EMPIRIA Magazin - Kuliffay Hanna �r�sa
Eredeti: Magyar Demokrata - Műhely rovat, 1996
V�G�L IS KI FEDEZTE FEL AMERIK�T?
OLM�K KŐFEJEK
A XIX. sz�zad v�g�ig senki sem tudta, m�gcsak nem is sejtette, hogy K�z�p-Amerika dzsungelei alatt rejtőzik egy sokezer �ves, magas szintű, rejt�lyes kult�ra. Ezt az ősi, komplex �s maga nem�ben egyed�l�ll� Olm�k kult�r�t mutatta be Washingtonban hatalmas sikerrel szok�sos ny�ri időszakos ki�ll�t�sainak egyik�n a Nemzeti Műv�szeti Gal�ria.
A sokr�tű olm�k civili�zi� legjellemzőbb ismertetői a t�bb �vtizedes archeol�giai felt�r�sok sor�n tal�lt testetlen, kőből faragott mega-fejek. A lejebb l�that� reprezent�ns darab (baloldali k�p) Washingtonba sz�ll�t�sa speci�lis apar�tust ig�nyelt, �s a bemutat�-csarnokba val� beemel�se -- a t�rlatvezető tanus�ga szerint -- a technika mai fejletts�ge ellen�re is komoly gondot okozott a ki�ll�t�s rendezőinek. Egyelőre senki sem tudja, vajon hogy v�gt�k ki annakidej�n, �s hogyan sz�ll�tott�k a dzsungel-k�r�lm�nyek k�z�tt �lő �koriak a 100 kil�m�ternyire levő Tuxtla-hegyekből a Mexik�i-�b�l k�rny�k�re a s�lyos bazaltoszlopokat a ker�k ismerete �s erős teherhord� �llatok n�lk�l.
A Jalapai Antropol�giai M�zeum olm�k megafejei az �n. diff�zi�s elm�let bizony�t�kai
A műv�szi ig�nnyel megmunk�lt, magabiztoss�got �s hat�rozotts�got sug�rz� arcok mind jellegzetesen egy�niek, arcberendez�s�k viszont feltűnően hasonl�: sz�les arc, sz�gletes �llkapocs, r�vid, t�mzsi orrgy�k, t�g orrluk� lapos orr, sz�les �s vastag, cakkos ajkak.
A kőfejek t�bb mint sz�z �ve tűrik n�ma m�lt�s�ggal a tud�s�k �s r�g�szek vizsg�l�d�sait �s a k�r�l�tt�k d�l� heves vit�kat. A fő k�rd�s kezdettől fogva az volt, val�j�ban kiket is �br�zolnak? A r�g�sz Jos� Melgar, aki 1869-ben elsők�nt szemrev�telezte az egyik leletet a Tres Zapotes nevű falucsk�ban, �gy �rt r�la: �Meg voltam d�bbenve: a szobor, mint műv�szi alkot�s minden t�lz�s n�lk�l fens�ges. (...) Ami a legjobban meglepett, hogy nyilv�nval�an eti�p embert�pust �br�zol. V�lem�nyem szerint hajdan�ban k�ts�gk�v�l j�rtak n�gerek ebben az orsz�gban.�
"Eti�p embert�pus", teh�t afrikai jelenl�t a t�rt�nelem előtti Amerik�ban? Olyannyira felkavar� volt a gondolat a korabeli eurocentrista gondolatvil�g� amerikai akad�mia sz�m�ra, hogy 77 �vig(!) nem ker�lt sor a szenz�ci�s lelet szakszerű felt�r�s�ra �s katalogiz�l�s�ra -- m�g kev�sb� a sajt�ban val� ismertet�s�re.
V�g�l a huszas-harmincas �vekben az olm�k archeol�gia atyja, Matthew Stirling a Smithsonian Institution �s a National Geographic Society hivatalos megb�z�s�b�l v�llalkozott az olm�k lelőhelyek felkutat�s�ra. Fel�gyelete alatt v�g�l is �sszesen 16 gigantikus m�retű fejet t�rtak fel. (A legnagyobb fejet tal�n Veracruzban tal�lt�k, amely kb. 20 tonna s�ly� �s 3,4 m�ter magas.) A r�g�szeti szenz�ci� ellen�re szakmai k�r�kben megd�bben�st �s zajos felh�borod�st v�ltott ki, hogy Stirling a tőle v�rt szakmai c�folat helyett megerős�tette Melgar 75 �vvel kor�bbi v�lem�nyez�s�t: �A hatalmas m�retek ellen�re a megmunk�l�s finom �s biztos k�zre utal. Az �br�zol�s m�d rendk�v�lien realisztikus. A von�sok hat�rozottak, ugyanakkor szembe�tlően negroid jellegűek."
A szakmai k�r�kben d�l�, szem�ly�t is kritiz�l� botr�nyt figyelmen k�v�l hagyva Stirling folytatta r�g�szeti kutat�sait, �s La Vent�ban felt�rta az olm�k civiliz�ci�s k�zpont uralkod�inak legszentebb sz�khely�t. Ottl szint�n sz�mos kolossz�lis fejszoborra bukkant, de tal�lt egy monolit tr�nt, kőreliefeket �s �jabb szenz�ci�k�nt egy �szak-kelet afrikai mint�ra �s bet�jol�ssal �p�tett 30,5 m�ter (100 l�b) magas piramist is. A szoborfejek a n�biai katonas�g �ltal az i. e. első �vezred t�j�n viselt, jellegzetesen dekor�lt homlokp�nt�, tark�ra simul� bőr sisakot viselnek. Ezek megd�bbentő hasonm�sai az egyiptomi kik�tőv�rosban, Taniszban napvil�gra ker�lt n�biai megalitokon �br�zolt harci-sisakoknak.(*1)
B�r a felfedez�seket r�szletes szakle�r�sok k�s�rt�k �s f�nyk�pek halmaza dokument�lta, ennek ellen�re a helysz�nelő r�g�szek minden bizony�t�ka sem tudta meggyőzni az elef�ntcsont tornyaikban kuksol� hazai koll�g�ikat, hogy az ősi mezo-amerikai kult�r�kat a r�gi időkben k�lső, �ce�non t�li befoly�s �rte. Michale Coe professzor, a neves Yale University neves antropol�giai tansz�k�nek szint�n neves vezetője p�ld�ul �gy nyilatkozott, szerinte a szoborfejek az indi�n őslak�kat �br�zolj�k -- az "afrikainak tűnő" faji jellegzetess�gek pedig, a duzzad� vastag ajkak �s a nagy, kisz�lesedő, t�g lyuk� orr elsősorban kezdetleges szersz�moknak tulajdon�that�k. V�lem�nye szerint "az alkot�k sz�nd�kosan nem akartak kiugr� orrot �s keskeny arc�let faragni, mert azok k�nnyen let�rnek".
Az�ta -- Yalenek fittyet h�nyva -- jeles mexik�i antropol�gusok az �sszehasonl�t� m�dszerek szakszerű alkalmaz�s�val egy�b r�g�szeti leletek -- kőfaragv�nyok, festett terrakotta megmint�z�sok, fa �s jade faragv�nyok -- seg�ts�g�vel meggyőzően bizony�tott�k a kor�bban felt�telezett afrikai jelenl�tet, illetve kultur�lis hat�st.
Honduraszban �s Mexik�ban tal�lt jade faragv�nyok az i.e. 1150-es �vekből.
1974-ben, az amerikanist�k 41. kongresszus�n �jabb szenz�ci�nak is beillő meglepet�s �rte a k�tkedőket. Dr. Andrzej Wiercinski, a vil�g egyik vezető koponyaszak�rtője az olm�k temetkez�si helyek felt�r�s�r�l tartott szakmai besz�mol�j�ban kifejtette, hogy egyes region�lis k�rzetekben afrikai eredetű csontv�zakat tal�ltak -- k�z�l�k sz�mosat a kir�lys�rokban.(*2) A reakci� erre? N�ma, d�bbent csend. Sokat mond� hallgat�s akad�miai k�r�kben �s m�diavonalon egyar�nt.
Ennek kapcs�n id�zhető Alexander von Wuthenau figyelmeztető int�se(*3) -- aki t�bb, mint 30 �ve kutatja az idősz�m�t�s előtti afrikai jelenl�tet K�z�p-Amerik�ban -- miszerint �A faji t�relmetlens�g jelenleg d�l� időszak�ban az amerikai őslakoss�g etnikai gy�kereinek revizionizmusa kij�zan�t� �s gy�gy�t� hat�ssal lehetne sz�mos zavart agy� egy�n sz�m�ra.�
Az �jra�rt�kel�s azonban m�g v�rat mag�ra, hiszen j�val t�bbről van sz�, mint puszta akad�miai vit�r�l. Ha ugyanis a tud�svil�g beismeri, hogy a megalitok -- magas szervezetts�gi fokon �ll� centraliz�lt �llamigazgat�st(*4) bevezető -- afrikai, val�sz�nűleg a N�lus-v�lgy�ből elsz�rmazott telepeseket vagy hadvez�reket �br�zolnak, szembeker�lnek azzal a t�nnyel, hogy a fekete kontinens őslak�i messze az eur�paiak/�zsiaiak előtt jutottak el az �jvil�gba. Ennek az �n. diff�zi�s te�ri�nak pedig Amerik�ban, tudom�nyos, t�rsadalmi �s politikai vonalon egyar�nt, komoly ellenzői, sőt megr�gz�tt ellens�gei vannak. A tudom�ny azonban nem h�tr�lhat meg.
Dr. Ivan Van Sertima -- aki �vtizedek �ta elismert szaktekint�lye a N�lus v�lgyi �s mezo-amerikai civiliz�ci�k k�zti hasonl�s�g tanulm�nyoz�s�nak -- figyelmeztetett elősz�r a Nyugat-Afrika �s K�z�p-Amerika k�zti tenger�ramlatokra, amelyek lehetőv� tett�k, sőt b�tor�tott�k a haj��p�t�s�ről �s navig�ci�s k�szs�g�ről ismert hajdani mediterr�n (elsősorban f�niciai) �s afrikai kereskedők, felfedezők kalandoz�sait.
1970-ben Thor Heyerdhal megpr�b�lta a gyakorlatban is bizony�tani Sertima �ll�t�s�t -- ugyanakkor megpr�b�lt r�st �tni a szakmai k�tked�s �s ellen�ll�s massz�v fal�n is -- mikor Ra II-nek nevezett, egyiptomi mint�ra k�sz�lt papirusz haj�j�n �tkelt a nyugat-afrikai partr�l a nyugat-indiai szigetekre. Geogr�fiai �rtelemben sikeresen megval�s�totta c�lj�t, �s ezzel Sertima hipot�zise is re�lis alapokat nyert. Az azonban tov�bbra is k�ts�ges maradt, siker�lt-e az ellent�tes szakmai v�lem�nyek k�zti t�vols�got �thidalnia.
Sajn�latos m�don a washingtoni ki�ll�t�s egy�rtelműen azt sugallta, hogy nem. A kőfejeket tov�bbra is titkol�dz�s, szakmai torzsalkod�s �s f�lrevezető sz�nd�kok veszik k�r�l. Az orsz�gos h�rű v�ndorki�ll�t�s rendezői elker�ltek minden felvil�gos�t�st, �ll�sfoglal�st vagy v�lem�ny k�zl�s�t, ami a hosszadalmas szakmai n�zetelt�r�sre felh�vta volna a nyilv�noss�g figyelm�t. (A kultur�lis rovatok, a t�rlatvezetők, az audio-vizu�lis ismertető, a gazdagon illusztr�lt, r�szletekre is kit�rő ki�ll�t�si katal�gus �s a 20 perces helysz�ni ismertető film is mind m�lyen hallgattak a t�bb �vtizedes kontraverzi�r�l.)
A ki�ll�t�s -- a felsz�nes ismertet�s
szintj�n maradva -- messzire elker�lte a legl�nyegesebb k�rd�st, hogy v�g�l is kiket
�br�zolnak a Mexik�i-�b�l k�rny�k�n felt�rt ősi mega-fejek? Ezzel a
konspir�ci�nak is beillő, magas szinten
koordin�lt manőverrel siker�lt elker�lni a logikailag kapcsol�d�, teh�t �hatatlanul
felmer�lő nagy k�rd�st is: val�j�ban ki fedezte fel Amerik�t?
