Kálium-nitrát
Kálium-nitrát[1] | |||
kálium-nitrát | |||
IUPAC-név | kálium-nitrát | ||
Más nevek | salétrom salétromsó | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7757-79-1 | ||
PubChem | 24434 | ||
ChemSpider | 22843 | ||
EINECS-szám | 231-818-8 | ||
KEGG | D02051 | ||
RTECS szám | TT3700000 | ||
| |||
| |||
InChIKey | FGIUAXJPYTZDNR-UHFFFAOYSA-N | ||
UNII | RU45X2JN0Z | ||
ChEMBL | 1644029 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | KNO3 | ||
Moláris tömeg | 101,1032 g/mol | ||
Megjelenés | fehér por | ||
Szag | szagtalan | ||
Sűrűség | 2,109 g/cm³ (16 °C) | ||
Olvadáspont | 334 °C | ||
Forráspont | 400 °C-on bomlik | ||
Oldhatóság (vízben) | 133 g/l (0 °C) 316 g/l (20 °C) 2460 g/l (100 °C)[2] | ||
Oldhatóság | etanolban kevéssé, glicerinben, ammóniában oldódik | ||
Lúgosság (pKb) | 15,3[3] | ||
Törésmutató (nD) | 1,5056 | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | rombos, aragonit | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH |
−494,00 kJ/mol | ||
Hőkapacitás, C | 95,06 J/mol K | ||
Veszélyek | |||
MSDS | ICSC 0184 | ||
EU osztályozás | Oxidáló, égést tápláló (O) | ||
EU Index | nincs listázva | ||
Főbb veszélyek | Oxidáló. Lenyelve, belélegezve vagy a bőrön át felszívódva ártalmas. A bőrt és a szemet irritálja. | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R8 R22 R36 R37 R38 | ||
S mondatok | S7 S16 S17 S26 S36 S41 | ||
Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
LD50 | 3750 mg/kg (patkány, szájon át)[4] | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | kálium-nitrit | ||
Azonos anion | lítium-nitrát nátrium-nitrát rubídium-nitrát cézium-nitrát | ||
Rokon vegyületek | kálium-szulfát kálium-klorid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kálium-nitrát (régebbi nevén: légsavas haméleg,[5] légenysavas hamany[6]) a kálium egy szervetlen vegyülete, melynek képlete KNO3. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii nitras néven hivatalos. Erős oxidáló tulajdonsága miatt a feketelőpor egyik alapvető összetevője. Régebben számtalan más, égéssel kapcsolatos alkalmazása volt, például a gyufafejek bevonata is tartalmazta.
Salétromnak is hívják, az angolszász szakirodalom saltpeter-nek nevezi. Nem keverendő össze a chilei salétrommal, ami a nátrium-nitrát egyik elnevezése. Bár nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mégis két teljesen különböző vegyületről van szó.
Tulajdonságai
[szerkesztés]A kálium-nitrát a feketelőpor egyik összetevője. Erre különösen az teszi alkalmassá, hogy vízből kristályosítva nem visz magával kristályvizet, így lőpor készítésére alkalmazható többi nitrátvegyülettel ellentétben. A kínai nagy fal építése idején, az i. e. III. században tesznek említést a „kálisalétrom” használatáról, a jelzőtüzek táplálásáról. Nagy mennyiségű ipari előállítását (a Haber-folyamattal) megelőzően a kálium-nitrátot két úton állították elő. Az egyik módszer szerint a bányászható chilei salétromot sócserés reakcióval kálium-nitráttá alakítják. A másik módszer szerint levegőtől elzárt szerves anyagok (trágya stb.) bomlásából származó ammónia és karbamid természetes oxidációja során keletkezett („salétrom telepek”) kristályok összegyűjtése. Ebből vizes oldással a nitrátionok meszes lúgos elválasztásával, majd kálium-karbonát (hamuzsír) oldattal végzett sócsere („kiejtés”) után nyerhető. Műtrágyaként alkalmazva 13-0-44 arányban használva a legelterjedtebb (a műtrágya tömegét tekintve 13% nitrogént, 0% foszfort, 44% káliumot tartalmaz). Elterjedt híresztelések szerint egyes országok kálium-nitrátot adnak a katonáknak, ezáltal csökkentve libidójukat. Kísérletek igazolták, hogy semmiféle ilyen hatást nem vált ki.[7] Bár a kálium-nitrát hatékony szer a magas vérnyomás kezelésére, ellenben csak igen alacsony vérnyomás okozhat merevedési zavarokat.
Előállítás
[szerkesztés]- sóképzési reakciók:
Felhasználási területei
[szerkesztés]- a történelem folyamán sok esetben anafrodiziákumként használták, mint ahogy az 1776 című musical is megemlíti
- műtrágyák egyik összetevője
- rakéta-hajtóanyagként, és egyes füstbombákban is alkalmazzák. A cukorral és kálium-nitráttal készült füstbomba térfogatának 600-szorosát produkálja füst formájában.[8]
- élelmiszerekben tartósítószerként alkalmazzák E252 néven. Leveles zöldségekben természetes úton is előfordul, ezen kívül megtalálható még sajtokban, húsételekben, pizzákban. A maximum napi beviteli mennyiség 3,7 mg/testsúlykg. Közvetlen egészségügyi kockázata nincs, bár hő és savas környezet hatására kálium-nitritté alakulhat, melyből káros nitrózaminok képződhetnek. Ezeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak.[9]
- cigarettákban az égés folyamatának szabályozásában alkalmazzák
- érzékeny fogakra ajánlott fogkrémekben is megtalálható, bár a hiperszenzitivitást csökkentő hatása nem bizonyított[10]
- a feketelőpor egyik összetevője, a kén és a szén oxidációját segíti elő, oxidálószer.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 7757-79-1 CAS-számhoz tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ B. J. Kosanke, B. Sturman, K. Kosanke, I. von Maltitz, T. Shimizu, M. A. Wilson, N. Kubota, C. Jennings-White, D. Chapman. 2, Pyrotechnic Chemistry. Journal of Pyrotechnics, 5–6. o. (2004). ISBN 1-889526-15-0
- ↑ Kolthoff, Treatise on Analytical Chemistry, New York, Interscience Encyclopedia, Inc., 1959.
- ↑ http://chem.sis.nlm.nih.gov/chemidplus/rn/7757-79-1
- ↑ Szalay Roland: (V)egy-nyelvet beszéljünk![halott link]
- ↑ Légenysav = salétromsav, hamany = kálium. Forrás: Pallas Nagylexikon.
- ↑ The Straight Dope: Does saltpeter suppress male ardor?, 1989. június 16. (Hozzáférés: 2007. október 19.)
- ↑ Smoke Mix recipe. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 19.)
- ↑ N-nitrozo vegyületek. In Környezetvédelem II. kötet l–z. Főszerk. Láng István. 2. átd., bőv. kiadás változatlan utánnyomás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2007. 142–143. o. = Akadémiai lexikonok, ISBN 978 963 05 7849 3
- ↑ Potassium containing toothpastes for dentine hypersensitivity, 2006. május 23. (Hozzáférés: 2007. október 19.)
Források
[szerkesztés]- Alan Williams: The production of saltpeter in the middle ages, Ambix, 22 (1975), p. 125-33. Maney Publishing, ISSN 0002-6980.
- International Chemical Safety Card 018402216
- "INSTRUCTIONS FOR THE MANUFACTURE OF SALTPETER" - by Joseph Leconte, professor of chemistry and geology in South Carolina College
- salétromfőzés – Magyar Néprajzi Lexikon