Biztons�g

NMHH: l�tfontoss�g� k�rd�s a gyerekek v�delme az online t�rben

A magabiztos eszk�zhaszn�latuk tomp�t a vesz�ly�rzet�k�n, emiatt k�nnyen jogs�rt�s �ldozataiv� v�lhatnak.

2025.06.05 20:54MTI
nyomtat�sKinyomtatom
+Nagyobb bet�méret-Kisebb bet�méretbet�méret

L�tfontoss�g� k�rd�s a gyerekek v�delme az online t�rben - hangs�lyozta Koltay Andr�s, a Nemzeti M�dia- �s H�rk�zl�si Hat�s�g (NMHH) eln�ke az Algoritmusok k�z�tt - Online biztons�g �s digit�lis tudatoss�g c�m� konferenci�n szerd�n Budapesten.

Koltay Andr�s elmondta: Magyarorsz�gon a gyerekek 75 sz�zal�k�nak t�z �ves kor�ra m�r van saj�t haszn�lat� telefonja, s�t minden harmadik nyolc�ves gyermeknek is.

H�tk�znap �tlagosan 121 percet, h�tv�g�n 208 percet t�ltenek k�perny� el�tt a gyerekek, �s a nyolc-kilenc �ves koroszt�ly k�perny�ideje 2020 �ta majdnem egy �r�val n�tt - ismertette, hozz�t�ve: egyre t�bben, egyre fiatalabban tal�lkoznak a k�ros tartalmakkal is.
Az eln�k felh�vta a figyelmet arra: att�l, hogy a gyerekek otthonosan mozognak az online t�rben, nem lesznek v�dtelenek a vesz�lyekkel szemben.

A magabiztos eszk�zhaszn�latuk tomp�t a vesz�ly�rzet�k�n, emiatt k�nnyen jogs�rt�s �ldozataiv� v�lhatnak - magyar�zta.

Elmondta azt is, hogy a 16-20 �ves koroszt�ly els�dleges h�rforr�sa a k�z�ss�gi m�dia.

"Az algoritmusok �ltal vez�relt tartalomaj�nl�sok azonban befoly�solj�k az inform�ci�hoz val� hozz�f�r�st, torz�tj�k a val�s�g�rz�kel�st �s a kritikus gondolkod�st, er�s�tik a v�lem�nybubor�kokat, hozz�j�rulnak az internetf�gg�s�g kialakul�s�hoz, �s influenszerek kez�be adj�k a v�lem�nybefoly�sol�s hatalm�t" - mutatott r�.

R�gz�tette: a k�z�ss�gi m�dia rombolhatja a m�sokhoz val� kapcsol�d�s �lm�ny�t, sz�mos k�rt okoz a ment�lis eg�szs�gben, f�gg�s�ghez, szorong�shoz, depresszi�hoz vezethet, a t�rsas �sszehasonl�t�s �s az idealiz�lt tartalmak pedig �n�rt�kel�si probl�m�kat, tart�s el�gedetlens�get okozhatnak - f�zte hozz�.

Koltay Andr�s kit�rt arra is, hogy a fiatalok 76 sz�zal�k m�r kipr�b�lta a mesters�ges intelligenci�t, t�bbs�g�k a tanulm�nyaihoz is felhaszn�lta.

"M�r a szem�nknek, f�l�nknek sem hihet�nk, ez�rt m�g fontosabb� v�lik a digit�lis �r�stud�s fejleszt�se" - jelentette ki. Az eln�k besz�molt arr�l is, hogy a hagyom�nyos m�diumokkal szemben az internetes tartalmak szolg�ltat�it sokkal kev�sb� lehet sikeresen szab�lyozni, ezen a ter�leten "a jog nem csodaszer."

A legnagyobb szolg�ltat�kat kivonja a magyar joghat�s�g al�l az uni�s szab�lyoz�s, a hat�sk�r�k �rdemi r�sze eleve nem a tag�llamokn�l van - mondta. K�z�lte azt is, hogy az NMHH minden eszk�zzel azon dolgozik, hogy a gyerekek �s feln�ttek �rv�nyes tud�ssal rendelkezzenek a digit�lis vil�gr�l.

Ezt szolg�lj�k t�bbek k�z�tt a B�v�sv�lgy m�dia�rt�si �lm�nyk�zpontok, az Internet Hotline nev� jogseg�lyszolg�lat, a Gyermekv�delmi Internet-kerekasztal, az Apor Vilmos Katolikus F�iskol�val egy�ttm�k�d�sben ind�tott Net-Coach k�pz�s, tov�bb� sz�mos kiadv�ny, el�ad�s, rendezv�ny, valamint az �llami �s civil szervezetekkel k�t�tt partners�gek sora.