*1 A Tres Zapotesben tal�lt 2-es sz�m� fej (itt nem szerepel) ritk�n
fot�zott, �s m�g ritk�bban ker�l bemutat�sra, nemcsak erősen negroid von�sai,
hanem jellegzetes afrikai hajviselete -- eti�p mint�ra (csont?) gyűr�kkel
dekor�lt kettős-fonat� hajviselete miatt.
*2 Talatilco pre-klasszikus kori temetőj�ben 13,5 %-os ar�nyban
tal�ltak fajtiszta afrikai csontv�zakat, m�g a k�sőbbi klasszikus
korra a sz�zal�kos ar�ny 4,4-re cs�kkent. A kor�bbi temetkez�sek sor�n
jellegzetesen afrikai csontv�zak nyugodtak helyb�li asszonyok�val, m�g a hossz�
�vsz�zadokkal k�sőbbiekben a faji differenci�lts�g elmos�dottabb� v�lt -- vagyis
a N�lus v�lgy�ből sz�rmaz�k�nt beazonos�tott afrikaiak fokozatosan beolvadtak a
helyi őslakoss�gba.
*3 Alexander von Wuthenau tanulm�nyk�tet�nek c�me: Magyar�zatra szorul� ős-amerikai arcok
*4 �sszesen k�r�lbel�l 500-ra tehető a N�lus v�lgy�ből sz�rmazott telepesek sz�ma, akik k�z�l kiker�ltek a k�nikus La Venta piramis �p�t�s�nek szervezői. Ak�r felfedezők voltak, ak�r Egyiptomb�l el�ld�z�tt tud�s papok vagy isteneknek tekintett h�d�t� telepesek, a helyi uralkod� oszt�lyon kereszt�l, sőt be�p�lve ir�ny�tott�k a magas szintű matematikai, geometriai, asztrol�giai �s �p�t�stechnol�giai szaktud�st ig�nylő kivitelez�st, amely sz�m�t�sok szerint 18 ezer munk�st foglalkoztatva kb. egy (1) milli� munka�r�t vehetett ig�nybe.
(A fenti cikk hely hi�ny�ban n�mileg r�vid�tve jelent meg a Magyar Demokrata c�mű hetilap Műhely rovat�ban, 1996-ban -- l�bjegyzetek �s a lenti addenda n�lk�l)
*
Spiroslyr�nak
k�sz�nhetően a Syrinx-Index
F�rum teljes eg�sz�ben
k�z�lte 2005
janu�rj�ban a
Kőfejek
c�mű ki�ll�t�si besz�mol�t.
(29. oldal,
1707. be�r�s)
*
A startlap Lap.hu oldalai k�z�tt az indian.lap.hu feloszt�s�ban a K�z�p-�s �szak-Amerika aloldalon KŐFEJEK-Olmek civiliz�ci� c�mmel k�zli Hanna fenti �r�s�t.
Addenda:
K�zel 3000 �ves ez az olm�k barlang �larc, amely a mindenhat� jagu�r istent, Tepeyollotlicucuhtit �br�zolja ov�lis szemekkel, t�g orrlyukakkal �s t�tott, fogatlan sz�jjal. A hatalmas, 907,18kg-os archeol�giai ritkas�g eredtileg a mexik�i Chalcatzingo ceremoni�lis barlang bej�rat�t �rizte. Innen azonban az 1960-as �vekben -- amerikai megb�z�sb�l -- t�bb darabra szabdalva elrabolt�k. Hosszadalmas k�zen-k�z�n �v�ndorl�s� ut�n lelepleződve 2023 j�lius�ban a New York-i b�r�s�g utas�t�s�ra visszaker�lt őshaz�j�ba. (Adam Schrader nyom�n. Photo: Manhattan District Attorney's Office)
Az afrikai �s az olm�k kult�ra k�zti k�zvetlen kapcsolatot megerős�ti, sőt igazolja Varga Csaba �r�st�rt�n�sz, aki Jel jel jel avagy az ABC 30.000 �ves t�rt�nete c�mű k�nyv�ben Clyde Winterns tanulm�ny�ra hivatkozva k�zli, hogy "az amerikai olmek kult�r�t (amelynek kezdete i.e. 1.200-ra dat�lhat�) fekete afrikaiak hozt�k l�tre." Az �ltala k�z�lt k�pek �s �sszehasonl�t� jelt�bl�zatok (666-667. oldal) "k�ts�gtelenn� teszik az eml�tett szellemi kapcsolatot." (Kuliffay)
"Readers of my book (especially The Lost Realms, 1988) know by now that beginning with the discovery of a colossal stone head in 1869, an advanced civilization that preceded the Mayas and Aztecs of Mexico came to light. Its leaders and bearers were unmistakably black Africans. They were arbitrarily named by archeologists "Olmecs" ... The Olmec presence in Middle America goes back to at least 3000 B.C." (Zechariah Sitchin: America's Oldest Civilization, Older by More than a Thousand Years.)
