Napjainkban a világon több, mint 60 millió lány nem jár iskolába.
A 15-24 éves korú nők negyede sosem fejezte be az általános iskolát a fejlődő országokban.
Annak a lehetősége, hogy a lányok iskolába járhassanak, meghatározzák későbbi életüket. Azoknál a lányoknál, akik teljesítik középiskolai tanulmányaikat, csökken az anyai-és a gyermekhalálozási arány, továbbá a HIV/AIDS fertőzöttség, és fizetésük 10-20%-kal lesz több, mint az olyan lányoké, akik nem jártak iskolába.

A lányok iskoláztatása – taníttatása bizonyítottan a legjobb befektetés politikai döntéshozók, közösségek és egyének számára.
Ha egy országban csak 1%-kal növeljük az olyan nők számát, akik másodfokú tanulmányaikat elvégezték, akkor 0,3%-kal emelkedik az ország gazdasági növekedése. De ami még jelentősebb, az az, hogy ha megnöveljük az olyan emberek számát, akik erős olvasási és számolási tudással rendelkeznek, akkor akár 2%-kal is emelkedhet a gazdasági növekedés.
Évtizedek óta mutatják különböző kutatások, hogy a jobban képzett nők többet keresnek, jobb munkahelyük van, és a családjukba fektetik keresetüket.
Minden egyes újabb iskolai év kb. 12%-kal növeli a nők későbbi fizetését. Ezen felül, ha még átlagfeletti matematikai készséggel is rendelkezik a nő, akkor akár 18%-kal többet kereshet.
A lányok oktatásának növelése csökkenti a gyermeki-és anyai halálozási arányt, mert a tanult anyák kevesebbszer esnek teherbe, kisebb az esély, hogy teenagerként szülnek, és jobb döntést tudnak hozni gyermekükért és magukért.
A magasabban képzett nőknek kevesebb gyerekük van, nagyobb valószínűséggel szülnek később, és gyermekeik között legalább két év különbség lesz. Pontosabban mondva, ha csökkentjük az olyan lányok számát, akik 17 éves koruk előtt szülnek, akkor kisebb, egészségesebb családok lennének. Ha minden nő kapna alapfokú oktatást, akkor a korai szülések 10%-kal visszaesnének. Ha minden nő középfokú oktatásban is részesülne, akkor a korai szülések száma 59%-kal zuhanna.
A jobban képzett anyáknak egészségesebb és jobban képzett gyermekeik vannak, akik nagyobb valószínűséggel részesülnek megfelelő táplálkozásban és védőoltásokban, rendszeresebben és hosszabb ideig járnak iskolába, gyakrabban tanulnak. Egy anya minden egyes újabb megkezdett iskolában töltött éve 4 hónappal növeli gyermeke iskolában töltött évét 15-18 éves korában.
Az olyan lányok és nők, akik jobb oktatásban részesültek, kisebb valószínűsséggel kapják el és terjesztik a HIV/AIDS-et, mivel több az ismeretük arról, hogy hogyan terjed, és megfelelően védekeznek ellene. Ebből az okból kifolyólag nevezik a lányok oktatását „társadalmi védőoltásnak”. Ugyanez vonatkozik a maláriára is.
Ha minden fiatal lány elvégezné alapfokú tanulmányait, akkor 700 000-rel kevesebb HIV fertőzés lenne minden évben, azaz 7 millió-val kevesebb minden évtizedben.
Ami a maláriát illeti, ha minden anya elvégezné középfokú tanulmányait, akkor 36%-kal csökkenne az olyan gyermekek száma, akik a maláriát hordozzák.
A lányok magasszintű oktatása egy fontos stratégia a gyermekházasságok ellen és javítja az olyan lányok életszínvonalát, akik már házasok. 20-ból 18 olyan országban, ahol a legmagasabb a gyermekházasságok előfordulása, a tanulatlan lányokat 6-szor nagyobb eséllyel veszik el gyermekként, mint a középiskolás lányokat.
A lányok és a nők tanítása javítja a kiállásukat és függetlenné teszi őket. Pl. a magasfokon képzett nők kisebb valószínűséggel fogadják el a családon belüli erőszakot, több eséllyel tudják kontrollálni a háztartással kapcsolatos döntéseket, és nagyobb a mozgásszabadságuk. Egy afrikai országban folytatott tanulmány az mutatja, hogy egy lány minden egyes befejezett iskolai éve csökkentette benne 10%-kal azt, hogy elfogadja a családon belüli bántalmazást.
A nők megfelelő ismereteket szereznek oktatásuk során, hogy vezetőszerepeket tölthessenek a közéletben. Ezekben a szerepekben sokkal nagyobb valószínűséggel támogatják az olyan politikai döntéseket, amelyek a család és a közösség hasznára vannak, mint pl. a megfelelő oktatás és társadalmi szolgáltatások.
Ha Indiában 8%-kal emelnénk az olyan nők számát, akik tudnak írni és olvasni, akkor 16%-kal növekedne a női jelöltek aránya, 13%-kal a nők által kapott szavazatok száma, és 4%-kal a női szavazási részvételi arány.
Szerte a világon a jobban képzett nők képesek megvédeni magukat és családjukat természeti katasztrófák hatásaival szemben, mivel jobban odafigyelnek gyermekeikre. 60%-kal csökkennének a katasztrófák miatt bekövetkezett halálok 2050-re, ha az összes 20-39 éves nő 70%-a elvégezné az alsó középiskolai éveket.