Rab �rp�d, az NMHH innov�ci�s laborvezet�je a mesters�ges intelligencia (MI) etikus alkalmaz�s�t nevezte a legnagyobb kih�v�snak. Az MI nem v�ltja ki a kreativit�st, hanem �trendezi annak m�k�d�si terep�t - mondta, megjegyezte: nek�nk kell elk�pzelni, hogy milyen kreativit�st, milyen j�v�t szeretn�nk, k�l�nben folyamatosan v�dekez� �zemm�dban lesz�nk.

Tudatos polg�rokra van sz�ks�g - sz�gezte le, kiemelve: a digit�lis m�diapiac leg�rt�kesebb valut�ja a bizalom lesz, mert nem fogjuk tudni megk�l�nb�ztetni a val�s�got a val�tlant�l. Rab �rp�d hangs�lyozta: a platformf�gg�s�g nem er�forr�s, hanem kock�zat, a Z-gener�ci� pedig nem digit�lis bennsz�l�tt, hanem digit�lisan t�lterhelt.

Az MI az emberi �rt�keket emeli �jabb szintre - h�zta al�, hozz�t�ve: nem szabad megel�gedni azzal, hogy "a gyerek �gyesen haszn�lja a chatprogramot", meg kell tan�tani a kritikus gondolkod�sra.

A laborvezet� szavai szerint a digit�lis vil�g j�v�je nem a gyorsas�gon m�lik, hanem az intelligenci�n, az MI-re pedig nem c�lk�nt, hanem infrastrukt�rak�nt kell tekinteni. Kijelentette: a digit�lis kult�ra j�v�je, ha olyan term�kek lesznek, amelyek "nem lek�tik, hanem felszabad�tj�k a felhaszn�l�t."

Acz�l Petra, a Nemzeti M�dia- �s H�rk�zl�si Hat�s�g kutat�svezet�je azt mondta, a jelenleg haszn�lt technol�gi�kkal kapcsolatban van egy nagy pszichol�giai konfliktusunk: fogalmunk sincs, hogy m�k�dnek. Ha p�ld�ul valaki beejti az okostelefonj�t a v�zbe, "egzisztenci�lis r�m�let" lesz rajta �rr�, nem tudja mihez kezdjen.

A kutat�svezet� a mesters�ges intelligencia kapcs�n felh�vta a figyelmet a deepfake technol�gi�k vesz�lyeire is, megjegyezve: egye nehezebb� v�lik a hazugs�g azonos�t�sa. A l�t�sunk �s a hall�sunk a k�t legmegt�veszthet�bb szenzorunk - mondta, hozz�t�ve:
a j�v� egyik nagy probl�m�j�t jelentik a mesters�gesen gener�lt mozg�k�pek vagy hangok, amelyek val�s szem�lyt �br�zolnak val�tlan helyzetben.

A deepfake-ek megjelen�se 2019 �ta 1500 sz�zal�kkal n�tt, egyre t�gul az �ldozati k�r, �s egyre nagyobb k�rt okoznak ezek a hamis k�pek, vide�k.

Acz�l Petra kiemelte: nem mindegy, hogy a digit�lis tartalom m�g�tt megjelenik-e a megt�veszt�si sz�nd�k, ez�rt a szab�lyoz�st is �rnyalni kell, tartalom, cselekv�s �s sz�nd�k szerint.

Figyelem! A cikkhez hozz�f�z�tt hozz�sz�l�sok nem a ma.hu network n�zeteit t�kr�zik. A szerkeszt�s�g mind�ssze a h�rek publik�ci�j�val foglalkozik, a kommenteket nem tudja befoly�solni - azok az olvas�k szem�lyes v�lem�ny�t tartalmazz�k.

K�rj�k, kultur�ltan, m�sok szem�lyis�gi jogainak �s j� h�rnev�nek tiszteletben tart�s�val kommenteljenek!

Amennyiben a K�nyjelz� eszk�zt�r�ba szeretn� felvenni az oldalt, akkor a hozz�ad�sn�l a K�nyvjelz� eszk�zt�r mapp�t v�lassza ki. A K�nyvjelz� eszk�zt�rat a N�zet / Eszk�zt�rak / K�nyvjelz� eszk�zt�r men�pontban kapcsolhatja be.