|
Ennek �r�ks�g�t, �r�sos �s t�rgyi eml�keit kutatta Stein Aur�l (Pest, 1862 – Kabul, 1943) r�g�sz-felfedező. 1900-1916 k�z�tt h�rom nagy exped�ci�t vezetett a Tarim-medence homokba temetett romjainak felt�r�s�ra, melynek eredm�nyek�nt addig ismeretlen nyelvek �s �r�sok ker�ltek a kutat�k l�t�k�r�be, az ott �lő n�pek t�rt�nete, művelőd�st�rt�nete ker�lt �j megvil�g�t�sba. Vil�gh�rnev�t azonban a dunhuangi Ezer Buddha barlangtemplomokban őrz�tt kincsek felfedez�s�nek k�sz�nheti. K�na Gansu (Kanszu) tartom�ny�ban, Dunhuangt�l d�lkeletre mintegy 15 kilom�ter t�vols�gban, egy sziklafalban tal�lhat�k az Ezer Buddha barlangtemplomok. A negyedik sz�zad k�zep�től vir�gz� buddhista k�z�ss�g �lt itt, melynek tagjai mintegy ezer �ven kereszt�l �p�tett�k �s d�sz�tett�k a barlangszent�lyeket. Ma 492 barlangban 45 ezer n�gyzetm�ternyi falfestm�ny �s t�bb mint 2000 stukk� szobor alkotja azt a csod�latos műv�szeti egy�ttest, melyet a vil�g legk�l�nlegesebb buddhista műv�szeti gal�ri�jak�nt tartanak sz�mon. A helynek azonban van egy m�sik nevezetess�ge is: 1900-ban egy taoista szerzetes az egyik barlangban felfedezett egy titkos �reget, amelynek bej�rat�t a 11. sz�zadban z�rt�k le. A rejtekhely a rendk�v�li sz�razs�g k�vetkezt�ben t�bb t�zezer k�ziratot, valamint selyemfestm�nyek kiv�teles gyűjtem�ny�t őrizte meg igen j� �llapotban.
„Magukkal ragadtak lelkes le�r�sai az ott l�tott pomp�s falfestm�nyekről �s sztukko-szobrokr�l… Ez volt egyik főok, a mi arra ind�tott, hogy exped�czi�m �titerv�t ily messze keleti vid�kekre kiterjesszem, be eg�szen Kh�n�ba.” Stein Aur�l 1887-től Indi�ban �lt, a brit-indiai korm�nyzat szolg�lat�ban �llt. A f�ldrajzi t�vols�g azonban nem jelentette a sz�lőf�ldtől val� elszakad�s�t. Rendszeresen hazal�togatott, szoros kapcsolatban �llt a magyar szellemi �let k�pviselőivel. R�vid budapesti tart�zkod�sai alatt előad�sokat tartott a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�n, amelynek 1895 �ta volt tagja. Eg�sz
A ki�ll�t�s a Stein Aur�l hagyat�k�b�l sz�rmaz� fot�k, t�rk�pek, levelek, k�ziratok, valamint korabeli �s modern kiadv�nyok seg�ts�g�vel kalauzolja el a l�togat�t – k�vetve a m�sodik belső-�zsiai exped�ci� �tvonal�t – a sz�z �vvel ezelőtti nagy felfedez�s helysz�n�re, s bepillant�st ny�jt a k�t kiv�l� tud�s, Stein Aur�l �s L�czy Lajos munk�ss�g�ba. |
A Selyem�t – K�n�t a F�ldk�zi-tenger mell�k�vel �sszek�tő eur�zsiai k�zleked�si �tvonal – nem csup�n kereskedelmi c�lokra szolg�lt, hanem a Nyugat �s a Kelet nagy civiliz�ci�inak tal�lkoz�si pontja is volt. A Kr. e.
2. sz�zadt�l kezdődően t�bb mint egy �vezreden �t selymet, luxuscikkeket �s egy�b kereskedelmi �rukat sz�ll�tottak �s cser�ltek az �t menti v�rosokban, o�zisokban, de egyben eszm�k, vall�si tanok, műv�szeti st�lusok, technol�gi�k terjed�s�nek �s meghonosod�s�nak sz�ntere is volt. A k�nai, az indiai, az ir�ni, valamint a klasszikus nyugati kult�ra keveredett �s hatott itt egym�sra.
