Egyszerűen elkanászodott a kutyám, mit gondoltok erről a helyzetről?

Question

Édesanyámmal és a hugommal éltem eddig együtt egy kertesházban, ahova egy kiskutyát örökbefogadtunk. A neveltetése szépen ment, megtanulta ügyesen a trükköket, és a szófogadás se ment neki nehezen, levitelnél is szépen megvárta míg mi lépünk ki az ajtón először, stb stb.
A helyzet az, hogy nekem és hugomnak a továbbtanulás érdekében, neki koliban, nekem pedig ideiglenesen albérletbe kellett költöznöm, ahova nem vihetek állatot. A helyzet az, hogy mióta ez a költözés lezajlott, azóta anyánk mindent megengedett a kutyánknak, és hugom is ahogy hétvégente hazajárt, tapasztalta a szófogadatlanságát. Először úgy gondoltuk, ezt orvosolni tudjuk azzal, ha megbeszéljük anyánkkal hogy ez így nem helyzet, jó lenne ha a rutint, a szokásokat megtartaná. Úgy tünt ez egy ideig műkődött is, viszont az utóbbi időben, mintha hirtelen szeparációs szorongás alakult volna ki nála. Eddig sose volt gond azzal, ha hazamenetel után újra elkellett utaznunk, furcsáltuk is ezt a viselkedést. Viszont mikor külön külön látogatunk haza, tapasztaljuk hogy anyánk minden esetben leengedi az udvarra, minden esetben viszi mindenhová, és a szorongást elnézve, étkezés közben emberi ételt ad neki, ami egyáltalán nem egészséges a kutya számára. Számtalanszor beszéltünk már vele, de akkor se érti, hisz azzal jön ,,olyan jó nézni ahogy a kertben futkározik", ami annyit takar, hogy szófogadatlanul össze vissza rohangál, és ha hívjuk akkor se jön.
A szorongása ahogy láttuk kezd elfajulni, hiszen minden egyes mozdulatra amit anyám tesz mindig felkapja a fejét mit csinál, hova megy, hisz mindig viszi mindenhová, sőt mindig kap valamit.
Mi a hugommal már nemtudjuk mit tegyünk, hisz ő a koliba én pedig az albiba se tudom elvinni hogy változás legyen.Ötletem sincs mivel tehetném ezt a helyzetet jobbá, hiszen az utóbvi beszélgetést se fogta föl az anyánk, mindig elengedi a füle mellettA válaszotokat előre is köszönöm!

Válaszadó #4 · Accepted Answer

Ha te akarod nevelni a kutyat, akkor elviszed magaddal.
Ha nem tudod ezt megoldani, igy jartal.

Válaszadó #1 · Answer

nem tudom, ahogy leírom, én nem látom mi a problémaa leírásod alapján azt látom hogy anyád foglalkozik a kutyával, viszi magával mindenhova, ez mégis miért baj?

Válaszadó #2 · Answer

Megszólalt a provokatív válaszvadász kamukérdés vészcsengője.
De ha egy ilyen helyzet valóban lenne: az elköltözött lányokat ugyan mennyiben zavarhatná, hogy a kutya gondozását azóta ellátó anyjuk milyen viszonyban van a kutyával? Közük? Semmi.

Válaszadó #3 · Answer

Én sem látom mi a probléma. Az, hogy végre szabadon, póráz nélkül rohangál? Hogy annak fogad szót, aki 7/24 van vele, és nem annak, aki pár órára megjelenik a házban és terrorizálni akarja? A kérdező tényleg csak egy provokatív válaszvadász kamukérdést tett fel.

(Az enyém is szokott összevissza rohangálni, lobog a füle és fülig ér a szája, olyan boldog. Mi ebben a baj?)

Válaszadó #5 · Answer

Ti akkor ezek szerint kertes házban, vagy saját udvaros lakásban, a lakáson belül tartottátok szegény kutyát?

Nem szorong a kutya csak jobban érzi magát anyátokkal, mint veletek.

A legtöbb kaját megeheti a kutya, csak néhány dolog van amit nem szabad neki adni, vagy nagyon keveset. Hosszú felsorolni, neten megtalálod.

Válaszadó #6 · Answer

Addig jó annak a kutyának, amíg nem te nveled.
Attól nem lesz szorongó ha sokat lehet a gazdival, az viszi magával.
Abból más jellegű problémák vannak, hogy rászokatta az asztalnál evéshez, kunyizáshoz, esetleg nem szól rá, amikor valóban kellene.
Nincs egyedül hagyva, durva módon "fegyelmezve".
A szeoarációs szorongás, az elválástól való félelem, a sokat magára hagyott kutyáknál alakul ki.

Válaszadó #7 · Answer

Hát ő már anyukád kutyája, ha őt nem zavarja ez a viselkedés, szerintem te se rugózz rajta, ha meg zavarja, akkor menjen suliba/hívjon trénert...
Emberi kajától nem feltétlen lesz baja a kutyának, lehet ezt ésszel is csinálni, az udvaron futkározással nem értem, hogy mi a probléma, a mindenhova magával cipelés meg tényleg nem igazán egészséges, de ha azt nézzük, hogy sok helyen meg szobanövények vagy kertitörpék lesznek a kirepülő gyerekek kutyáiból (és ha nagyon rombolnak még egy elkerített helyet is kapnak...), akkor nem is olyan rossz ez az alternatíva.

Válaszadó #8 · Answer

2x olvastam el a kérdést, de nem értem mi a probléma. Miért baj az, hogy szabadon szaladgál a kertben? Miért baj az, hogy viszi magával mindenhová (szocializálódik a kutya)? Emberi ételből nem mindent és nem sokat, de azért lehet neki adni néhány falatot (amúgy az a mondatod értelmetlen is, de mindegy). Nem hallgat rátok, mert hetekig távol vagytok, anyád van vele egész nap. Ezért figyel is rá. A szeparációs szorongás az nem az, amit leírtál (figyeli a mozdulatait).

Egyszerűen elkanászodott a kutyám, mit gondoltok erről a helyzetről?

Kapcsolódó kérdések: