K�pek
 
Men�
 
Bejelentkez�s
Felhaszn�l�n�v:

Jelsz�:
S�g�S�g�
Regisztr�ci�
Elfelejtettem a jelsz�t
 
Itt irhatok nekem
 
e-mailomra irjatok ha k�rd�setek van [email protected]
 
clock
 
sz�molgat�ka
Indul�s: 2005-01-23
 
H�jelent�s
 
Napt�r
2025. �prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
B�kk hegys�g

A B�kk

A Nagy-Alf�ld �szaki r�sz�n emelked� �szaki k�z�phegys�g egyik tagja. Nyugatr�l a B�rzs�ny, a Cserh�t, a M�tra, ut�n k�vetkezik. A Saj� foly�, az Eger patak �s a Hangony valamint a Lask� patak k�z�tt ter�l el. A hegys�gsor leg�sibb tagja, t�bb milli� �vvel id�sebb a M�tr�n�l �s a Zempl�ni hegys�gn�l. �rdekes a fel�p�t�se is, hiszen j�r�szt tengeri �led�kb�l, m�szk�b�l, dolomitb�l form�l�dott. Messzir�l felt�n� sz�les fenns�kja azonnal felh�vja mag�ra a figyelmet. Olyan, nagyj�b�l n�gysz�g alak� ter�leten helyezkedik el, amelynek minden oldala kb. 50-50 km.
Szerkezete k�rk�r�s, k�z�ppontj�ban tal�lhat� a 900 m�ter magas Nagyfenns�k, ezt �vezik az �szaki �s a d�li oldalon, mintegy 600 m�ter magasan az alacsonyabb fenns�kok, amelyeket egy j�val nagyobb sugar� el�t�r�vezet vesz k�r�l. A negyedik l�pcs�fokot a les�llyedt, a majdhogy alf�ldi jelleg� medenc�k s�kja alkotja. Ezt a szerkezetet bizony�tj�k a k�zetfajt�k is. A hegys�g anyaga f�k�nt m�szk� (jelent�s barlangrendszerrel), amelyet a nyugati �s keleti sz�l�n (Szarvask� �s B�kkszentl�szl�) vulk�ni l�va t�rt �t. De tal�lhat� m�lys�gi wehrlit, gabbr�, diab�z is. Helyenk�nt agyagpala, dolomit �s homokk� is van.

A B�kk hegys�g �tlagos magass�g�t tekintve haz�nk legmagasabb hegyvid�k�nek tekinthet�. Legmagasabb cs�csai: Ist�ll�sk� (958 m), B�lv�ny (956 m) Tar-k� (949 m), tov�bb� t�bb mint 20 b�rce emelkedik 900 m f�l�. A turistautak ment�n k�l�n�s l�tv�nyt ny�jt� "�serd�", dolin�k, t�br�k, karr mez�k l�that�k.


B�kkszentl�lek

710 m tengerszint feletti magass�gban p�ratlan term�szeti k�rnyezet� �d�l�telep.

L�tnival�k:
P�los templom- �s monostorrom
Magyarorsz�g kiemelt m�eml�kei k�z� tartozik

A p�los rend az egyetlen magyar alap�t�s� szerzetesrend. Az esztergomi kanonokb�l lett remete, �zs�b alap�totta a tat�rj�r�s ut�n. Szellemi atyjuknak Remete Szent P�lt tekintett�k.
Kolostoraik sz�ma a XIV. sz�zad elej�n meghaladta a f�lsz�zat. K�z�ss�geik vir�gz�s�nak a t�r�k puszt�t�s vetett v�get, 8 kolostoruk maradt meg. II. J�zsef 1786-ban feloszlatta a szerzetesrendet.

A szentl�leki monostort �kos nembeli Ernye b�n fia Istv�n alap�totta 1260 k�r�l. Egy 1346-b�l sz�rmaz� h�rad�s szerint akkoriban Poha Benedek p�los szerzetes vezette az �p�t�st, amely a kor�bbi szer�nyebb megold�sokkal szemben m�r a di�sgy�ri kir�lyi m�hely �p�tkez�seivel tartott kapcsolatot. Pusztul�s�t a Moh�cs ut�ni zavaros belpolitikai viszonyok, p�rtk�zdelmek okozt�k, amelyek lehet�v� tett�k a kolostorok, rendh�zak feld�l�s�t. A romos �p�leteket a szerzetesek 1540 k�r�l hagyt�k el v�gleg. Az 1739-ben Di�sgy�rbe visszatelep�l� p�los szerzetesek m�r nem tudj�k �jj��p�teni a romm� v�lt monostort. 1786. m�rcius 20-�n feloszlatott rend �jraalakul�sa ut�n sem telep�lt m�r vissza, se Di�sgy�rbe, se Szentl�lekre.


