A B�kk
A Nagy-Alf�ld �szaki r�sz�n emelked� �szaki k�z�phegys�g egyik tagja. Nyugatr�l a B�rzs�ny, a Cserh�t, a M�tra, ut�n k�vetkezik. A Saj� foly�, az Eger patak �s a Hangony valamint a Lask� patak k�z�tt ter�l el. A hegys�gsor leg�sibb tagja, t�bb milli� �vvel id�sebb a M�tr�n�l �s a Zempl�ni hegys�gn�l. �rdekes a fel�p�t�se is, hiszen j�r�szt tengeri �led�kb�l, m�szk�b�l, dolomitb�l form�l�dott. Messzir�l felt�n� sz�les fenns�kja azonnal felh�vja mag�ra a figyelmet. Olyan, nagyj�b�l n�gysz�g alak� ter�leten helyezkedik el, amelynek minden oldala kb. 50-50 km. Szerkezete k�rk�r�s, k�z�ppontj�ban tal�lhat� a 900 m�ter magas Nagyfenns�k, ezt �vezik az �szaki �s a d�li oldalon, mintegy 600 m�ter magasan az alacsonyabb fenns�kok, amelyeket egy j�val nagyobb sugar� el�t�r�vezet vesz k�r�l. A negyedik l�pcs�fokot a les�llyedt, a majdhogy alf�ldi jelleg� medenc�k s�kja alkotja. Ezt a szerkezetet bizony�tj�k a k�zetfajt�k is. A hegys�g anyaga f�k�nt m�szk� (jelent�s barlangrendszerrel), amelyet a nyugati �s keleti sz�l�n (Szarvask� �s B�kkszentl�szl�) vulk�ni l�va t�rt �t. De tal�lhat� m�lys�gi wehrlit, gabbr�, diab�z is. Helyenk�nt agyagpala, dolomit �s homokk� is van.
A B�kk hegys�g �tlagos magass�g�t tekintve haz�nk legmagasabb hegyvid�k�nek tekinthet�. Legmagasabb cs�csai: Ist�ll�sk� (958 m), B�lv�ny (956 m) Tar-k� (949 m), tov�bb� t�bb mint 20 b�rce emelkedik 900 m f�l�. A turistautak ment�n k�l�n�s l�tv�nyt ny�jt� "�serd�", dolin�k, t�br�k, karr mez�k l�that�k.
B�kkszentl�lek
710 m tengerszint feletti magass�gban p�ratlan term�szeti k�rnyezet� �d�l�telep.
L�tnival�k: P�los templom- �s monostorrom Magyarorsz�g kiemelt m�eml�kei k�z� tartozik
A p�los rend az egyetlen magyar alap�t�s� szerzetesrend. Az esztergomi kanonokb�l lett remete, �zs�b alap�totta a tat�rj�r�s ut�n. Szellemi atyjuknak Remete Szent P�lt tekintett�k. Kolostoraik sz�ma a XIV. sz�zad elej�n meghaladta a f�lsz�zat. K�z�ss�geik vir�gz�s�nak a t�r�k puszt�t�s vetett v�get, 8 kolostoruk maradt meg. II. J�zsef 1786-ban feloszlatta a szerzetesrendet.
A szentl�leki monostort �kos nembeli Ernye b�n fia Istv�n alap�totta 1260 k�r�l. Egy 1346-b�l sz�rmaz� h�rad�s szerint akkoriban Poha Benedek p�los szerzetes vezette az �p�t�st, amely a kor�bbi szer�nyebb megold�sokkal szemben m�r a di�sgy�ri kir�lyi m�hely �p�tkez�seivel tartott kapcsolatot. Pusztul�s�t a Moh�cs ut�ni zavaros belpolitikai viszonyok, p�rtk�zdelmek okozt�k, amelyek lehet�v� tett�k a kolostorok, rendh�zak feld�l�s�t. A romos �p�leteket a szerzetesek 1540 k�r�l hagyt�k el v�gleg. Az 1739-ben Di�sgy�rbe visszatelep�l� p�los szerzetesek m�r nem tudj�k �jj��p�teni a romm� v�lt monostort. 1786. m�rcius 20-�n feloszlatott rend �jraalakul�sa ut�n sem telep�lt m�r vissza, se Di�sgy�rbe, se Szentl�lekre.
B�nk�t
Az orsz�g legnagyobb �s legt�bb lehet�s�get biztos�t� t�li sportk�zpontja. 8 lesikl�p�lya, 7 s�felvon�, 18 km s�fut� p�lya. Ismert turisztikai k�zpont.
L�tnival�k: B�lv�ny cs�cs�n Pet�fi kil�t� A di�sgy�ri turist�k �ltal emelt 18 m magas Pet�fi kil�t�r�l csod�latos k�rk�pben ny�lik meg el�tt�nk a B�kk erd�s b�rceinek vil�ga. Tiszta id�ben m�g a Magas-T�tra cs�csaiban is gy�ny�rk�dhet�nk.
Diab�z barlang A B�nk�ti-visszafoly�t r�g�ta sok turista �s barlangkutat� ismeri, de ha azt hallj�k, hogy Diab�z-barlang, val�sz�n�leg csak az ut�bbiak fogj�k tudni, hogy ugyanarr�l a barlangr�l van sz�. T�rt�nete 1963-ra ny�lik vissza, amikor az elt�n� v�z ment�n kibontott�k a nyel�t, s annak sz�k ikerakn�j�ban n�gy m�ter m�lyre siker�lt lejutniuk. A jelent�ktelen �reg Diab�z-barlangg� v�l�sa, vagyis a nagym�ret� barlangrendszer felfedez�se sokak nev�hez f�z�dik. 1975 szeptember�ben a sziklafal t�v�ben �j bej�ratot nyitottak, amelyen kereszt�l be is jutottak a barlangba. �sszel a h�tv�gi t�r�k rendszeres munk�j�val, l�p�sr�l l�p�sre siker�lt a barlang ma ismert hossz�s�g�t felt�rni. A legkiemelked�bb siker szeptember 13-14-�n sz�letett, amikor k�rt�kkel �s sz�k�letekkel tagolt 300 m hossz� �j j�ratot, a Sz�p-�gat t�rt�k fel. 1976-ban a barlang �sszhossz�s�ga 533 m, legnagyobb vertik�lis kiterjed�se 156 m volt. A Diab�z-barlang �jdons�lt nev�t onnan kapta, hogy a barlangj�ratok t�bb helyen felt�rj�k a nemkarsztos diab�z k�zetet. Maga a barlang a karsztos m�szk� �s a diab�z hat�r�n alakult ki, ami a f�ldtani vizsg�latok miatt k�l�n�sen jelent�s. Hasonl� geol�giai �rdekess�g, hogy a barlangban pannon kori gy�ngykavicsokat tal�ltak, ami a B�kk-fenns�k magas ter�leteinek egykori, ma m�r lepusztult �led�kkel val� fedetts�g�re utal. A Diab�z-barlang m�sik k�l�nlegess�ge, hogy a felsz�nt�l 25 m-re a barlangban �lland� v�zhozam� forr�s fakad.
B�nk�t honlapja |
�serd�
A b�kkerd� term�szetes form�j�ban a 23 ha kiterjed�s� t�bb mint 100 �ve �rintetlen �serd�ben maradt fenn a B�kk-fenns�k d�lnyugati r�sz�n. Szigor�an v�dett term�szetv�delmi ter�let.
J�vork�t
685 m tengerszint feletti magass�gon a B�kk-hegys�g fest�i sz�ps�g�, kellemes mikrokl�m�j�, t�r�z�sra h�vogat� k�rnyezet�ben tal�lhat� J�vork�t, mely valamikor kincst�ri vad�szk�zpont volt a j� viz� J�vor-k�t mellett.
L�tnival�k: Vad�szh�z A l�c- �s v�r�sfeny� �ri�sok k�z�tt - gr. Bethlen Istv�n egykori minisztereln�k hajdani vad�szter�let�n - szabadon �ll�, f�ldszintes, t�glalap alaprajz�, z�m�k �p�let. F�homlokzat�n faoszlopos torn�c fut v�gig, amelynek k�z�ps� szakasza csonkatornyos fi�ktet�vel f�dve kiugrik. A torn�cra fazsalug�teres ablakok �s ajt�k ny�lnak; �gy az �p�let f�bej�rata is k�z�pen. A ter�let v�dett, az eg�sz telep�l�st m�lyz�ld fenyvesek, csemetekertek k�z�tt megb�j� n�h�ny erd�szh�z alkotja, melyek nagy r�sze ma �d�l�.
Garadna
A Lillaf�redi �llami Erdei Kisvas�t egyik v�g�llom�sa
L�tnival�k: Pisztr�ng-keltet� A szabadon �ll�, boronafal� emeletes �p�let 1934-ben k�sz�lt. F�ldszintj�n laborat�rium �s pisztr�ngkeltet�, emelet�n lak�s tal�lhat�. Alap�t�ja �s els� vezet�je a term�szettud�s V�s�rhelyi Istv�n volt, aki itt is lakott. Az �p�let melletti tavacsk�ban �s medenc�kben pisztr�ngnevel�st folytatnak.
Csipk�sk�t
K�zel 1000 m magass�gban, kedvez� adotts�gok k�z�tt er�s�dhetnek 3 �ves korukig a szilv�sv�radi lipicai m�nes csik�i.
A Lipicai m�nes A fajta eredete t�bb mint 400 �vre ny�lik vissza, amikor 1580. m�jus 19-�n d�nt�s sz�letett egy hercegi m�nes fel�ll�t�s�r�l a k�ves, karszt-tet�n fekv� szlov�niai Lipic�n. A cs�sz�ri udvar sz�m�ra k�v�ntak itt kiv�l�, t�r�k�pes, a pomp�t, a gazdags�got minden jelleg�ben mutat� lovat el��ll�tani. A teny�szt�s spanyol lovakkal indult, de eg�sz Eur�p�ban kutattak olyan m�nek �s kanc�k ut�n, amelyek a k�v�nt c�lt biztos�tani l�tszottak. A d�n kir�lyi m�nesb�l az ugyancsak spanyol h�tter� Pl�t� nev� m�n ker�lt Lipic�ra. K�vette ezt a m�nt a n�polyi kir�lys�g legjobb spanyol fajt�j� m�nes�b�l sz�rmaz� Conversano. A csehorsz�gi Kladrubb�l a m�ig nagy �rt�k�nek tartott Favory t�rzs alap�t�ja �rkezett. Favoryval egy�tt v�s�rolt�k meg a lipicai m�nes sz�m�ra az eredeti spanyol m�n Maestosot is. N�polyb�l sz�rmazott a pej sz�n� Neapolitano is, amelyet 13 �vesen vett�k meg a lipicai m�nes sz�m�ra. Az 1800-as �vek elej�n a Lipic�n kialakult m�nes sem tudta mag�t t�vol tartani az el�z� �vsz�zadok kiemelked� teny�szhat�s� fajt�j�t�l az arabt�l. A Siglavy t�rzsb�l sz�rmaz� arab m�n beker�lt a fajt�ba �s Siglavy Capriola n�ven m�ig vir�gz� geneol�giai vonalat alap�tott. Id�k�zben kieg�sz�lt a lipicai t�rzs az Incitat� �s a Tulipan geneol�giai vonalakkal. A vil�gon ezt a 8 vonal�t ismerik el a fajt�nak. Az �vsz�zadok viharaiban a m�nes nem mindig folytathatta k�v�natos, nyugodalmas �let�t. A h�bor�kban el�fordul� idegen k�zre jut�s f�lelme miatt a m�nes t�bbsz�r k�nyszer�lt menek�l�sre, t�bbnyire Magyarorsz�gra. 1809-1815 k�z�tt 6 �vet �lt a m�nes Mez�hegyesen. Az 1815-�s visszavonul�skor Mez�hegyesen maradtak az alkatban, t�megben megl�v� pluszvari�nsok. Mez�hegyesr�l 1873-ban k�lt�zik a lipicai fajt�j� m�nes Fogarasra, majd 1912 ut�n Fogarasr�l B�boln�ra ker�l. Az 1950-es �vekt�l - el�sz�r csik��vj�ratokkal - indult meg a lipicai fajt�j� lovak B�kk hegys�gbe telep�t�se. A csik�kat 1959-ben k�vette az eg�sz m�nes. �vsz�zados kit�r� ut�n a fajta kialakul�s�hoz hasonl� talaj �s �ghajlati k�r�lm�nyek k�z� t�rt vissza.
Nagymez�
Hazai viszonylatban egyed�l�ll�an, 900 m�ter feletti magass�gban ter�l el. A hegyek �vezte B�kk-fenns�k k�zponti r�sze. R�gen f�s ter�let volt. A b�kk�s�k kiirt�sa a XVIII. sz�zad m�sodik fel�ben kezd�d�tt. Egy-egy mag�nyosan �ll� id�s fa�ri�s ennek az egykori erd�nek az eml�ke. Figyelemrem�lt�ak a geol�giai form�i is: felsz�n�t v�znyel�k szabdalj�k, melyeket a helyiek t�br�knek (tebreknek) neveznek. A t�br�kben �sszegy�lt v�z a hegys�g belsej�ben f�ldalatti j�ratokban utat t�rve mag�nak az alacsonyabban fekv� forr�sokb�l t�r felsz�nre. A ter�let n�v�nyvil�ga nagyon v�ltozatos: a t�br�k alj�n �s oldalain bor�k�sok, reketty�sek v�ltj�k egym�st, a mez� t�bbi r�szein pedig v�ltozatos, ritka, v�dett vir�gokat tal�lhatunk, mint az �szaki s�rk�nyf�, csinos t�rnicska, f�les kosbor, kakukk szegf�. A helyi mikrokl�ma a geol�giai viszonyoknak megfelel�en el�g h�v�s, a v�znyel�k alj�n ny�ron sem ritka a 0 fok k�r�li h�m�rs�klet. A felsz�n nyitotts�ga miatt szinte �lland� l�g�raml�s tapasztalhat�. A t�br�kkel, magashegyi b�kk�s�kkel, hegyi r�tekkel gazdag�tott felsz�n a term�szetj�r�k paradicsoma. A fenns�k peremhelyzet� k�veir�l csod�latos kil�t�s ny�lik a k�rnyez� hegyekre.
"K�vek"
Az agyagpala k�rnyezetb�l mark�nsan kiemelked� m�szk� sziklaormok �s �l�kre �ll�tott gerincek. A D�li-B�kk: Im�-k�, Feh�r-k�, ill. �szaki-B�kk: Odvas-, L�t�-, �rv�ny-, Pes-, �s Buzg�k� stb.
Ablakosk�: Hatalmas m�szk�borda "ablakkal" az Ablakosk�-v�lgyben
Ist�ll�sk�: A B�kk legmagasabb cs�csa, 959 m�ter magas. A cs�cs alatt tal�lhatjuk az Ist�ll�sk�i-barlangot. �sember lakta t�gas barlangterem. Az itt ki�sott mintegy harmincezer �ves k�eszk�z�k, 80 m�zs�s �skori t�zhely a Magyar Nemzeti M�zeumban tal�lhat�k.
�rv�nyk�: 773 m magasr�l gy�ny�r� kil�t�s ny�lik a B�kkt�l �szakra elter�l� vid�kre. Tiszta id�ben a Magas-T�tra cs�csai is l�tszanak.
L�tr�stet�
A B�kk-fenns�knak egy r�sze. �szakr�l a Sz�rd�ka-hegy, keletr�l a Szent-Istv�n-l�pa, d�lr�l a Kis-K�ris-hegy vonulata, nyugatr�l Sebesv�z hat�rolja. Ebbe beletartozik a L�tr�s-l�pa (vagy ahogy emlegetik, a L�tr�si-fenns�k), L�tr�s-tet�, a Bor�k�s-t�br�k, �s a Fekete-s�r.
Kialakul�sa a f�ldt�rt�neti �korba tehet�. L�tr�s �s k�zvetlen k�rny�ke az orsz�gost�l elt�r� �ghajlati k�pet mutat. Jellemz� r� az alacsony �vi k�z�ph�m�rs�klet: 6,7 �C. A janu�r -4 �C, a j�lius 17,5 �C �tlagh�m�rs�klet�. Magas a havas t�li napok sz�ma. A t�rs�g nem gazdag felsz�ni forr�sokban, m�lys�gi karsztvizekben ann�l ink�bb. A B�kk viszonylat�ban legjobban kutatott a L�tr�si-Vizes-barlang, mely hossz�t tekintve a 6. Magyarorsz�gon. Hossza csaknem 3 kilom�ter, m�lys�ge 85 m�ter. A j�l karsztosod� anizuszi-m�szk�s�vban alakult ki 575 tengerszint feletti magass�gban. A barlang bej�rat�t�l nem messze elfoly� Diszn�s-patak a Nagy-Mogyor�s-barlangban nyel�dik el teljesen. Az �t m�sik oldal�n tal�lhat� a Kis-Mogyor�s-barlang id�szakosan akt�v v�znyel�je. Ezekhez k�zel helyezkednek el az Ikertebri, a Fenyves-r�ti, a Patakmedri, a Szepessy, �s a Speizi-barlangok.
A n�v�nyt�rsul�sok j�r�szt nem az �ghajlati hat�sokat, hanem az alapk�zet, talaj, mikrokl�ma adotts�gait t�kr�zik. A b�kk�s�k mellett saj�tos bor�kaerd� t�rsul�sokat tal�lunk. A v�ltozatos k�rnyezet tette lehet�v�, hogy m�g ezen a kis ter�leten is t�bbsz�z �llatfaj �ljen. �llatokat tal�lunk a patak viz�ben, a barlangokban, az erd�kben �s a r�teken.
A B�kki barlangok
A B�kk-hegys�g haz�nk barlangokban leggazdagabb vid�ke: ter�let�n jelenleg 853 barlang ismert, amelyek k�z�l 45 fokozottan v�dett. Itt tal�lhat� haz�nk legm�lyebb barlangjainak t�lnyom� r�sze, melyek k�z�l az Istv�n-l�pai-barlang 250 m�teres m�lys�g�vel az orsz�g legm�lyebb barlangja.
Az �semberbarlangoknak nevezett Suba-lyukb�l, Szeleta-barlangb�l �s Ist�ll�s-k�i-barlangb�l kiemelked� �sr�g�szeti leletek ker�ltek el�.
Egyed�l�ll� l�tv�nyoss�got ny�jt a lillaf�redi Anna m�sztufa-barlang. K�l�nlegess�ge nev�ben van, miszerint m�sztuf�ban, s nem a szok�sos kem�ny, tengeri eredet� m�szk�ben keletkezett.
L�togathat� barlang m�g, ugyancsak Lillaf�reden, az 1931-ben megnyitott Szent Istv�n cseppk�barlang. Benn a h�m�rs�klet t�len-ny�ron egyar�nt 10 �C. Legnagyobb m�lys�ge kb. 55 m, hossz�s�ga kb. 350 m.
A B�kkben fokozattan v�dett barlangok: Anna-barlang Balla-barlang Balekina-barlang B�ny�sz-barlang Bolh�si-v�znyel�barlang Bor�k�s-tebri 2. sz. v�znyel�barlang Bor�k�s-terbi 4. sz. v�znyel�barlang B�d�s-pest Diab�z-barlang Di�sgy�rtapolcai-barlang Fecske-lyuk Fekete-barlang Fels�-forr�si barlang Gyurk�-l�pai-barlang Hajn�czy-barlang H�rom-k�ti-barlang Herman Ott�-barlang Hillebrand Jen�-barlang Ist�ll�s-k�i-barlang Istv�n-barlang Istv�n-l�pai-barlang J�spis-barlang J�vork�ti-v�znyel�barlang Kecske-lyuk Kir�lyk�ti-k�ti-zsomboly Kis-k�h�ti-zsomboly K�-lyuk K�r�s-barlang L�tr�si-vizesbarlang Lilla-barlang Miskolctapolcai-tavasbarlang Mexik�i-v�lgyi v�znyel�barlang Nagyk�m�zsa-oldali-zsomboly Nagyk�m�zsa-v�lgyi-v�znyel�barlang Pes-k�-barlang P�nz-pataki-v�znyel�barlang Pongor-lyuk Suba-lyuk Szamentu-barlang Szeleta-barlang Szepesi-L�ner-barlangrendszer Szir�n-barlang Tar-k�i-k�f�lke Udvar-k� Upponyi 1. sz. k�f�lke V�nusz-barlang Vikt�ria-barlang
V�ndor |