlans�g�ban is �riz. A H�rom Keaton: Joe, az apa, Myra-mama �s a kisfi� akrobatikus sz�mot adnak el� egy zenger�jban. Sikeres gyermekkomikus az artista papa nevel� menedzsel�s�ben.
�sszetal�lkozik a h�jas Roscoe Arbucle polg�ri nev� Fattyvel – a n�pszer� filmkomikussal �s rendez�vel – �s ez a tal�lkoz�s v�gzetesen elt�r�ti p�ly�j�r�l. Visszautas�t egy heti 250 doll�ros szerz�d�st a Schubert Sz�nh�z T�li Kertj�ben, �s az el�nytelenebb – heti 40 doll�ros – k�t�st v�lasztja: F�tty �s Al St.-John mell� szeg�dik „m�sodheged�sk�nt”. Sorozatokat forgatnak egy�tt Joseph Schenck sz�m�ra. Amikor az Egyes�lt �llamok bel�p a vil�gh�bor�ba, Keaton bevonul: h�t h�napot t�lt Franciaorsz�gban a fronton. A fegyversz�net bek�sz�nt�vel leszerel. Visszat�r az �llamokba. Ism�t Fattyvel forgat, Majd Eddie Cline-nal t�rsban �nmaga f�szerepl�s�vel rendez sorozatokat 1920–23 k�z�tt a Metr�n�l, ut�bb a First Nationaln�l. Ekkoriban alakul ki �lland� szem�lyis�ge. Nemcsak �lland� lapos filckalapj�t nyeri el, hanem �lland� magatart�s�t is: � a b�sk�p� lovag. A m�lab�s kiszolg�ltatott, aki minden vesz�lyb�l megmenekszik. A megal�zott �s megszomor�tott megnevettet�.
1923-ban az MGM-n�l hossz� kom�di�kat kezd el forgatni. Majd kil�p a Metr�t�l �s a United Artists-n�l (Chaplin, Pickford, Fairbanks c�g�n�l) k�sz�ti el utols� h�rom n�m�j�t.
Hogy artist�b�l sz�n�sz lesz: term�szetes �tja a kom�di�smesters�gnek. Hogy sz�n�szb�l rendez� lesz: ugyancsak. 1914–1930 k�z�tt, a filmkom�dia nagy korszak�ban a sz�n�sz egy szem�lyben rendez� is. Mint a sz�n�szett�rt�neti vir�gkorokban: a hisztri� �nmag�t szervezi meg. Sz�n�sznek lenni v�g�l is: nem azt jelenti els�sorban, milyen viszonyt k�pes kialak�tani valaki az egyes szerepekkel, hanem, hogy milyen viszonyban van a val�s�ggal. �pp ez�rt m�sodlagos a nagy sz�n�szekn�l az alkalmank�nt elj�tszott szerep. Mondj�k: �nmagukat alak�tj�k. Nem �gy van. A val�s�ghoz val� viszonyukat alak�tj�k, azon dolgoznak.
Richard Lester azt mondta Keatonr�l, a rendez�r�l: „A kamer�t mindig ott helyezte el, ahol kell, �s nincs filmjeiben egyetlen k�pkocka, amelyik ne volna n�lk�l�zhetetlen a t�rt�net kibont�s�hoz.” Keaton m�v�szi nagys�ga �s jelent�s�ge m�gsem az �ltala megcsin�lt filmekben testes�l meg, hanem abban az �lland� figur�ban, amit k�lt�i s�r�t�ssel l�trehozott, �s amely term�szetesen nem eg�szen f�ggetlen filmjeit�l. Ez a tragikomikus fick� „a sors labd�ja”, aki azonban nincs tudat�ban „labda volt�nak”. �gy Hevesy Iv�n. �s: „D�niel az oroszl�nok k�z�tt.”
Keaton a n�mafilm �retts�g�nek idej�n �r el a m�v�szi cs�csra. Sikerei vil�gm�ret�ek. Az olasz kom�dia, a b�csi Hannswurst �s az angol pantomim ut�n a sz�n�szet ekkor �rkezik el nemzetk�zi egys�g�hez �s vir�gz�s�hoz. Eszperant�v� v�lik, mivel mell�kes a verbalit�s, �s gesztikus fogalmaz�sa r�v�n nyelvek f�l�tti nyelvv� v�lik.
1929-ben a hangosfilm elhallgattatja. Let�nik. (Hely�be a Marx fiv�rek l�pnek.) Keaton negyedsz�zadig Hollywood lecs�szottja, hogy csup�n hal�la el�tt dics��lj�n meg, �s hal�la ut�n j�jj�n l�tre come-backje.
Franciaorsz�gban, majd Angli�ban pr�b�lkozik (1934). Az oroszl�nos Metr�nak nem kell a tragikomikus oroszl�n: forgat�k�nyv�r�nak szerz�dteti �s �tletembernek a harmadrang� Red Skelton v�gj�t�ki alak�t�saihoz. Kaliforniai sz�m�z�tt: Mexik�ban f�szerepel (1944), Olaszorsz�gban (1950); 1952–54: a p�rizsi Medrano cirkuszhoz szerz�dik, azut�n az angol telev�zi�ban elj�tszik egy sorozatot, az ifjabb Fairbanks j�volt�b�l, aki a sorozat producere. Id�nk�nt hazat�r: dolgozik a telev�zi�nak �s Las Vegas-i �jszakai mulat�kban l�p f�l. N�h�ny filmrendez� tiszteletk�rk�nt epiz�dszerepekhez juttatja: Billy Wilder, a Sunset Boulevardban (1950), Chaplin a Rivaldaf�nyben, ahol az egykori n�ma komikuscsillag, Snub Pollard mellett � is megjelenik egy v�ndormuzsikus k�p�ben. Lester A F�rumra menet fura dolog t�rt�ntben (1966) egy k�ts�gbeesett makacss�ggal k�rben fut� atya szerep�ben l�ptette f�l. Todd 80 nap alatt a F�ld k�r�lj�nek vadnyugati epiz�dj�ban (1956), indi�nok �ld�zte gyorsvonat kalauzak�nt villan el�. Stanley Kramer pedig a Bolond, bolond, bolond vil�gban (1963) b�jtatja el.
A mell�ztet�s �vtizedei s�lyosan megviselt�k. M�r 1937-ben kit�r rajta az �r�let, �s s�lyos lelki zavarokkal klinikai kezel�s al� ker�l. Romantikus m�don azzal okolj�k egyens�lya megbillen�s�t, hogy ez lett a k�vetkezm�nye annak a meger�ltet� szerz�d�si z�rad�knak, amely szerint nem nevethet t�bb� nyilv�nosan sem filmv�sznon, sem t�rsas�gban. Gyanakodjunk: rosszul viselte a f�lretol�st.
1957-ben elk�sz�l a Buster Keaton t�rt�nete c�m� film. A c�mszerepet Donald O’Connor j�tssza, Keaton csak szaktan�csad� saj�t film�letrajz�ban.
A hatvanas �vekre azonban �jra id�szer�v� lesz k�lt�szete. Robert Youngson k�t szkeccsfilmje (A nagy korszak �s az Amikor a nevet�s volt a kir�ly) kiszabad�tja tr�f�it a filmarch�vumokb�l. Sikert arat. Lek�r�zi Chaplint. Samuel Beckett meg�rja sz�m�ra a Filmet, amit Alan Schneider rendez meg (1964). Ennek nyit� fejezete: „Az utca. Ny�legyenes. Mell�kutc�k, keresztez�d�sek nincsenek. Id�: k�r�lbel�l 1929... – munk�sok mennek r��r�sen a munk�ba. Valamennyien egyazon ir�nyba tartanak, �s mind kettes�vel... v�g�l T (ez Keaton) is bel�p a l�t�mez�be, vakon siet v�gig a j�rd�n, a fal ment�n, a t�bbiekkel ellenkez� ir�nyba. Hossz�, s�t�t t�likab�tban van (m�g a t�bbiek mind k�nny�, ny�ri �lt�zetben).”
Emberek egy ir�nyban, Keaton vel�k �ntudatlanul szemben: ez A gener�lis (1926) h�res, iskol�t teremt� fut�sa. Carn�: A szerelmek v�rosa v�g�n Baptiste (Barrault) a Boulevard du Temple ujjong� �radat�ban fuldoklik, s a t�bbiek boldogs�g�val ellenkez� ir�nyban keresi �r�kre elt�nt szerelmes�t. Az egyszer� mechanikus �tlet (Carn�n�l) �tpo�tiz�l�dik �s v�g�l lecsupasz�tott b�lcseleti helyzetk�nt jelenik meg Beckett Film-tisztelg�s�ben. (�rtelmezhet� ez ak�r �gy is, hogy Beckett mester�nek tekinti Keatont. Filoz�fus a boh�cot? S mi�rt ne?! Ann�l ink�bb, mivel a Beckett-darabok el�ad�si m�dja csup�n Keaton-boh�ctr�f�kk�nt k�pzelhet� el. Beckett filoz�fiai farce-ainak m�ly�n Keaton b�lcseleti boh�zatai �lnek meg. Az �r sz�n�sz modell�l szolg�lt az �r k�lt�nek abban a tekintetben, hogy l�tezik egy b�lcseleti kom�dianyelv, amelyik nemcsak a mulattat�s, hanem a l�nyegre val� r�r�m�t�s mondattan�t �rja ki.
Meg�rt�s�hez k�zelebb ker�t, ha �sszevetj�k nagy versenyt�rs�val. Claude Gauteur „anti-Charlot”-nak nevezi. Val�ban ellen-Chaplin.
Chaplin hiv�.
Keaton hitetlen.
Chaplin �rzelmes.
Keaton �rz�ketlen.
Chaplin k�zd.
Keaton belet�r�dik.
Szabatosabban: Chaplin k�nl�dik, Keaton pedig elviseli a csap�st ugyanolyan sztoicizmussal, mint a megmenek�l�st.
V�g�l a legfontosabb: Chaplin �r�k�s der�l�t�, m�g Keaton realista. Chaplin rem�nyked�. Mintha a gorkiji Luka csorgatna b�ztat� mes�t a j�v�r�l. Keaton azonban tudja, hogy a vil�g eszeveszett gubanc: �tmeneti csak a katasztr�fa, �s �tmeneti a megnyugv�s is.
Chesterton �rja: „Az �r�lt nem olyan ember, aki elvesztette az esz�t. Az �r�lt az az ember, aki minden�t elvesztette, csak �ppen az esz�t nem... az�ltal, hogy bizonyos eg�szs�ges hajlamai elt�ntek, csak m�g logikusabb� v�lt.”
| Cikk �rt�kel�se: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 2850 �tlag: 5.37 |
 |
|