B�nk�t

Az orsz�g legnagyobb �s legt�bb lehet�s�get biztos�t� t�li sportk�zpontja. 8 lesikl�p�lya, 7 s�felvon�, 18 km s�fut� p�lya. Ismert turisztikai k�zpont.

L�tnival�k:
B�lv�ny cs�cs�n Pet�fi kil�t�
A di�sgy�ri turist�k �ltal emelt 18 m magas Pet�fi kil�t�r�l csod�latos k�rk�pben ny�lik meg el�tt�nk a B�kk erd�s b�rceinek vil�ga. Tiszta id�ben m�g a Magas-T�tra cs�csaiban is gy�ny�rk�dhet�nk.

Diab�z barlang
A B�nk�ti-visszafoly�t r�g�ta sok turista �s barlangkutat� ismeri, de ha azt hallj�k, hogy Diab�z-barlang, val�sz�n�leg csak az ut�bbiak fogj�k tudni, hogy ugyanarr�l a barlangr�l van sz�. T�rt�nete 1963-ra ny�lik vissza, amikor az elt�n� v�z ment�n kibontott�k a nyel�t, s annak sz�k ikerakn�j�ban n�gy m�ter m�lyre siker�lt lejutniuk. A jelent�ktelen �reg Diab�z-barlangg� v�l�sa, vagyis a nagym�ret� barlangrendszer felfedez�se sokak nev�hez f�z�dik.
1975 szeptember�ben a sziklafal t�v�ben �j bej�ratot nyitottak, amelyen kereszt�l be is jutottak a barlangba. �sszel a h�tv�gi t�r�k rendszeres munk�j�val, l�p�sr�l l�p�sre siker�lt a barlang ma ismert hossz�s�g�t felt�rni. A legkiemelked�bb siker szeptember 13-14-�n sz�letett, amikor k�rt�kkel �s sz�k�letekkel tagolt 300 m hossz� �j j�ratot, a Sz�p-�gat t�rt�k fel. 1976-ban a barlang �sszhossz�s�ga 533 m, legnagyobb vertik�lis kiterjed�se 156 m volt.
A Diab�z-barlang �jdons�lt nev�t onnan kapta, hogy a barlangj�ratok t�bb helyen felt�rj�k a nemkarsztos diab�z k�zetet. Maga a barlang a karsztos m�szk� �s a diab�z hat�r�n alakult ki, ami a f�ldtani vizsg�latok miatt k�l�n�sen jelent�s. Hasonl� geol�giai �rdekess�g, hogy a barlangban pannon kori gy�ngykavicsokat tal�ltak, ami a B�kk-fenns�k magas ter�leteinek egykori, ma m�r lepusztult �led�kkel val� fedetts�g�re utal.
A Diab�z-barlang m�sik k�l�nlegess�ge, hogy a felsz�nt�l 25 m-re a barlangban �lland� v�zhozam� forr�s fakad.

B�nk�t honlapja |


�serd�

A b�kkerd� term�szetes form�j�ban a 23 ha kiterjed�s� t�bb mint 100 �ve �rintetlen �serd�ben maradt fenn a B�kk-fenns�k d�lnyugati r�sz�n. Szigor�an v�dett term�szetv�delmi ter�let.


J�vork�t

685 m tengerszint feletti magass�gon a B�kk-hegys�g fest�i sz�ps�g�, kellemes mikrokl�m�j�, t�r�z�sra h�vogat� k�rnyezet�ben tal�lhat� J�vork�t, mely valamikor kincst�ri vad�szk�zpont volt a j� viz� J�vor-k�t mellett.

L�tnival�k:
Vad�szh�z
A l�c- �s v�r�sfeny� �ri�sok k�z�tt - gr. Bethlen Istv�n egykori minisztereln�k hajdani vad�szter�let�n - szabadon �ll�, f�ldszintes, t�glalap alaprajz�, z�m�k �p�let. F�homlokzat�n faoszlopos torn�c fut v�gig, amelynek k�z�ps� szakasza csonkatornyos fi�ktet�vel f�dve kiugrik. A torn�cra fazsalug�teres ablakok �s ajt�k ny�lnak; �gy az �p�let f�bej�rata is k�z�pen. A ter�let v�dett, az eg�sz telep�l�st m�lyz�ld fenyvesek, csemetekertek k�z�tt megb�j� n�h�ny erd�szh�z alkotja, melyek nagy r�sze ma �d�l�.


Garadna

A Lillaf�redi �llami Erdei Kisvas�t egyik v�g�llom�sa

L�tnival�k:
Pisztr�ng-keltet�
A szabadon �ll�, boronafal� emeletes �p�let 1934-ben k�sz�lt. F�ldszintj�n laborat�rium �s pisztr�ngkeltet�, emelet�n lak�s tal�lhat�. Alap�t�ja �s els� vezet�je a term�szettud�s V�s�rhelyi Istv�n volt, aki itt is lakott. Az �p�let melletti tavacsk�ban �s medenc�kben pisztr�ngnevel�st folytatnak.


Csipk�sk�t

K�zel 1000 m magass�gban, kedvez� adotts�gok k�z�tt er�s�dhetnek 3 �ves korukig a szilv�sv�radi lipicai m�nes csik�i.

A Lipicai m�nes
A fajta eredete t�bb mint 400 �vre ny�lik vissza, amikor 1580. m�jus 19-�n d�nt�s sz�letett egy hercegi m�nes fel�ll�t�s�r�l a k�ves, karszt-tet�n fekv� szlov�niai Lipic�n. A cs�sz�ri udvar sz�m�ra k�v�ntak itt kiv�l�, t�r�k�pes, a pomp�t, a gazdags�got minden jelleg�ben mutat� lovat el��ll�tani. A teny�szt�s spanyol lovakkal indult, de eg�sz Eur�p�ban kutattak olyan m�nek �s kanc�k ut�n, amelyek a k�v�nt c�lt biztos�tani l�tszottak.
A d�n kir�lyi m�nesb�l az ugyancsak spanyol h�tter� Pl�t� nev� m�n ker�lt Lipic�ra. K�vette ezt a m�nt a n�polyi kir�lys�g legjobb spanyol fajt�j� m�nes�b�l sz�rmaz� Conversano. A csehorsz�gi Kladrubb�l a m�ig nagy �rt�k�nek tartott Favory t�rzs alap�t�ja �rkezett. Favoryval egy�tt v�s�rolt�k meg a lipicai m�nes sz�m�ra az eredeti spanyol m�n Maestosot is. N�polyb�l sz�rmazott a pej sz�n� Neapolitano is, amelyet 13 �vesen vett�k meg a lipicai m�nes sz�m�ra.
Az 1800-as �vek elej�n a Lipic�n kialakult m�nes sem tudta mag�t t�vol tartani az el�z� �vsz�zadok kiemelked� teny�szhat�s� fajt�j�t�l az arabt�l. A Siglavy t�rzsb�l sz�rmaz� arab m�n beker�lt a fajt�ba �s Siglavy Capriola n�ven m�ig vir�gz� geneol�giai vonalat alap�tott. Id�k�zben kieg�sz�lt a lipicai t�rzs az Incitat� �s a Tulipan geneol�giai vonalakkal. A vil�gon ezt a 8 vonal�t ismerik el a fajt�nak.
Az �vsz�zadok viharaiban a m�nes nem mindig folytathatta k�v�natos, nyugodalmas �let�t. A h�bor�kban el�fordul� idegen k�zre jut�s f�lelme miatt a m�nes t�bbsz�r k�nyszer�lt menek�l�sre, t�bbnyire Magyarorsz�gra. 1809-1815 k�z�tt 6 �vet �lt a m�nes Mez�hegyesen. Az 1815-�s visszavonul�skor Mez�hegyesen maradtak az alkatban, t�megben megl�v� pluszvari�nsok. Mez�hegyesr�l 1873-ban k�lt�zik a lipicai fajt�j� m�nes Fogarasra, majd 1912 ut�n Fogarasr�l B�boln�ra ker�l. Az 1950-es �vekt�l - el�sz�r csik��vj�ratokkal - indult meg a lipicai fajt�j� lovak B�kk hegys�gbe telep�t�se. A csik�kat 1959-ben k�vette az eg�sz m�nes. �vsz�zados kit�r� ut�n a fajta kialakul�s�hoz hasonl� talaj �s �ghajlati k�r�lm�nyek k�z� t�rt vissza.