Az Ősi Civiliz�ci�k Penguin Enciklop�di�j�ban, amely 1980-ban jelent meg, Ignaci� Bernal azt �rja, hogy a legkor�bbi k�z�p-amerikai �p�tm�nyek agyagb�l k�sz�ltek, amelyek nem voltak "igazi �rtelemben vett architekt�r�nak" mondhat�k. Az első 'igazi' piramis, amely eredetileg 30.5 m�ter magas volt, La Vent�ban �p�lt, �s mintegy protot�pusa volt a K�z�p-Amerik�ban �p�lt k�sőbbi piramisoknak. Bernal �rdekes m�don nem vetette fel annak lehetős�g�t, hogy az �ce�non t�lr�l �rhette hirtelen magas szintű kultur�lis hat�s az elmaradott San Lorenzo k�rny�k�t! Annak ellen�re hallgatott egy ilyen felt�telez�s val�sz�nűs�g�ről, hogy -- egyed�l�ll� jelens�gk�nt! -- j�l kivehető terv k�sz�lt a La Venta piramis �p�t�s�re, mielőtt egyetlen kapav�g�s is t�rt�nt volna. (Kuliffay)
*
Georgina Gravel: Vil�gt�rt�nelem hajnala c�mű igen sz�nvonalas �s �rdekes e-k�nyv�ben a K�z�p-Amerika tan�t�mesterei: A rejt�lyes Olmec-ok K�z�p-Amerika tan�t�mesterei c�mű fejezetben a k�vetkezőket �rta:
De hogyan lehets�ges vajon az, hogy egy egy�rtelműen negroid faj j�vetel�t nem Afrik�ba, hanem Indi�ba keresem? Nos eg�szen egyszerűen �gy, hogy az indiai n�pess�g � mely f�ld�nk 1/6-a � a vil�g egyik legsz�nesebb rasszt�pusok gyűjtőhelye. �gy van ez ma is, de m�g ink�bb �gy volt abban a korban, melyet Indus-v�lgyi civiliz�ci�nak neveznek. A dravid�k India legr�gibb, legműveltebb, magas �p�t�si kult�r�val rendelkező őslakosai � r�luk felt�telezik, hogy akt�van r�szt vettek az Indus-v�lgyi civiliz�ci� fel�p�t�s�ben � m�g a mai napig is s�t�t bőrűek, vastag ajk�ak. Egysz�val hordozz�k azokat a k�lső jeleket, melyeket az olmec szobrokon is l�thatunk. I. e. 2000-ben minden val�sz�nűs�g szerint ezek a jelek m�g erőteljesebbek voltak, hiszen az az�ta eltelt n�gyezer �v alatt ez a n�p is nagyfok� etnikai kevered�s �ldozata lett. Annyira igaz, hogy dravid�k, az indiai f�ldr�sz őslakosai igen sok�ig befoly�sol� t�nyezői voltak a kultur�lis �letnek, hogy m�g a mai napig is nagyon sok buddha szobrot � pedig a buddhizmus (Buddha i.e. 544-464) i.e. 500 k�r�l k�lt h�d�t� �tj�ra � l�thatunk, amelyek egy�rtelműen vastag ajk�ak. Főleg a � val�sz�nűleg dravid�kat �br�zol� � Buddha szobrokon, domborműveken figyelhetj�k meg, amelyeket elk�pesztő technik�val szikl�kba v�gott-v�sett szent�lyekben csod�lhatunk meg. (...) Sok�ig kerest�k az olmec civiliz�ci� afrikai nyomait, �m ott nem tal�lunk olyan n�pcsoportot, ill. orsz�got i.e. 2000-ből, mely rendelkezett volna az idősz�m�t�s olyan bonyolult form�j�val, mint ők. Rendk�v�l sok hasonl�s�got tal�lhatunk az egyiptomi kult�r�ban is, �m legink�bb az idősz�m�t�si rendszer sokoldal�s�ga ad megd�nthetetlen bizony�t�kot t�zisemre n�zve. Az bizony�tott t�ny, hogy az Indus v�lgyiek eljutottak Afrik�ba, K�zel-Keletre, sőt Eur�pa sz�mos r�sz�re. De nemcsak sz�razf�ld�n utaztak, hiszen �ri�si haj�ik, kik�tőik bizony�tj�k a tengeri kereskedelmet is. Nyilv�n nehezebb feladat volt az �ce�nra kimer�szkedni, mint a sz�razf�ld�n k�zlekedni, de semmik�ppen nem megoldhatatlan. Ennek a kult�r�nak a t�vols�g nem jelentett akad�lyt, ezt kiterjed�si ter�lete is bizony�tja.
