MOCS�RI TEKN�S

Emys orbicularis
Mocs�ri tekn�s

Ismertet�s

Egyetlen vadon �l� hazai tekn�sfajunk, esn�l fogva �sszet�veszthet� m�s h�ll�vel. Az �llatkeresked�sekben v�s�rolhat� �szak-amerikai eredet� v�r�s f�l� �kszertekn�st ugyan esetenk�nt ki-kiengedik, ha gazd�juk megunta, de a szabad term�szetbe (teh�t nem v�rosi tavacsk�kban, kerti medenc�kben) val� bizony�tott t�l�l�s�r�l, azaz �ttelel�s�r�l m�g nincs tudom�sunk. A t�l�nk d�lre �l�, n�v�nyev� sz�razf�ldi tekn�s�k g�r�g tekn�s m�r tekn�s pedig melegig�nyesek, a mi kontinent�lis, fagyos teleinket a szabadban nem �lik t�l, b�r egyes elengedett p�ld�nyokr�l id�nket felr�ppen a h�r. A mocs�ri tekn�s mintegy 15-20 cm-es p�nc�lhossz�s�g�, �ll�vizekbe gyakori, ragadoz� v�zitekn�s. A p�nc�l csontos lemezeit szarupajzsok bor�tj�k, amelyek alapsz�ne t�bbnyire s�t�tbarna vagy z�ldesfekete, rajta �l�nk vagy elmos�dott, k�z�pr�l sugarasan sz�tterjed� citroms�rga pettyezetts�g l�that�. Nem ritk�k a teljesen s�t�t, egysz�n�, de a s�rg�n domin�l� p�ld�nyok sem. H�tp�nc�lja m�rs�kelten dombor�, a gerinc ment�n t�bbnyire 5 nagy, hatsz�glet� pajzs sorakozik. Ezeket k�toldalt �jabb nagy pajzsok veszik k�r�l, m�g a szeg�lyt kisebb, keskenyebb pajzsok alkotj�k. A haspajzs a n�st�nyekn�l lapos vagy enyh�n dombor�, a h�mekn�l ink�bb homor�. Fej�t, v�gtagjait �s fark�t v�dekez�s�l k�pes p�nc�lj�ba beh�zni, s ilyenkor szinte senki �s semmi nem f�rhet hozz�. Nyak�t a nyakrejt� tekn�s�kre jellemz�en S-alakban meghajl�tva, a test, hossztengelye ir�ny�ban h�zza vissza, nem pedig f�loldalra hajtva, mint a nyakford�t� tekn�s�k. A h�mek farka test�kh�z viszony�tva hosszabb, t�ve vaskosabb, mells� l�baikon a karmok er�teljesebbek, szem�kbe a sziv�rv�nyh�rtya �l�nk narancsv�r�s vagy barn�spiros sz�n�. Vel�k szemben a n�st�nyeknek r�videbb a farkuk, dombor�bb a hasp�nc�ljuk, sziv�rv�nyh�rty�juk s�rg�s vagy feh�res sz�n�.

Elterjed�s

Elterjed�se majdnem eg�sz Eur�p�t �tfogja; hi�nya a Brit-szigetekr�l �s a vele szembeni kontinent�lis partvid�kr�l, valamint Skandin�vi�b�l az eljegesed�s alatti visszah�z�d�ssal magyar�zhat�. Magyarorsz�gon gyakori, (f�k�nt a s�kvid�ki, �ll� vagy lass� foly�s� vizekbe, v�zlevezet� csatorn�kban, �rt�ri ter�letek, alf�ldi szikes tavakban, kubikg�dr�kben.

�letm�d

A mocs�ri tekn�s a tiszta vizet kedveli, babon�s t�vhit az, hogy "a mosl�kban j�l �rzi mag�t". Mozg�sa a sz�razon esetlen, de a v�zben ann�l jobban �szik. Ragadoz� �llat, de nem veti meg a d�g�ket sem, � a vizek hullaeltakar�t�ja. Felsz�nen lebeg� haltetem vagy fen�kre s�llyedt d�gl�tt b�ka; egyik sem marad rejtve el�tte; hamar ak�r csapatnyi tekn�s �sszegy�lik �s �les karmaikkal, szaruk�v�s �llkapcsukkal sz�tmarcangolj�k, elt�ntetik a marad�kot. El�szeretettel napoznak a v�zen �sz� fat�rzseken vagy a partr�l beny�l� �gakon, esetleg mag�n a parton; de l�t�suk kit�n�, �s m�r t�bb t�z m�terr�l egym�st riasztva belecsusszannak a v�zbe, ha valaki k�zeledik. A mocs�ri tekn�s toj�sokkal szaporodik, amelyeket (mintegy tucatnyit) a n�st�ny a vizek pattj�n a homokba vagy a t�zegbe rak. A k�r�lbel�l 2 x 3 cm-es ov�lis t�j�sokb�l augusztus-szeptemberben kikel� kistekn�s�k alig di�h�jnyiak. Telelni a kifejlett �llatokkal egy�tt az iszapba vagy a parton fagymentes helyre h�z�dnak.

Term�szetv�delmi helyzet

Fennmarad�s�nak �rz�keny pontja a toj�sok kikeltet�s�re alkalmas, meleg, ny�lt, de zavartalan f�szekrak� hely, amelyek sajnos egyre fogynak a vizek k�rny�k�n. Alf�ldi �l�helyeinek nagy r�sze a lecsapol�sok k�vetkezt�ben kisz�radt, a vizek, csatorn�k k�rny�ke pedig sokszor be�p�l; ill. zavar� forgalommal terhes.
Vissza az �llatvil�ghoz | Lap eleje