Borsod-Miskolczi Est
Dudujka Pál és Peczérvölgyi Samu lapja
A TEGNAPILAP
Az igényes időutazók lapja
Megjelenik akár tegnap, akár holnap, de leginkább minden jövő hétfőn, vagy vasárnap!
Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
Friss híreink
V. évfolyam 16. szám (2025. április 20.)
1929
Mexikó ismét megnyitotta kapuit
A kellemes időjárás beköszöntével ismét megnyitotta kapuit a mexikói nyári mulató, amelynek fenyves kerthelyisége a környék egyik legnépszerűbb vendéglője. A vasgyártól mintegy húsz perc járásra található helyiség látogatói ezúttal jutányos áron Baczur Mihály tulajdonos személyautójával is közlekedhetnek.
1909
Valahol el kell kezdeni!
Nagy napra virradtak a sportot, labdarúgást kedvelő Diósgyőr-vasgyáriak. A csak néhány éve meghonosodott új sportág, az „angol labdázás”, vagy futball már eddig is egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a vasgyári fiatalok körében, sorra alakultak ilyen-olyan műkedvelő csapatok, akik a Ládi erdő füves részein, vagy a Kerekdomb rétjén hódoltak az új szenvedélyüknek.
További híreink
Politika-Közélet
1929
Bosszúból kémkedésért ítéltek el egy miskolci őrmestert
Egy héttel a Hidasnémetiben elfogott Pecha Vince kassai vasutas kémpörének lezárulta után újabb kémkedési ügy rázta meg a közvéleményt. Papp József miskolci őrmestert ítélték el Kassán hasonló váddal. A két ügy közötti kapcsolat egyértelmű, a miskolci katona elítélése kicsinyes politikai bosszú eredménye.
1916
Miskolc a példák városa
Dübörög a világháború. Minden ország, hadigazdaságra állt át, mindent alárendelve a hadászatnak, a hadseregeknek. Őrült pénzek égnek el a csatamezőkön. Gazdaságok recsegnek-ropognak. Az otthonmaradottak saját bőrükön kénytelenek tapasztalni, a háború pénzügyi hátrányait. Amíg az országok hadigazdaságra álltak át, addig az egyszerű ember csak a hiánygazdaságot érzi. Alapvető élelmiszeripari, ruhaipari és egyéb árucikkek tűnnek el az üzletekből. Legfájdalmasabb az élelmiszerhiány. Az emberek szerte Európában, benne Magyarországon éheznek! Kisebb-nagyobb települések lakosságának órákig kell sorban állni tejért, húsért, kenyérért, ha van.
1957
A Népszabadság lebuktatta: Csürke László főhadnagy
részt vett a sortűzben
Az 1956. október 26-i miskolci sortűznek halálos áldozataiért mindezideig egyetlen elkövető sem vállalta a felelősséget, s még a kilétüket is titkolják. Most azonban a Népszabadság egyikükről lerántotta a leplet. A lap egy kommunista „hősökről” szóló cikkben tényként közölte, hogy Csürke László volt államvédelmi – jelenleg rendőr – főhadnagy „igenis lőtt”.
1930
Antiszemitizmus a magyar felsőoktatási intézményekben!
Megdöbbenve és felháborodva állunk azon események előtt, melyek - most már bátran kijelenthetjük - az egyetemek, felsőoktatási intézmények falai között is meghonosodni látszanak. Roppant káros társadalmi jelenség, mely ezek szerint, nemcsak a tanulatlan, könnyen hergelhető, könnyen fanatizálható buta tömegre hat, hanem nemzetünk jövőjét vezetni hivatott, tanult értelmiségre is. Nem csodálkozunk ezért, hogy a fajvédő, szélsőséges mozgalmak mennyire sok embert tudnak keblükre ölelni manapság, a zsigeri gyűlölet mennyire divatos lett kis hazánkban.