Fejlődő országokban lakó lányokat akadályozzák alap-és középfokú tanulmányaikban szélsőséges irányzatok képviselői.
Jelenleg kb. 20 millió menekült és 40 millió hazájából elkényszerült ember van világszerte, a II. Világ Háború után ez a legmagasabb szám. A menekülteknek több, mint a fele 18 év alatti.
Ami ennél is megdöbbentőbb, az az, hogy a menekültek száműzetésének átlagos időtartama 17 év!
A tanuláshoz való jog gyakran lényegtelenné válik a menekült krízis alatt, és a humanitárius segélynyújtás a tanulás érdekében csaknem 2%-ra esett vissza a globális gyorssegélynyújtásban 2013-ban.
Hacsak nem emelkedik az oktatás felé nyújtott támogatás, akkor rengeteg szerencsétlen gyermeknek kell otthagynia az iskolát, és néhányan közülük sosem válhatnak későbbi életükben sikeressé, boldoggá és az életük se lehet olyan színvonalas és hosszú, mint az iskolázott társaikéi!
Miért a lányok?
A tálibok és hozzájuk hasonló ideológiát követők szerint a lányoknak tilos tanulniuk, és ezért készek voltak iskolákat felrobbantani és emberéleteket kioltani. (pl: Pakisztán)

Vannak olyan családok, akik azért nem engedik lányaikat tanulni, hogy engedelmesek maradjanak, ne lehessenek függetlenek és korán férjhez tudják őket adni, ezzel szeretnék anyagi biztonságban tudni őket. (pl: India)
A legszegényebb országokban, mivelhogy sokba kerül az iskoláztatás, az egyenruha, a könyvek, így a családok inkább a fiaikat járatják iskolába elsősorban. (pl: Etiópa)
A menekülttáborokban nagyon kevés helyen van lehetőség tanulni, mind fiúknak, mind lányoknak. (pl: Szíria)
A leginkább érintett országok: Pakisztán, India, Nigéria, Etiópia, Szíria, Kenya, Sierra Leone, Uganda, Malawi, Guatemala, Libéria.
Különböző szervezetek foglalkoznak a lányok iskoláztatásával, legismertebbek közülük a Malala Fund és a Girl Up. Ezeket a közösségeket többféleképpen is lehet támogatni: adományokkal, adománygyűjtés szervezésével, kampány szervezésével, hirdetéssel, felhívás indításával.
Eddigi sikereik közül néhány:
A 3. ”Malala Napon” (2015 július 12), azaz Malala Yousafzai 18. szülinapján Libanonban, közel a szír határhoz megnyitott egy középiskolát, több, mint 200 szír lány számára. Továbbá az UNICEF és az UNHCR 250 000 dollárt ajánlott fel a jordániai Azraq menekülttábor részére.
Malawiban a Girl Up közössége és támogatóik elérték, hogy 2015 februárjában a törvényes házasságkötési korhatárt 15 évről 18 évre emeljék.
Libériában 2012 óta folyamatban van a Gyermekjogi törvény kivitelezése. A törvény többek között garantálja a gyermek tanuláshoz és egészséges élethez való jogát, védi a fiatal lányokat a gyerek házasságtól.

„Fegyverrel a terroristákat lehet megölni, oktatással a terrorizmust.”
Malala