„Missouri-kompromisszum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Az Amerikai Egyesült Államok politikai élete kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a kékít |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==Előzménye== |
==Előzménye== |
||
[[1820]] előtt az USA akkori tagállamaiban a rabszolgatartó (déli) és a rabszolgákat nem tartó (északi) államok aránya 11:11 volt. Így az egyensúllyal, és azzal a ténnyel, hogy addig maguk az [[alapító atyák]] sem foglalkoztak a rabszolgaság kérdésével – sőt, ezidáig még csak a Kongresszusban sem tárgyaltak róla – a néger rabszolgák sorsa nem volt érdemi kérdés. Mindez [[1820]]-ban változott meg, amikor [[Missouri (állam)|Missouri]] felvételét kérte az unióba, rabszolgatartó államként. Így, a probléma kezelésére, hogy visszanyerjék az egyensúlyt, meghozták a ''Missouri-kompromisszumot''. |
[[1820]] előtt az USA akkori tagállamaiban a rabszolgatartó (déli) és a rabszolgákat nem tartó (északi) államok aránya 11:11 volt. Így az egyensúllyal, és azzal a ténnyel, hogy addig maguk az [[alapító atyák]] sem foglalkoztak a rabszolgaság kérdésével – sőt, ezidáig még csak a Kongresszusban sem tárgyaltak róla – a néger rabszolgák sorsa nem volt érdemi kérdés. Mindez [[1820]]-ban változott meg, amikor [[Missouri (állam)|Missouri]] felvételét kérte az unióba, rabszolgatartó államként. Így, a probléma kezelésére, hogy visszanyerjék az egyensúlyt, meghozták a ''Missouri-kompromisszumot''. |
||
==A kompromisszum lényege== |
==A kompromisszum lényege== |
||
[[Fájl:Missouri Compromise Line.svg|200px|thumb|kék: tiltják a rabszolgaságot, vörös: támogatják a rabszolgaságot]] |
[[Fájl:Missouri Compromise Line.svg|200px|thumb|kék: tiltják a rabszolgaságot, vörös: támogatják a rabszolgaságot]] |
||
A törvényrendelet értelmében [[Louisiana]] vásárlással szerzett területein a 36° 30' északi szélességtől északra ([[Mason–Dixon-vonal]]) megtiltják a rabszolgaságot. Ezenkívül kimondták, hogy a tagállamokat mindig párosával veszik fel: egynek közülük rabszolgatartónak kell lenni, a másiknak nem. Így ebben az évben még [[Maine (állam)|Maine]] lett az Egyesült Államok tagja, mint olyan tagállam, ami nem támogatja a rabszolgatartást. A kompromisszum sikere volt, hogy elodázta az Észak-Dél konfliktust, ami végül 40 évvel később egyik fő kirobbantó oka lett az [[amerikai polgárháború]]nak. |
A törvényrendelet értelmében [[Louisiana]] vásárlással szerzett területein a 36° 30' északi szélességtől északra ([[Mason–Dixon-vonal]]) megtiltják a rabszolgaságot. Ezenkívül kimondták, hogy a tagállamokat mindig párosával veszik fel: egynek közülük rabszolgatartónak kell lenni, a másiknak nem. Így ebben az évben még [[Maine (állam)|Maine]] lett az Egyesült Államok tagja, mint olyan tagállam, ami nem támogatja a rabszolgatartást. A kompromisszum sikere volt, hogy elodázta az Észak-Dél konfliktust, ami végül 40 évvel később egyik fő kirobbantó oka lett az [[amerikai polgárháború]]nak. |
||
==Második Missouri-kompromisszum== |
==Második Missouri-kompromisszum== |
||
==Eltörlése== |
==Eltörlése== |
||
[[1854]]-ben a [[ |
[[1854]]-ben a [[Kansas–Nebraska-törvény|Kansas–Nebraska-törvénnyel]] hatályon kívül helyezték a kompromisszumot. |
||
==Források== |
==Források== |
||
A lap jelenlegi, 2024. december 2., 19:03-kori változata
A Missouri-kompromisszum, amelyet 1820-ban kötöttek egymással az Egyesült Államok Kongresszusában a rabszolgatartást pártoló és az azt ellenző frakciók, az Amerikai Egyesült Államok történetének egy olyan mozzanata volt, amellyel egy időre még el tudta napolni a rabszolgatartásból adódó konfliktusokat a tagállamai között.
Előzménye
[szerkesztés]1820 előtt az USA akkori tagállamaiban a rabszolgatartó (déli) és a rabszolgákat nem tartó (északi) államok aránya 11:11 volt. Így az egyensúllyal, és azzal a ténnyel, hogy addig maguk az alapító atyák sem foglalkoztak a rabszolgaság kérdésével – sőt, ezidáig még csak a Kongresszusban sem tárgyaltak róla – a néger rabszolgák sorsa nem volt érdemi kérdés. Mindez 1820-ban változott meg, amikor Missouri felvételét kérte az unióba, rabszolgatartó államként. Így, a probléma kezelésére, hogy visszanyerjék az egyensúlyt, meghozták a Missouri-kompromisszumot.
A kompromisszum lényege
[szerkesztés]
A törvényrendelet értelmében Louisiana vásárlással szerzett területein a 36° 30' északi szélességtől északra (Mason–Dixon-vonal) megtiltják a rabszolgaságot. Ezenkívül kimondták, hogy a tagállamokat mindig párosával veszik fel: egynek közülük rabszolgatartónak kell lenni, a másiknak nem. Így ebben az évben még Maine lett az Egyesült Államok tagja, mint olyan tagállam, ami nem támogatja a rabszolgatartást. A kompromisszum sikere volt, hogy elodázta az Észak-Dél konfliktust, ami végül 40 évvel később egyik fő kirobbantó oka lett az amerikai polgárháborúnak.
Második Missouri-kompromisszum
[szerkesztés]Eltörlése
[szerkesztés]1854-ben a Kansas–Nebraska-törvénnyel hatályon kívül helyezték a kompromisszumot.
Források
[szerkesztés]- Dömötör Attila: Történelmi lexikon, Saxum Kiadó, Debrecen, 1999. ISBN 963-9308-62-5