1955
Besúgók háza
Az elmúlt években sorra épülnek a háromemeletes bérházak a Rácz Ádám utcán. Első lakóit különböző szempontok alapján választották ki, általában valamely vállalat dolgozói közül. Az egyik bérház lakóinak egy részét azonban elképzelhető, hogy az Államvédelmi Hatóság, pontosabban Kovács István államvédelmi hadnagy szemelte ki. Az épületben ugyanis három informátor kapott lakást, de van itt egy besúgókkal való kapcsolattartásra használt titkos találkahely is.
1957
Akasztófa egy szovjet katona meggyilkolásáért
Az 1946-ban, a fővárosi Oktogonnál történt szovjet katonagyilkosságok óta nem hallani olyan esetről, hogy a megszálló haderő valamely tagját meggyilkolták volna. Az 1956. októbere és decembere közötti harcok során természetesen rengeteg szovjet katona vesztette életét, de tényleges – harci cselekményekkel össze nem függő – gyilkosságról nem lehetett tudni. Mindez most megváltozott, 1957. április 19-én a Miskolc külterületén lévő Csattoson agyonlőtték Ny. G. Petrovicsot, a szovjet alakulatok egyik harcosát. Az eset egyúttal felkiáltó jel is: félévvel a letört forradalom után sem csitulnak a szovjetellenes indulatok.
1952
Az ex-partizán, aki kiszabadította kitelepített szüleit a Hortobágyról
1952. július 25-én mintegy ötszáz embert hurcolt el az ÁVH Miskolcról, a kitelepítettek a hortobágyi Borsós-tanyára kerültek. A félezer ember közül azóta mindössze egy idős házaspár szabadult, őket fiúk, az egykori ellenálló, majd politikai rendőr, a már Budapesten élő Padányi Mihály szabadította ki.
1956
„Vida” ügynök, a megbízható
A Lenin Kohászati Művekben az Államvédelmi Hatóság nyolc hálózati személyt tart számon „legmegbízhatóbb” kapcsolatként, közülük egy rezidens és hét ügynök státuszban áll a szolgálatukban. Noha „munkájuk” részletei nem ismertek, az egyes ügynökök története nem tanulságnélküli, ezért most egyikükről lerántjuk a leplet.
1961
Párhuzamos életrajzok
Radó Endre-Himler Márton
Most, hogy már magunk mögött hagytuk a világháború borzalmait, már felnőtt egy új generáció, kialakult a két pólusú világ, az ilyen-olyan mértékű szabadság megszülte a József Attila által is óhajtott rendet kaptuk a hírt, hogy Los Angeles-i otthonában meghalt az 1888-ban született, pásztói zsidó családból származó Himler Márton.
Művészet-Kultúra
1929
Mexikó ismét megnyitotta kapuit
A kellemes időjárás beköszöntével ismét megnyitotta kapuit a mexikói nyári mulató, amelynek fenyves kerthelyisége a környék egyik legnépszerűbb vendéglője. A vasgyártól mintegy húsz perc járásra található helyiség látogatói ezúttal jutányos áron Baczur Mihály tulajdonos személyautójával is közlekedhetnek.
1937
Egy egzotikus, misztikus előadás a Miskolci Nemzeti Színházban
A Borsod-Miskolczi Est hű marad szokásaihoz és ahogy eddig is tette, most is beszámol a városunkba érkező magyar, vagy nemzetközi hírnevű művészekről és előadásaikról. Tegnap és tegnapelőtt a Miskolci Nemzeti Színházban egy egészen káprázatos és a magyar szemnek felettébb idegen, egzotikus balettelőadásra került sor. A nagy érdeklődésre való tekintettel két este is fellépett Miskolcon a világhírű indiai hindu balett.
1896
A görög olvasó angyalbakanccsal
Ha visszatekintünk azon a hosszú, gyötrelmes, ámde gyönyörű útra, ameddig a magyar nyelvű színjátszás végleg meghonosodott hazánkban és pillantást vetünk azokra a színész „hősökre”, akik nem hagyták, hogy kihunyjon az eszme, hanem bármi áron is táplálták tüzét, feltűnő, hogy Miskolc milyen fontos szerepet töltött be a magyar színjátszás történetében.
