|
�n a(z) |
|
-dik l�togat�. |
|
Web counter is powered by Digits.com |
|
A nemes Bagdy �s Bagdi csal�dok honlapja |
|
� "...egy-egy csal�d m�ltja, a haza t�rt�nelm�nek egy-egy lapja." |
|
A Bagdy csal�d �si c�mere |
|
Kezd�lap |
|
Kedves L�togat�! K�sz�nt�m csal�di honlapunkon.
A csal�d, az �r 1232. esztendej�ben II. Andr�s (Endre) kir�lyunk �s Isten kegyelm�b�l nemesi rangra emeltetett �s nemesi birtokk�nt megkapta a Sarkadt�l Keletre, Nagyszalont�t�l Nyugatra �s Gesztt�l D�l-Keletre tal�lhat� ter�letet. Ezen ter�leten a csal�d megalap�totta Bagd k�zs�get, melyet a t�r�k t�bbsz�r feld�lt �s a XVII. sz-i csat�kban porig rombolt. M�g 1290-ben a Bagdiak megalap�tj�k a szomsz�dos P�terh�z�t is. Az�ta a csal�d sz�ttereb�lyesedett, tagjai sz�tsz�ledtek a nagyvil�gban. Jelenleg is �l� fi�gai vannak a vil�g minden f�ldr�sz�n. A legjelent�sebbek m�gis Magyarorsz�gon tal�lhat�k. T�bb �gb�l (Geszt, Mez�sas, Biharugra, Biharnagybajom, K�r�slad�ny, D�vav�nya, T�r�kszentmikl�s, Tiszavasv�ri (Szentmih�ly), Hajd�b�sz�rm�ny, Debrecen, Viss, Tiszaeszl�r, K�lm�nh�za, Tiszatelek) indultak a nagyvil�gba. Ma Magyarorsz�gon szinte minden megy�ben �lnek lesz�rmazottak, de legt�bben Budapestre k�lt�ztek. A felkutatott teljes �l� rokons�g meghaladja a 40.000 f�t. 2001-ben megt�rt�nt az els� nemzets�gi vil�gtal�lkoz� a debreceni Reform�tus Nagytemplomban ahol kb. 3500 f� jelent meg. Csal�dunk "hivatalos" kutat�ja Bagdi M�rton, aki c�lul t�zte ki az eg�sz csal�d felt�rk�pez�s�t �s az "�st�rt�net�nk" meg�r�s�t. |
|
El�rhet�s�g�nk: |