Georgina Gravel a k�vetkező hozz�sz�l�st kapta a k�vetkező c�mtől: Varga Imre dr., 2010.01.05 12:21 ([email protected])
Az olmec-olm�k n�p afrikai eredet�t ma m�r sokan elfogadj�k, b�r a hivatalos t�rt�nettudom�ny m�g nem adta be a derek�t. A fő k�tely oka a "hogyan?". A szerző az olm�k őshaz�t Indi�ba teszi, ez szerintem helytelen, a buddhizmus emleget�se pedig kifejezetten t�ves, hiszen Buddha fell�p�se Krisztus�t t�rt�nelmi l�pt�kkel m�rve alig előzte meg, az olm�kok viszont majd m�sf�l ezer �vvel előbb megjelentek a mai Mexik� partjain�l. Sokkal egyszerűbb az Afrik�b�l indul� vai flotta elm�lete. Az egykori vai n�p -- mely �kori egyiptomi kultur�lis hat�sokat is mag�ba sz�vhatott, melynek �r�sa �ll�t�lag hasonl� az olm�khoz -- ud�tai Afrik�ban ma is �lnek. Szerintem az olm�k s�rokban tal�lt maradv�nyok genetikai vizsg�lata k�nnyed�n eld�nthetn� a k�rd�st. Csak -- mintha valakik nem akarn�k ezt. Mintha cs�kkenten� Kolumbusz, vagy horribile dictu -- a feh�r ember �rdemeit a k�rd�sben az, hogy egy fekete-afrikai n�pt�red�k a saj�t erej�ből, nem rabszolgak�nt �rkezve megelőzte a feh�reket az �jvil�g f�ldj�n. A legizgalmasabb k�rd�s azonban, amire eleddig v�lasz nincsen, hogy az �ce�n �kori �thaj�z�sa egyszeri technikai brav�r volt-e valakik r�sz�ről (ami imm�r nem k�rd�s), vagy volt egy hosszabb ideig tart�, net�n oda-vissza kapcsolat is az �- �s az �jvil�g k�z�tt.
* *
Experts have traditionally believed that when the Olmec were busy building their civilization at large sites such as La Venta, near the Gulf coast in modern Mexico, the people who would become the Maya were living in loosely associated nomadic groups in the jungles to the east and southeast. This theory holds that the Maya derived their entire society�including their architecture and social structure�directly from the Olmec. But Inomata's work has revealed that the Olmec is not an older civilization. In fact, Ceibal pre-dates La Venta by as long as two centuries. And although some Olmec cities are indeed older than both La Venta and Ceibal, they likely did not interact with the Maya. "This does not mean that the Maya developed independently," Inomata says. Instead, he believes, the influence flowed both ways. La Venta and Ceibal appear to have developed in tandem in a great cultural shift throughout the region. "It seems more likely that there was a broad history of interactions across these regions, and through these interactions, a new form of society developed." More Flexible Definitions: To further complicate matters, Inomata stresses that the evidence doesn't show clear distinctions between the Olmec and Maya at the preclassic stage. The two civilizations are easy to differentiate during the classic period, since the Maya had by then developed a distinct language and culture. But the period between 1000 and 700 B.C. is more transitional. With La Venta and Ceibal freely trading ideas, technologies, cultural elements, and perhaps even population, it's difficult to call one Olmec and the other Maya. "Determining labels for these early people is quite a tricky question�we're not sure if residents of early Ceibal were wholly Mayan," says Inomata. "We have decided to take a much more flexible approach, avoiding fixed labels in favor of looking at patterns of interaction and how more stable identities developed." (Nicholas Mott: New Evidence Unearthed for the Origins of the Maya - The Maya culture began differently than previously thought, study says. April 25, 2013)
Az Eur�pa-centrikus vil�gk�pből fakad� megk�zel�t�sben szinte semmi sincs a hely�n. 1492. okt�ber 12-e -- amit az �ce�n innenső partj�r�l, �s csakis innen, egy eg�sz kontinens sz�let�snapjak�nt tartunk sz�mon -- t�rt�nelmileg hamis d�tum. Tudjuk, hogy a vikingek mellett �zsiaiak �s afrikaiak is eljutottak -- �vsz�zadokkal kor�bban -- az akkor m�g ismeretlen kontinensre. Sz�mos elm�let sz�letett, s egyre t�bb a bizony�t� erejű t�ny is az afrikai kapcsolat elfogad�s�ra: Thor Heyerdahl �s a lengyel koponyaszak�rtő Weircinski ut�n a suriname-i sz�rmaz�s� Ivan Van Sertima, a Rutgers Egyetem professzora Kolumbusz előtt �rkeztek c�mű k�nyv�ben fejti ki ezt az elm�letet. Nem Spanyolorsz�g fedezte fel Amerik�t, Kolumbusz �tj�val a h�d�t�s vette kezdet�t. Viszont a spanyolok nem csak �lland� telep�l�seket hoztak l�tre, hanem megtal�lt�k a visszavezető utat, a Golf-�ramlatot is. Az igazi felfedezők azok a -- z�m�kben �zsi�b�l t�bb hull�mban bev�ndorolt -- n�pek voltak, akik a kontinest Alaszk�t�l a Tűzf�ldig bej�rt�k �s ben�pes�tett�k. A kontinens �s az ott lak�k elnevez�se is eur�pai. Az őslakosoknak nem volt egys�ges nev�k, s az indi�n (indiai) megnevez�s -- b�r hamar kider�lt, hogy t�ved�s -- k�sőbb m�r nem v�ltozott. Amerika n�pei elvesztett�k �n�ll�s�gukat, f�ldjeiket �s a benne rejlő kincseiket, kultur�lis auton�mi�jukat. Kifosztottan �s megtizedelten j�rultak hozz� Nyugat-Eur�pa fejlőd�s�hez. A fejlettebb kult�ra megjelen�s�ről sem besz�lhet�nk egy�rtelműen, mert az amerikai kult�r�k - az azt�k, a maja, az inka -- sok tekintetben fejlettebbek voltak, mint az �vil�g�. Az �jvil�g indi�n mezőgazdas�ga a felfedez�s �v�ben legal�bb olyan term�keny volt, mint az �vil�gi -- �ll�tja t�bbek k�z�tt William Denevan is, a Wisconsin Egyetem professzora. Az afrikaiak sz�m�ra legal�bb olyan tragikus eml�ket id�z az �vfordul�, mint Amerika indi�njainak. Az első, �jvil�gba behurcolt rabszolga 1502-ben szelte �t az �ce�nt. A rabszolgas�g int�zm�nye a k�l�nb�ző szerzők becsl�sei alapj�n 50-200 milli�s v�rvesztes�get okozott a fekete kontinens lak�inak. (R�szlet K�ri Andr�s: Latindi�n-Amerika: T�rt�nelmi igazs�g -- f�ldrajzi val�s�g c�mű tanulm�ny�b�l. Rubicon. 1992 m�jusi sz�m)
When the Spanish arrived in the 1540s, they wreaked havoc on the indigenous Quijos, killing many and conscripting others to brutal forced labor. The Quijos revolted, but by 1578 most of them had been killed or driven away, and the Spanish eventually retreated out of the valley. �Possibly one of the worst tragedies in human histories occurred during this period,� says Nick Loughlin, the lead author of the study, as millions of indigenous people across the region died after the arrival of European colonizers. And the new record captures the exact moment when a thriving culture disappeared. (Alejandra Borunda: Traces of Lost Society Found in 'Pristine' Cloud Forest. National Geographic. July 17, 2018.) [The Quijos Valley lies in one of the most biodiverse cloud forests in the world, along a pre-Columbian trade route that linked the rich Amazonian lowlands with the high Andes. Thousands of people lived there, centuries before the Spanish arrived, farming maize, squash, beans, and even passionfruit in poor soil of the valley floor.]
Afrika hitvil�g�nak soksz�nűs�ge a braz�liai vall�sokban is tetten �rhető. Az őslakos indi�nokat �s az afrikai fekete rabszolg�kat megkeresztelt�k �s a katolikus hit k�vet�s�re k�nyszer�tett�k a gyarmati időszakban. A legt�bb esetben ez az �tt�r�s hossz� ideig fel�letes maradt, az erdők m�ly�n, k�sőbb pedig a sz�k�tt rabszolg�k �ltal alap�tott telep�l�seken, a quilombosokban, tov�bbra is saj�t ősi hit�ket gyakorolt�k. Afrik�ban a szertart�sok csal�dokhoz k�tődtek, �gy egy-egy k�l�nleges �s egyedi r�tus �r�k�s�v� v�ltak a lesz�rmazottak. Braz�li�ba �rkezve az afrikai csal�di-t�rzsi vall�si �s t�rsadalmi keretek felbomlottak, viszont a magukkal hozott �s megőrz�tt k�l�nb�ző szertart�sok, vall�si hiedelmek �s kult�r�k D�l-Amerik�ban lassan egybeolvadtak. Mivel a katolikuson k�v�l az �sszes t�bbi vall�s gyakorl�sa tiltott volt �s a kultuszok gyakorl�s�t b�ntett�k is, az afrikai feket�k hitvil�guk elemeit be�p�tett�k a katolicizmusba. P�ld�ul az afrikai vall�si hagyom�nyok megőrz�se �rdek�ben az afrikai szellemeket, az orix�kat egy-egy katolikus szenttel azonos�tott�k. Az afrikai-brazil vall�sok kutat�sa teljesen �j ter�let�t k�pezi a vall�st�rt�netnek. Az �szaknyugati candombl�, valamint a Rio k�rny�ki umbanda hagyom�nyosan a legelterjedtebb Braz�li�ban. Mindkettő afrikai hitelemeket �tv�z a katolikus hittel, �s a szabad �g alatt, a parton mutat be felaj�nl�st az orix�knak. A legnagyobb �ldozat, Yemanj�, az anyaszellem �nnepe (Festa de Yemanj�) �rdekes m�don nem kapcsol�dik a kereszt�nys�ghez. Yemanj� �nnep�n, febru�r 2-�n vir�ggal �s egy�b felaj�nl�sokkal megrakott cs�nakokat bocs�tanak v�zre. Hit�k szerint ezek a szabadon engedett cs�nakok Yemanj� birodalm�ba, azaz az �ce�nhoz jutnak el. (Cristina T�th-Piller: A brazil kult�ra afrikai gy�kerei. �JKOR.HU. 2017)
Did the Olmec have Contact
with Africans?
Each one of the 17 Olmec heads that have been discovered seem to show the face
of a different individual, leading to theories that each head represents an
Olmec ruler or chief. The facial features show large eyes, prominent lips, and
wide noses. This has caused some historians to wonder if the Olmec people had
contact with Africans, but this theory has been widely dismissed by most
scholars for two reasons. First, there is no other evidence of contact between
people from Africa and people from Mesoamerica at that time. Second, many people
in Mexico today � descendants from ancient Mesoamericans � also exhibit this
physiognomy.
(Hanna egy�b t�rsadalmi �s kultur�lis t�m�j� �r�sai az EMPIRIA Magazin Mindenf�le �rdekess�g rovat�ban olvashat�k, politikai elemz�sei �s washingtoni tud�s�t�sai pedig a Jelenkor rovatban.)
VISSZA a Mindenf�le �rdekess�g rovat c�mjegyz�k�hez
VISSZA az EMPIRIA Magazin nyit�lapj�ra