1952
Déry Tibor szemüvegén keresztül
- Miskolc, Rákosi Mátyás Nehézipari és Műszaki Egyetem –
2. rész
Hazánk megbecsült írója, a Baumgartner-díjas, Kossuth-díjas Déry Tibor idén hosszabb utazást tett Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében. Utazása során több napot töltött Miskolcon és az épülő, de már jelentős részén képzést folytató Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen. Keserédes, bizakodó, rajongó és elszomorodott élményeit a Hazáról, emberekről című útinaplójában írta meg. Társadalmi szociográfiai, kulturális megfigyeléseit őszintén tárja az olvasó elé, nem tagadva el a jót és a rosszat sem írásában.
1952
Déry Tibor szemüvegén keresztül
- Miskolc -
Hazánk megbecsült írója, a Baumgartner-díjas, Kossuth-díjas Déry Tibor idén hosszabb utazást tett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Utazása során több napot töltött Miskolcon és az épülő, de már jelentős részén képzést folytató Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen. Keserédes, bizakodó, rajongó és elszomorodott élményeit a Hazáról, emberekről című útinaplójában írta meg. Társadalmi szociográfiai, kulturális megfigyeléseit őszintén tárja az olvasó elé, nem tagadva el a jót és a rosszat sem írásában.
1921
A legjobb „János vitéz” váratlan halála
Ez a hír sajnos nem kamu, nem az országos lapok címoldalára kerülés kényszere. Fájó szívvel tudatjuk, hogy Debrecenben egy tüdőszanatóriumban rövid szenvedés után, 42 éves korában meghalt Kállay Jolán, ünnepelt primadonna.
1941
Egy miskolci református líceumi tüzérhadnagy emlékiratai
Érdekes és tanulságos emlékiratot tartalmazó kiadvánnyal lepte meg a Fekete Pál és társai Felsőmagyarországi Nyomdavállalat a miskolci olvasóközönséget. Napokban megjelentette Sáfrány Mihály 1848/1849-es tüzérhadnagy emlékiratait. Az egykori tüzér visszaemlékezéseit fia vitéz Sáfrány Géza ny. honvéd altábornagy rendezte sajtó alá.
1881
Magyarosító egylet Miskolcon
A magyarosítás érdekében megindult országos mozgalom hatására Miskolcon is megalakult a magyarosító egylet. A többnyire izraelitákból álló társaság – amely elsősorban a névmagyarosítást tűzte ki célul – nagy aktivitással vetette bele magát a közéletbe.
1936
Egy különleges kongresszus Miskolcon
Különleges kongresszust tartottak tegnapelőtt és tegnap Miskolcon. Különlegeset, mert Budapesten kívül még egy vidéki városban sem ültek össze e jeles szakma képviselői. Kezdetben idén is úgy volt, hogy a központi elnökség az országos egyesület most esedékes választmányi ülését, - melyet egyébként a hagyományoknak megfelelően az idén is augusztus 20-ára, Budapestre szándékoztak egybehívni, - az éppen futó Miskolci Hét tiszteletére most kicsit hamarabb, és Budapest helyett Miskolcon tartották meg.
Bulvár
1955
Kupleráj a levéltárban – levéltár a kuplerájban
Schwendtner István volt városi főlevéltárnoknak főhet a feje rendesen. Nem elég, hogy hatalmas rendezetlenség uralkodik az archívumban, de iratanyagának egy részét egy volt kuplerájba helyezték el, ahol ráadásul a felszökő talajvíz miatt vizesedik a fal, penészednek az iratok és rohadnak az faállványzatok.
1934
Egy különös világrekorderpáros, Mrekvicska Ferenc és Raska József
„Sporttörténelmi” hajnal virradt június 23-án, pénteken Diósgyőrre és Miskolcra. Még alig pitymallott, de már tömegek gyűltek a vasgyár tőszomszédságában lévő Gyár utcán. Mrekvicska Ferenc és Raska József világrekordot kívánt megdönteni távgyaloglásban. Terveik szerint innen egészen Budapestig akartak gyalogolni. Jó, jó kacarászhat magában a kedves olvasó, ez nem olyan nagykunszt! Petőfi is gyalogszerrel járta be a Kárpát-Medencét Dunántúltól Erdélyig, nem beszélve kiváló sportembereinkről, akiknek egy ilyen táv meg se kottyan. Igen ám, de Mrekvicska Ferenc és Raska József teljesítménye azért egyedülálló, mert ők vakok!
