Kizil-kum

Kizil-kum
A Kizil-kum Üzbegisztán Xorazm tartományában
Közigazgatás
Ország(ok)	Kazahsztán Üzbegisztán Türkmenisztán
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése	Közép-Ázsia
Területe	298 000 km²
Legmagasabb pont	922 m
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 26′ 28″, k. h. 63° 27′ 41″42.441111111111, 63.461388888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Kizil-kum témájú médiaállományokat.

A Kizil-kum (üzbégül: Qizilqum, kazahul: Қызылқұм, jelentése Vörös homok) egy közép-ázsiai sivatag, melyet északkeletről a Szir-darja, délnyugatról az Amu-darja, északnyugatról pedig az Aral-tó határol. 298 000 négyzetkilométeres területén Kazahsztán, Üzbegisztán és kis részben Türkmenisztán osztozik.

Földrajza

A sivatag műholdról

A Kizil-kum nagy részét egy kiterjedt, enyhén északnyugati irányba lejtő síkság teszi ki, ahol a délkeleti rész tengerszint fölötti magassága 300 m, északnyugaton pedig 53 m. A síkságon néhány medence és széttagolt hegység (Bo'kantov – 764 m, Quljuqtov – 785 m, Tomditov – 922 m) található, melyek diszlokált és metamorfizálódott paleozoikumi palából, szaruszirtből, mészkőből és gránitból állnak. A sivatag nagy részét homokdűnék és félig összeállt homokdombok takarják. A dűnék magassága általában 3 és 30 méter között változik, de megfigyeltek már 75 méternyit is. A síkságot kainozoikumi agyag és homokkő alkotja, északon és északnyugaton a Szir-Darja mellékfolyóinak vályogos-agyagos üledéke is megtalálható. Az északnyugati részen sok a takir, a mélyedések, kiszáradt ideiglenes tavak felhasadozott, szikes-agyagos medre.

Éghajlata egyértelműen kontinentális. A nyár forró, a júliusi középhőmérséklet 26–29 °C, a januári 0 °C és –9°С között van. Az éves csapadékmennyiség 100–200 mm, nagyrészt télen és tavasszal hullik le. Felszíni vízforrás sehol sem található (kivéve az időnként kiszáradó Zsanadarját, a Szir-Darja mellékfolyóját), de a talajvízkészletek jelentősek.

Élővilága

A flóra nagy részér efemer növények teszik ki, mint például a vadtulipánok. A homokmasszívumok jellemző növényei a tengerparti sás vagy a fehér szakszaul. Az Aral-tóhoz közeli részeken az Anabasis és Salsola nemzetségek sivataghoz alkalmazkodott fajai jellemzőek, a száraz folyómedrek partjain erdőket alkothat a fekete szakszaul.

A sivatagi állatok alkalmazkodtak a víznélküli környezethez, vízszükségletüket kizárólag vagy elsődlegesen az élelmükből szerzik be. Többségük éjszakai életmódot folytat. Az emlősök közül előfordul a golyvás gazella, a hosszúkarmú és a sárga földimókus, versenyegerek és ugróegerek, a homoki macska és a líbiai vadmacska, a farkas, a pusztai róka, a sivatagi nyúl és különböző denevérek. Jellemző madár a búbospacsirta, az ázsiai sivatagi poszáta, a galléros túzok, szakszaul-szajkó, szavannasas, baglyok stb. A hüllők közül képviseltetik magukat a különböző viperák, homoki boák, gyíkok, varánuszok és kirgiz teknősök.

Ősmaradványok

A Kizil-kum lepusztult üledékes kőzeteiben sok fosszília megtalálható, lelőhelyei közül legjelentősebb az üzbegisztáni Bissekti formáció amelyben több késő krétakori madármaradványt találtak, úgy mint: Enantiornis martini és E. walkeri, Kizylkumavis cretacea, Kuszholia mengi, Lenesornis kaskarovi, Sazavis prisca, Zhyraornis kaskarovi vagy Z. logunovi. A dinoszauroszok közül Tyrannosaurus, Therizinosaurus, Ornithomimosaurus, Oviraptorosaurus, Troodon, Ankylosaurus, Hadrosaurus és Ceratopsia fajokat ástak ki innen. Más kizil-kumi lelőhelyekről fatörzsek, kagylók, bogarak, cápák, ráják, csontoshalak, békák, szalamadrák, teknősök, krokodilok, pteroszauruszok és korai emlősök krétakori fosszíliái kerültek elő.

Gazdaság

A térség gazdaságának alapját a gyorsan bővülő bányászat mellett a juhtenyésztés adja. A sivatag középső és nyugati részein felfedezett bőséges artézi vízkészletek kiaknázása lehetővé tette az állattenyésztést ezeken a helyeken is. A hegyekben márványt, grafitot és türkizt termelnek ki és néhány helyen aranyat is bányásznak. A középső régióban urán- és foszforitlelőhelyekre bukkantak. A sivatagot több autóút szeli át.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Кызылкум című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Н. А. Гвоздецкий, Н. И. Михайлов. Физическая география СССР. М., 1978.
• Weishampel, David B.; Paul M. Barrett, Rodolfo Coria, A., Jean Le Loeuff, Zhao Xijin Xu Xing, Ashok Sahni, Elizabeth M.P. Gomani and Christopher R. Noto (2004). "Dinosaur Distribution". In David B. Weishampel, Peter Dodson and Halszka Osmólska (eds.). The Dinosauria (2nd ed.). Berkeley: University of California Press. pp. 517–606. ISBN 0-520-24209-2.
• Nesov, Lev A. "Mesozoic and Paleogene birds of the USSR and their paleoenvironments". In Campbell, Kenneth E. Jr. (ed.). Papers in Avian Paleontology Honoring Pierce Brodkorb. Natural History Museum of Los Angeles County Science Series 36. Los Angeles, CA: Natural History Museum of Los Angeles County. pp. 465–478.
• Shishkin, Mikhail A. (2000). "Mesozoic amphibians from Mongolia and the Central Asiatic republics". In Benton, Michael J.; Shishkin, Mikhail A.; Unwin, David M.; and Kurochkin, Evgenii N. (eds.). The Age of Dinosaurs in Russia and Mongolia. Cambridge: Cambridge University Press. pp. 297–308. ISBN 0-521-55476-4.
• Sukhanov, Vladimir B. (2000). "Mesozoic turtles of Middle and Central Asia". In Benton, Michael J.; Shishkin, Mikhail A.; Unwin, David M.; and Kurochkin, Evgenii N. (eds.). The Age of Dinosaurs in Russia and Mongolia. Cambridge: Cambridge University Press. pp. 309–367. ISBN 0-521-55476-4.
• Unwin, David M.; and Bakhurina, Natasha N. (2000). "Pterosaurs from Russia, Middle Asia and Mongolia". In Benton, Michael J.; Shishkin, Mikhail A.; Unwin, David M.; and Kurochkin, Evgenii N. (eds.). The Age of Dinosaurs in Russia and Mongolia. Cambridge: Cambridge University Press. pp. 420–433. ISBN 0-521-55476-4.
• Averianov, Alexander O. (2000). "Mammals from the Mesozoic of Kirgizstan, Uzbekistan, Kazakhstan and Tadzhikistan". In Benton, Michael J.; Shishkin, Mikhail A.; Unwin, David M.; and Kurochkin, Evgenii N. (eds.). The Age of Dinosaurs in Russia and Mongolia. Cambridge: Cambridge University Press. pp. 627–652. ISBN 0-521-55476-4.