265 éve született II. József, a kalapos király

A felvilágosult abszolutizmus szellemében

A Habsburg Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc legidősebb fiát félévesen hozták Pozsonyba a támadó bajorok elől. (A történet, amelyben a királynő karján a gyermekkel kért volna a magyar rendektől segítséget, legenda.) József Bartenstein államtitkártól tanult történelmet, Martin professzortól jogot, főleg a kormányzati stúdiumok s a kor új eszméi érdekelték. 1759-től vett részt az államtanács ülésein, 1764-ben római király, apja 1765-ös halála után német-római császár és anyja mellett társuralkodó lett, bár csak külügyi, katonai és igazságügyi kérdésekbe szólhatott bele. József Falkenstein gróf néven bejárta Német-, Francia- és Olaszországot, példaképével, II. Frigyes porosz királlyal Lengyelország felosztásáról tárgyalt, 1768-ban és 1773-ban Magyarországon is tett körutat. Kétszer nősült, 1760-ban Bourbon-Pármai Izabellát, 1765-ben a bajor Mária Jozefát vette el, mindkét asszony himlőben hunyt el.

1780-ban, anyja halála után lépett trónra. Feszült benne a tettvágy, egész birodalmát át akarta gyúrni, és nem volt tekintettel sem országai eltérő alkotmányaira, sem népei eltérő sajátosságaira. Egységes birodalmat képzelt el, s hogy esküje ne korlátozza, nem koronáztatta meg magát Magyarországon, így lett "kalapos király". Az állam és egyház viszonyát szabályozva kiemelte a pápai hatalmat hangsúlyozó bullákat a rituáléból, s csak jóváhagyásával lehetett pápai dokumentumokat kihirdetni. Elvette az egyháztól a cenzúrát, türelmi rendelete a nem katolikusoknak szabad vallásgyakorlást és hivatalviselési lehetőséget adott, feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket. Amikor ezek miatt VI. Pius pápa 1782-ben Bécsbe ment, tisztelettel fogadta ugyan a katolikus egyházfőt, de a vitás kérdésekben nem engedett (fordított Canossa).

Reformjait a hatóságok lassan vagy passzív ellenállással hajtották végre, ezért 1783-ban a tisztviselőitől feltétlen engedelmességet követelő rendeletet adott ki a közigazgatásról. Mivel főként hazánkban ütközött akadályokba, ahol a végrehajtó hatalom a megyék kezében volt, József úgy látta, a reformok akadálya a magyar alkotmány. 1784-ben Bécsbe vitte a koronát, a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé, s elrendelte a népesség, nemesek és nem-nemesek összeírását, fegyverrel fenyegetve az ellenálló megyéket. A király s a magyar nemesség viszálya nyomán kitört a Horea-Closca-féle román parasztlázadás, amelyet ugyan nem József szított, de politikájának szerepe volt benne. A felkelés leverése után felszabadította a jobbágyokat, megszüntette a földesurak bírói jogát, megengedte a szabad költözést.

1. A felvilágosult abszolutizmus szellemében
2. Az idealista reformer