1961
Súlyos alkoholproblémákkal küzd mindenki „Józsi bácsi”-ja
„Józsi bácsi” – egyszerűen így szólítja szinte mindenki, legyen az pártfunkcionárius, vagy a nép egyszerű fia. Prieszol József a megyei pártbizottság első titkára valóban élvez némi népszerűséget egyszerű és közvetlen jelleme okán. A háttérben azonban súlyos problémák húzódnak meg, Józsi bácsi túl sokszor és túl sokat nyúl az alkoholért.
1947
Felfüggesztették a kommunista listán induló római katolikus papot
Halmos G. Ottó ragályi római katolikus plébános a Magyar Kommunista Párt megyei listáján indult az országgyűlési választáson, ehhez azonban nem rendelkezett püspöki engedéllyel, ezért felfüggesztették szolgálatából.
1937
Veszélyben vagyunk? Rémisztő, fertőző betegség ütötte fel fejét
Miskolc területén!
Még július 15-én szűkszavú közleményt adott ki Dr. Tréki Török Andor Miskolc város főjegyzője, hogy a Csattos-tanyán és a szomszédos Kiskőbánya-dűlőben felütötte fejét a rettegett betegséget okozó, az állatokra, de az emberre is igen veszélyes lépfene, vagy más néven antrax baktérium.
1974
A díszpolgár múltjának sötét foltjai
Mint arról lapunk beszámolt, Miskolc város új díszpolgárokkal gazdagodott és soraikban tisztelhetjük Rónai Rudolf helsinki nagykövetet, a háború alatti miskolci ellenállás tagját. Méltatása már-már könnyeket csalna a szemünkbe, ha nem tudnánk, múltjában jócskán akadnak sötét foltok.
1892
Akasztják a hóhért
A Borsod-Miskolczi Est olvasói megszokhatták már, hogy időről-időre hírt adunk a dúsgazdag szendrőládi földbirtokos, Berzeviczy György kalandjairól, életének történéseiről. A mozgalmas, - talán úgy is lehetne nevezni - léha életvitelű hősünk egész élete folyamatos kalandok láncolata. A különböző európai előkelő klubok kártyapartijai, lóversenyfogadások, automobilverseny fogadások, rulett, a kaszinók világa, a szerencsejátékok, afrikai egzotikus utazások, elefántagyar csempészés, iszonyatos pénzek nyerése és vagyonok elvesztése között éli Berzeviczy György az életét.
1962
Emlékezzünk a daliás időkre
Fontos az emlékezet, az emlékezés. A kommunista párt is így van ezzel, hisz „kemény harcokban” vívták ki azt a történelmi állást, ahol most ülnek. És fontos az egység is, a harcokban vállat vállvetve a néppel, akikért harcoltak, akikért küzdöttek. Nem csoda, hogy néha a párt is elérzékenyül, ellágyul, szentimentális gondolatok szállják meg.
1914
Grófi származású miskolci pincér, milliós örökség várományosa
Na, nem hiába elit hely a Korona! Miskolc vendéglátásának ékköve, zászlóshajója. Az egész ország ismeri, sokan csak konyhájáért járnak Miskolcra, és egy magasrangú vendégnek is hol máshol lehetne a szállása, mint itt. Hiszen a Koronának nemcsak a vendégei előkelőek, hanem ahogy kiderült a személyzete is.
Baleset – Bűnügy
1933
Sorozatos liliomtiprás a Vay úti szükséglakás telepen
Szerkesztőségünk is osztozik abban a felháborodásban, ami Miskolcot napok óta izgalomban, és az ügy természete miatt mélységes haragban tartja. Kiskorú személyek ellen elkövetett sorozatos erőszakolót fogott el a rendőrség a Vay úti régi járványkórházból átalakított szükséglakás telepen. A vádlott Sikur János 47 éves munkanélküli állványozósegéd.
