Szerint�nk trendi: szezongy�m�lcs �s egy mar�k f�ldigiliszta
k�rdezett:Bakk-D�vid T�mea
2006. november 13. 15:26, utols� friss�t�s: 14:14
Csak az #b#agressz�v marketingkamp�nyok#/b# hitetik el vel�nk, hogy a boldogs�g kulcsa az, ha min�l t�bb dolgot v�s�rolunk.
�j sorozatunk keret�ben egy-egy aktu�lis k�rnyezetv�delmi t�m�t tervez�nk a mindennapok szemsz�g�b�l megk�zel�teni. Szak�rt�nk, Hajdu Zolt�n vegy�szm�rn�k, okleveles k�rnyezetv�delmi tan�csad�, a marosv�s�rhelyi F�kusz �ko K�zpont (Focus Eco Center) k�rnyezetv�delmi szervezet vezet�je.
Transindex: Mit nevez�nk voltak�ppen z�ld beszerz�snek?
Hajdu Zolt�n: – A z�ld beszerz�s fogalma ink�bb a c�gekre, int�zm�nyekre vonatkozik. Ha p�ld�ul egy �p�tkez�si v�llalat vagy egy nagy int�zm�ny (egyetem vagy �ppen egy megyei tan�cs) �gy d�nt, hogy k�rnyezetbar�t term�keket v�s�rol, ennek jelent�s kihat�sa lehet a piacra, �s v�lem�nyform�l� �rt�ke sem elhanyagolhat�.
Lehet-e k�rnyezettudatos v�s�rl�nak lenni Rom�ni�ban? Mivel a hullad�kfeldolgoz�s gyakorlatilag megoldatlan, egy�ltal�n van �rtelme odafigyelni arra, mit vesz�nk meg a boltban?
– Lehet. A napi piacr�l v�s�rolt term�k frissebb �s eg�szs�gesebb, mint a szupermarketben v�s�rolt. Ezenk�v�l helyi munkahelyek teremt�s�hez vagy meg�rz�s�hez j�rul hozz�. Ne a szem�nkkel v�s�roljunk, hanem az esz�nkkel. Fogyasszunk szezongy�m�lcs�ket, nem musz�j janu�rban g�r�gdinny�t enni �s m�rciusban f�ldiepret. A szerves hullad�kot otthon komposzt�lhatjuk, jelent�sen cs�kkentve ezzel a lerak�kba ker�l� hullad�k mennyis�g�t.
Akinek nincs kertes h�za, mihez kezdjen a szerves hullad�kkal? Igaz�n neh�z mondjuk a hatodik emeleti k�tszoba-konyh�s lak�sban komposzt�l� helyet elk�l�n�teni.
– Vannak kism�ret� komposzt�l� dobozok. Nagyon egyszer�, egym�sra kell rakni h�rom szil�rd dobozt �s a fenek�ket ki kell lyukasztani. Az als�ba kell rakni a konyhai z�ld hullad�kot, �s egy mar�k piros giliszt�t kell a dobozba tenni. Amikor megtelik az als� doboz, akkor r� kell tenni a m�sodikat �s a harmadikat.
Norm�lis h�ztart�sban mire a harmadik doboz megtelik, az als� dobozban m�r csak j� min�s�g� komposzt van, amit a vir�gcserepekbe lehet tenni. A giliszt�k a fels� dobozba v�ndorolnak, �gy nem kell m�st tenni, mint a dobozokat cser�lgetni, az als� doboz ker�l most ki�r�tve fel�lre. Mindezt egy kis teraszon meg lehet oldani.
Mire kell figyelni p�ld�ul a dobozos tej, a konzervek, a m�anyagpalackos italok, illetve egy�b m�anyag csomagol�s� term�kek v�s�rl�sakor?
– A legjobb lenne, ha egy�ltal�n nem v�s�roln�nk ezeket, de ha m�gis olyasmit akarunk venni, ami m�anyag csomagol�sban van, akkor vegy�nk olyan term�ket, amelynek a csomagol�anyag�t �jrahasznos�tj�k, ilyen t�bbek k�zt a PET-palack.
Itt, Rom�ni�ban is?
– Igen, p�ld�ul Marosv�s�rhelyen a v�ros minden r�sz�n vannak nagy kont�nerek, amibe a PET-palackokat be lehet dobni.
A glob�lis v�geredm�nyt n�zve milyen hat�ssal van a k�rnyezetre egy-egy ilyen "kis akci�"? Jelent�ktelen �s/vagy felm�rhetetlen?
– Ez egy kiss� a 22-es csapd�j�hoz hasonl� helyzet, hiszen ha mindenki azt k�rdezi: mi�rt pont �n kezdjem el?, akkor soha senki nem fogja elkezdeni. Ma szerencs�re vannak sz�m�t�si m�dszerek, amelyekkel kisz�m�thatjuk szem�lyes hat�sunkat a glob�lis k�rnyezetre. Mindenki kisz�m�thatja saj�t �kol�giai l�bnyom�t, �s ha azt l�tja, hogy az nagyobb, mint a r�es� 1,2 hekt�r, akkor elgondolkozhat szem�lyes felel�ss�g�n.
�rvelhet valaki �gy, hogy ha mindenki "k�rnyezetbar�t" term�keket v�s�rol, akkor azzal, hogy m�s c�gek term�kei a polcokon vagy a rakt�rakban maradnak, csak a szem�t mennyis�ge n�vekszik (persze amellett, hogy az illet� c�gek cs�dbe jutnak).
– Az alapk�rd�s az, hogy igaz-e az a paradigma, amire ez a felt�telez�s alapoz. Vagyis hogy k�rnyezetbar�t m�don �lni rosszabb, mint nem k�rnyezetbar�t m�don. A felm�r�sek azt mutatj�k, hogy nem, csak a nagyon agressz�v marketingkamp�nyok hitetik el az emberekkel, hogy a boldogs�g kulcsa az, hogy min�l gyakrabban min�l t�bb dolgot v�s�roljunk. �s ut�na azon gondolkozzunk, hogy mik�nt szabaduljunk meg a keletkezett szem�tt�l.
A piac �gy m�k�dik, hogy a c�gek azt termelik, amit megv�s�rolnak a v�s�rl�k, teh�t ha k�rnyezetbar�t term�ket tud eladni, akkor azt fog termelni a c�g. Az a c�g, amely alkalmazkodni tud a v�s�rl�k ig�nyeihez, nem megy cs�dbe. A baj jelenleg az, hogy a hatalmas er�forr�sokkal rendelkez� multinacion�lis c�gek befoly�solni tudj�k a v�s�rl�k ig�nyeit, �s ez�ltal eltorzulnak a re�lis ig�nyek.
De tulajdonk�ppen nem az�rt kell k�rnyezetbar�t term�ket v�s�roljunk, hogy a piacot befoly�soljuk, hanem az�rt, mert felel�ss�get v�llalunk saj�t eg�sz�g�nk�rt �s egyben a j�v� gener�ci�k�rt.
Milyen es�lyt l�tsz arra, hogy glob�lis szinten visszaszoruljon a felel�tlen fogyaszt�i magatart�s? Mi a v�lem�nyed azokr�l az el�rejelz�sekr�l, amelyek arra figyelmeztetnek: ha nem v�ltoztatunk, nemcsak egy�ni, de korm�nyzati szinten is, �s marad “az �zlet megy tov�bb” forgat�k�nyv – vagyis ha a n�veked�sre berendezkedett vil�ggazdas�g nem “lass�t le” –, akkor a k�rok felm�rhetetlen�l nagyobbak lesznek, mint az �tt�r�s a fenntarthat� gazdas�gra?
– A jelenlegi fogyaszt�i �letfoma val�sz�n�leg csak az �kol�gia katasztr�fa k�nyszerhat�s�ra fog megv�ltozni. A probl�ma komolys�g�t az is jelzi, hogy vil�gkonferenci�kat szerveztek a k�rd�s megt�rgyal�s�ra Ri�ban 1992-ben, D�l-Afrik�ban 2002-ben, �s megfogalmazt�k a tennival�kat, l�sd Agenda 21. L�ng professzor szerint nem v�rhat� �jabb vil�gkonferencia a k�rd�sben, hiszen a tudom�nyos vil�g legmagasabb szinten elmondta, hogy hogyan �llunk �s mit kellene tenni.
A labda most a politikusok oldal�n van. Nem elhanyagolhat� a sajt� szerepe sem, amely igen ritk�n rekl�mozza a fenntarthat�, k�rnyezetbar�t �letform�t, hiszen ez nem “trendi”.
Az emberi t�rt�nelem sor�n sz�mos civiliz�ci� omlott �ssze �kol�giai katasztr�fa k�vetkezt�ben, �s ezt a politikusok is tudj�k (l�sd Al Gore: M�rlegen a F�ld c�m� k�nyv�t). Az m�s k�rd�s, hogy nem Gore nyerte meg a v�laszt�sokat. �s most legink�bb az a gond, hogy a katasztr�fa, ha bek�vetkezik, az val�sz�n�leg glob�lis lesz, ellent�tben az eddigi lok�lis �kol�giai katasztr�f�kkal.
Ha tetszett a cikk, l�jkold a Transindexet!
�letm�dRSS
Bev�s�rl�k�zpontban lesz l�that� k�t csontv�z, amelyek a legismertebb szerelmes dr�m�j�t id�zik
Az hittem, hogy a toki�i olimpi�n korl�toztak minket, pedig ehhez k�pest m�r-m�r szabads�g volt
Sz�p Zolt�n egyetlen erd�lyi magyar �js�g�r�k�nt vesz r�szt a pekingi olimpi�n. A tapasztalatair�l k�rdezt�k.
Vizi Imre kiesett az Eurov�zi�s Dalfesztiv�l rom�niai el�d�nt�j�ben
B�tran ehetj�k ezent�l a h�zi t�csk�t is, az EU j�v�hagyta �lelmiszerk�nt val� felhaszn�l�s�t