Nagymez�

Hazai viszonylatban egyed�l�ll�an, 900 m�ter feletti magass�gban ter�l el. A hegyek �vezte B�kk-fenns�k k�zponti r�sze. R�gen f�s ter�let volt. A b�kk�s�k kiirt�sa a XVIII. sz�zad m�sodik fel�ben kezd�d�tt. Egy-egy mag�nyosan �ll� id�s fa�ri�s ennek az egykori erd�nek az eml�ke.
Figyelemrem�lt�ak a geol�giai form�i is: felsz�n�t v�znyel�k szabdalj�k, melyeket a helyiek t�br�knek (tebreknek) neveznek. A t�br�kben �sszegy�lt v�z a hegys�g belsej�ben f�ldalatti j�ratokban utat t�rve mag�nak az alacsonyabban fekv� forr�sokb�l t�r felsz�nre.
A ter�let n�v�nyvil�ga nagyon v�ltozatos: a t�br�k alj�n �s oldalain bor�k�sok, reketty�sek v�ltj�k egym�st, a mez� t�bbi r�szein pedig v�ltozatos, ritka, v�dett vir�gokat tal�lhatunk, mint az �szaki s�rk�nyf�, csinos t�rnicska, f�les kosbor, kakukk szegf�.
A helyi mikrokl�ma a geol�giai viszonyoknak megfelel�en el�g h�v�s, a v�znyel�k alj�n ny�ron sem ritka a 0 fok k�r�li h�m�rs�klet. A felsz�n nyitotts�ga miatt szinte �lland� l�g�raml�s tapasztalhat�.
A t�br�kkel, magashegyi b�kk�s�kkel, hegyi r�tekkel gazdag�tott felsz�n a term�szetj�r�k paradicsoma. A fenns�k peremhelyzet� k�veir�l csod�latos kil�t�s ny�lik a k�rnyez� hegyekre.


"K�vek"

Az agyagpala k�rnyezetb�l mark�nsan kiemelked� m�szk� sziklaormok �s �l�kre �ll�tott gerincek.
A D�li-B�kk: Im�-k�, Feh�r-k�, ill. �szaki-B�kk: Odvas-, L�t�-, �rv�ny-, Pes-, �s Buzg�k� stb.

Ablakosk�: Hatalmas m�szk�borda "ablakkal" az Ablakosk�-v�lgyben

Ist�ll�sk�: A B�kk legmagasabb cs�csa, 959 m�ter magas. A cs�cs alatt tal�lhatjuk az Ist�ll�sk�i-barlangot. �sember lakta t�gas barlangterem. Az itt ki�sott mintegy harmincezer �ves k�eszk�z�k, 80 m�zs�s �skori t�zhely a Magyar Nemzeti M�zeumban tal�lhat�k.

�rv�nyk�: 773 m magasr�l gy�ny�r� kil�t�s ny�lik a B�kkt�l �szakra elter�l� vid�kre. Tiszta id�ben a Magas-T�tra cs�csai is l�tszanak.


L�tr�stet�

A B�kk-fenns�knak egy r�sze. �szakr�l a Sz�rd�ka-hegy, keletr�l a Szent-Istv�n-l�pa, d�lr�l a Kis-K�ris-hegy vonulata, nyugatr�l Sebesv�z hat�rolja. Ebbe beletartozik a L�tr�s-l�pa (vagy ahogy emlegetik, a L�tr�si-fenns�k), L�tr�s-tet�, a Bor�k�s-t�br�k, �s a Fekete-s�r.

Kialakul�sa a f�ldt�rt�neti �korba tehet�. L�tr�s �s k�zvetlen k�rny�ke az orsz�gost�l elt�r� �ghajlati k�pet mutat. Jellemz� r� az alacsony �vi k�z�ph�m�rs�klet: 6,7 �C. A janu�r -4 �C, a j�lius 17,5 �C �tlagh�m�rs�klet�. Magas a havas t�li napok sz�ma.
A t�rs�g nem gazdag felsz�ni forr�sokban, m�lys�gi karsztvizekben ann�l ink�bb. A B�kk viszonylat�ban legjobban kutatott a L�tr�si-Vizes-barlang, mely hossz�t tekintve a 6. Magyarorsz�gon. Hossza csaknem 3 kilom�ter, m�lys�ge 85 m�ter. A j�l karsztosod� anizuszi-m�szk�s�vban alakult ki 575 tengerszint feletti magass�gban. A barlang bej�rat�t�l nem messze elfoly� Diszn�s-patak a Nagy-Mogyor�s-barlangban nyel�dik el teljesen. Az �t m�sik oldal�n tal�lhat� a Kis-Mogyor�s-barlang id�szakosan akt�v v�znyel�je. Ezekhez k�zel helyezkednek el az Ikertebri, a Fenyves-r�ti, a Patakmedri, a Szepessy, �s a Speizi-barlangok.