1925
Egy amazon tragikus ámokfutása
Nem mindennapi tragikus gyilkosság tárgyalása zajlott tegnap Miskolcon. Ifj. Dósa Jánosné, született Vizinczei Júlia, 34 éves tibolddaróci asszonyt a vád szerint szándékos emberöléssel gyanúsították és ítélték el.
1919
Kegyelmet kaptak a halálraítélt barcikai asszonyok
A statárium bevezetése után elsőként özv. Molnár Jánosné és leánya, Matild állt a rögtönítélő bíróság elé, amely férjük, illetve apjuk meggyilkolása miatt mindkettőjüket halálra ítélte. Bali Mihály hóhér munkájára azonban végül nem volt szükség, az asszonyok kegyelemben részesültek.
1934
A kasszafúrók
Mily sok bosszúságot okoz egy beakadt zár, vagy egy zárba tört kulcs. Sokak kerültek már nehéz helyzetbe efféle okból, s ha az ajtó belökése nem lenne „gyógyír”, csak mesterember segítségével, esetleg órák alatt tudnának bejutni saját házukba. Ezen szituációk átélői talán némi csodálattal tekintenek azon kasszafúrókra, akik csendben, halkan, észrevétlenül, s gyorsan végzik dolgukat. Bosszúságot is okoznak persze, hisz nem jótéteményből teszik „dolgukat”, épp megrövidítenek valakit.
1902
Veszedelmes pogácsa
Ki ne szeretné a pogácsát? Ezt a nagyszerű péksüteményt. Lehet elkészíteni tepertősen, vajasan, sajtosan és még sok féle módon. Mégis ez a nagyszerű eledel lett két atyafinknak a veszte. Történt, hogy Dzsunya János és régi cimborája, Pancsák György a jobb élet reményében elhatározta, hogy kimegy Amerikába szerencsét próbálni. Már régen tervezték ezt, némi vagyonkát össze is gyűjtöttek az útra. Dzsunya Jánosnak 300, Pancsák Györgynek 290 koronája volt. Ezt az összeget a kinti életük kezdőtőkéjének szánták. Még család, feleség, gyerek nélkül kiváló alkalomnak gondolták eme remek lehetőséget. Útlevelük, papírjaik rendben voltak, nosza, gondolták, kalandra fel!
1897
Rossz érdemjegyei miatt lőtte agyon magát egy tizennégy éves fiú
Czékus Zoltán megyei levéltárnok tizennégy éves fia agyonlőtte magát apja vadászfegyverével. A református főgimnázium diákja rossz érdemjegyei miatt választotta a menekülés ezen formáját, több tantárgyból is bukásra állott.
1933
Kegyelmet kapott a csendőrgyilkos
Tavaly, a statárium megszüntetése előtt pár héttel megdöbbentő gyilkosság történt Sajóbábonyban. Miután egy legény dulakodás közben megszerezte egy csendőr fegyverét, rálőtt a szerencsétlenre, majd szuronnyal keresztüldöfte. A csendőrgyilkos annak rendje és módja szerint rögtönítélő bíróság elé került, amely halálra ítélte. A kormányzó őfőméltósága azonban megkegyelmezett a legénynek, és büntetését örökrabságra változtatta át.
1932
Sírrablók fölött ítélkezett a törvényszék
A gróf Serényi család kriptáját sírrablók fosztották ki, amely során több holttestet megsértettek. A csendőrség öt putnoki fiatalembert gyanúsított meg a hullarablással, végül ketten kerültek bíróság elé, amely tegnap másfél év fogházbüntetésre ítélte őket.
1932
Véres dráma a Turul emlékműnél
Csütörtökön délután megrendítő véres dráma játszódott le a szikszói országúton. Egy jelentéktelen szóváltás miatt keletkezett dulakodás közben Kandrák János 21 esztendős abaújszántói kocsis szíven szúrta Ferenc József 19 éves arnóti lakost, a miskolci felsőkereskedelmi iskola harmadik évfolyamának tanulóját, aki holtan esett össze. A halálos végű verekedés után Kandrák behajtott Szikszóra és ott önként jelentkezett a csendőrségen, amely letartóztatásba helyezte.
Sport
1909
Valahol el kell kezdeni!
Nagy napra virradtak a sportot, labdarúgást kedvelő Diósgyőr-vasgyáriak. A csak néhány éve meghonosodott új sportág, az „angol labdázás”, vagy futball már eddig is egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a vasgyári fiatalok körében, sorra alakultak ilyen-olyan műkedvelő csapatok, akik a Ládi erdő füves részein, vagy a Kerekdomb rétjén hódoltak az új szenvedélyüknek.
1964
Egy kis fanyalgás Miskolc sportéletéről
A szocialista Magyarország Budapest után második legnagyobb városa Miskolc. Nagy kiterjedését, lakosainak számát, iparát, s kereskedelmét tekintve a vidék legnagyobb települése. 1945 utáni többszöri (1945, 1950) településcsatolásokkal létrejövő (Nagy)Miskolc Diósgyőrrel, Hejőcsabával, Szirmával, Görömböllyel, Hámorral országos szinten a legfontosabb városok egyike. Ezért furcsa, hogy városunk sportolási lehetőségei mennyire szegényesek. Talán nemcsak az utóbbi évtizedek hanyagságairól van szó. Lehet, hogy ez az adottság a régmúltból jön.
1944
Angelo Torricelli
Szomorú hír jutott el szerkesztőségünkhöz. Palicson, 75 éves korában elhunyt Angelo Torricelli. Hogy ki volt ő? Az idősebbek, itt Miskolcon még biztosan emlékeznek rá. Nikkell József kardvívómester és Antonio Torricelli olasz származású vívómester valóságos vívásforradalmat indított el városunkban az 1900-as évek elején.
1922
Rendőri túlkapások a diósgyőri meccseken
Tiszteljük, becsüljük a rendőrséget. Ők a rend őrei, nyugodt álmunk biztosítékai. Azonban lapunk nem mehet el szó nélkül azok mellett a dolgok mellett, amik néha a rendőrség ügybuzgalmának negatív, vagy rossz szájízű intézkedései okoznak.
1931
Bethlen miniszterelnök avatta fel az ország első bobpályáját
Még fel sem épült a Palotaszálló, mikor elhatározás született arról, hogy Lillafüredet a téli kirándulók központjává teszik, ahol a Tátrához hasonlóan síelők, ródlizók és korcsolyázók remekül áldozathatnak szenvedélyüknek. A pályák megépültek, köztük Csonkamagyarország első bobpályája, amelyet felavatása előtt elsőként maga Bethlen István miniszterelnök próbált ki.
1930
A bohém báró halála
Újabb élő sportlegendával szegényebb a város. Elhunyt báró Wardener Iván, egykori magasugró bajnok, aki bár sportága egyik legfőbb reménysége volt, duhajkodásra hajlamos életmódja megakadályozta abban, hogy nemzetközi porondon is bizonyítsa tehetségét.
1911
Szégyen a futás, de sport!
A testmozgásnak, a sportnak egyre több divatos formája honosodik meg nálunk Magyarországon és Miskolcon is! Tudjuk, hogy a sport az egészséges élet fontos kelléke, az edzett ember ismertetőjele. Újabbnál-újabb sportágaknak hódolnak a hölgyek és urak, nagy a választék. Legújabb őrület a Cross-country futás.
1909
Egy újabb nagyszerű sport Miskolcon!
Örvendetes, hogy az utóbbi évtizedekben újabb és újabb sportok váltak népszerűvé Magyarországon. Természetesen először javarészt Budapesten, s szép lassan a vidéki városokban is. Miskolc bár későn ébredt a vidéki városok között, de mára már számos sportág lelt otthonra városunkban és alakultak meg egyesületei, sportkörei.
1904
Új sportolási lehetőség Miskolcon!
Tegnap beköszöntött a nap, amikor Miskolc új sportolási lehetőséget kapott. Nem kell már befagyott tavakhoz, nagyobb pocsolyákhoz járnia annak, aki hódolni kíván e szenvedélynek. Rég vártunk már erre, hisz egy komolyabb városban nem múlhatnak el az év leghidegebb hónapjai eme régóta közkedvelt sportág nélkül.