A n�v�nyt�rsul�sok j�r�szt nem az �ghajlati hat�sokat, hanem az alapk�zet, talaj, mikrokl�ma adotts�gait t�kr�zik. A b�kk�s�k mellett saj�tos bor�kaerd� t�rsul�sokat tal�lunk.
A v�ltozatos k�rnyezet tette lehet�v�, hogy m�g ezen a kis ter�leten is t�bbsz�z �llatfaj �ljen. �llatokat tal�lunk a patak viz�ben, a barlangokban, az erd�kben �s a r�teken.


A B�kki barlangok

A B�kk-hegys�g haz�nk barlangokban leggazdagabb vid�ke: ter�let�n jelenleg 853 barlang ismert, amelyek k�z�l 45 fokozottan v�dett. Itt tal�lhat� haz�nk legm�lyebb barlangjainak t�lnyom� r�sze, melyek k�z�l az Istv�n-l�pai-barlang 250 m�teres m�lys�g�vel az orsz�g legm�lyebb barlangja.

Az �semberbarlangoknak nevezett Suba-lyukb�l, Szeleta-barlangb�l �s Ist�ll�s-k�i-barlangb�l kiemelked� �sr�g�szeti leletek ker�ltek el�.

Egyed�l�ll� l�tv�nyoss�got ny�jt a lillaf�redi Anna m�sztufa-barlang. K�l�nlegess�ge nev�ben van, miszerint m�sztuf�ban, s nem a szok�sos kem�ny, tengeri eredet� m�szk�ben keletkezett.

L�togathat� barlang m�g, ugyancsak Lillaf�reden, az 1931-ben megnyitott Szent Istv�n cseppk�barlang. Benn a h�m�rs�klet t�len-ny�ron egyar�nt 10 �C. Legnagyobb m�lys�ge kb. 55 m, hossz�s�ga kb. 350 m.


A B�kkben fokozattan v�dett barlangok: Anna-barlang
Balla-barlang
Balekina-barlang
B�ny�sz-barlang
Bolh�si-v�znyel�barlang
Bor�k�s-tebri 2. sz. v�znyel�barlang
Bor�k�s-terbi 4. sz. v�znyel�barlang
B�d�s-pest
Diab�z-barlang
Di�sgy�rtapolcai-barlang
Fecske-lyuk
Fekete-barlang
Fels�-forr�si barlang
Gyurk�-l�pai-barlang
Hajn�czy-barlang
H�rom-k�ti-barlang
Herman Ott�-barlang
Hillebrand Jen�-barlang
Ist�ll�s-k�i-barlang
Istv�n-barlang
Istv�n-l�pai-barlang
J�spis-barlang
J�vork�ti-v�znyel�barlang
Kecske-lyuk
Kir�lyk�ti-k�ti-zsomboly
Kis-k�h�ti-zsomboly
K�-lyuk
K�r�s-barlang
L�tr�si-vizesbarlang
Lilla-barlang
Miskolctapolcai-tavasbarlang
Mexik�i-v�lgyi v�znyel�barlang
Nagyk�m�zsa-oldali-zsomboly
Nagyk�m�zsa-v�lgyi-v�znyel�barlang
Pes-k�-barlang
P�nz-pataki-v�znyel�barlang
Pongor-lyuk
Suba-lyuk
Szamentu-barlang
Szeleta-barlang
Szepesi-L�ner-barlangrendszer
Szir�n-barlang
Tar-k�i-k�f�lke
Udvar-k�
Upponyi 1. sz. k�f�lke
V�nusz-barlang
Vikt�ria-barlang

V�ndor

 
Versek
 
Gondolataim
 
besz�l�ke
N�v:

�zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Szavaz
Lez�rt szavaz�sok
 
�rdekes lapok
 
V�ndor a lap szerkeszt�je
 

Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros