Ugrás a tartalomhoz

„Göttingeni Egyetem” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
74 786 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
74 786 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
| képaláírás = Az Alte Aula a ''Karzerrel'', a Wilhelmsplatzon (1835–37-ben épült)
| képaláírás = Az Alte Aula a ''Karzerrel'', a Wilhelmsplatzon (1835–37-ben épült)
}}
}}
A '''Göttingeni Georg-August Egyetem''' [[Egyetem|állami egyetem]] [[Göttingen|Göttingenben]], a [[Németország tartományai|német]] [[Alsó-Szászország]] államban. '''Göttingeni Egyetemnek''' vagy éppen '''Göttingennek''' is hívják, [[1737]]-ben [[II. György brit király]] alapította, hamarosan rangos és népszerű egyetem lett.
A '''Göttingeni Georg-August Egyetem''' [[Egyetem|állami egyetem]] [[Göttingen|Göttingenben]], [[Németország]] [[Alsó-Szászország]] államában. '''Göttingeni Egyetemnek''' vagy '''Göttingennek''' is hívják, [[1737]]-ben [[II. György brit király]] alapította, hamarosan rangos és népszerű egyetem lett.


== Története ==
== Története ==

=== Beiktatás ===
=== Beiktatás ===
[[Fájl:George_II_1755-1767.jpg|balra|bélyegkép|[[II. György brit király|II. György angol király]], az egyetem alapítója és első rektora]]
[[Fájl:George_II_1755-1767.jpg|balra|bélyegkép|[[II. György brit király|II. György angol király]], az egyetem alapítója és első rektora]]
[[1734]]-ben [[II. György brit király]], aki [[Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség|Hannover választófejedelme is volt]], adta Gerlach Adolph von Münchhausen hannoveri miniszterelnöknek azt az utasítást, hogy alapítson egyetemet [[Göttingen]]ben az [[európa]]i [[felvilágosodás]] tanszabadsági eszméinek propagálására.
[[1734]]-ben II. György angol király, aki [[Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség|Hannover választófejedelme is volt]] Gerlach Adolph von Münchhausen hannoveri miniszterelnöknek azt az utasítást adta, hogy alapítson egyetemet Göttingenben az [[európa]]i [[felvilágosodás]] tanszabadsági eszméinek propagálására.


=== A tizennyolcadik és a tizenkilencedik század ===
=== A tizennyolcadik és a tizenkilencedik század ===
A 18. század hátralévő részében a göttingeni egyetemet [[Németország]] legjobb egyetemei közé sorolták szabad szellemének, valamint a tudományos kutatás és feltalálás légkörének köszönhetően, amely éppenhogy megkülönböztette a többitől. A mai napig híres [[Georg Christoph Lichtenberg]], az első professzor, aki véglegesen megalapozott egy fakultást (1769–99), amelyet kifejezetten a fizikai kísérleteknek szenteltek Németországban. [[1812]] óta Göttingen modern kutatási helyszínként ismert, a több mint 250 000 kötetes könyvtárával.
A [[18. század]] hátralévő részében a göttingeni egyetemet Németország legjobb egyetemei közé sorolták szabad szellemének, valamint a tudományos kutatás és feltalálás légkörének köszönhetően, amely éppenhogy megkülönböztette a többitől. A mai napig híres [[Georg Christoph Lichtenberg]], az első professzor, aki véglegesen megalapozott egy fakultást (1769–99), amelyet kifejezetten a fizikai kísérleteknek szenteltek Németországban. [[1812]] óta Göttingen modern kutatási helyszínként ismert, a több mint 250 000 kötetes könyvtárával.


Alapításának legkorábbi éveitől a göttingeni egyetem jogi karáról híres. A 18. században Johann Stephan Pütter, kora legelső törvénytudósa tanított [[közjog]]ot itt szinte folyamatosan ötven éven át. A téma ide vonzotta [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich]], az Osztrák Birodalom későbbi diplomatáját és miniszterelnökét, valamint [[Wilhelm von Humboldt]]ot, aki később megalapította a [[Humboldt Egyetem|Berlini Egyetemet]]. [[1809]]-ben [[Arthur Schopenhauer]], ''A világ mint akarat és reprezentáció'' című munkájáról ismert német filozófus hallgatóként lépett be az egyetemre, ahol [[Metafizika|metafizikát]] és [[Pszichológia|pszichológiát]] tanult Gottlob Ernst Schulze irányításával, aki arra késztette, hogy tanulmányait [[Platón]]ra és [[Immanuel Kant]]ra összpontosítsa. [[Heinrich Heine]] híres német költő és ügyvéd végzett még itt.
Alapításának legkorábbi éveitől a göttingeni egyetem a [[jog]]i karáról híres. A 18. században Johann Stephan Pütter, kora legelső törvénytudósa tanított [[közjog]]ot itt, ötven éven át szinte folyamatosan. A téma ide vonzotta [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich]]et, az Osztrák Birodalom későbbi diplomatáját és miniszterelnökét, valamint [[Wilhelm von Humboldt]]ot, aki később megalapította a [[Humboldt Egyetem|berlini egyetemet]]. [[1809]]-ben [[Arthur Schopenhauer]], ''A világ mint akarat és reprezentáció'' című munkájáról ismert német filozófus hallgatóként iratkozott be az egyetemre, ahol [[Metafizika|metafizikát]] és [[Pszichológia|pszichológiát]] tanult Gottlob Ernst Schulze irányításával, aki arra késztette, hogy tanulmányait [[Platón]]ra és [[Immanuel Kant]]ra összpontosítsa. [[Heinrich Heine]] híres német költő és ügyvéd végzett még itt.
[[Fájl:Goettingen_-_Innenansicht_Paulinerkirche_(1748).png|jobbra|bélyegkép|György király 1748-ban ''a Paulinerkirchében'']]
[[Fájl:Goettingen_-_Innenansicht_Paulinerkirche_(1748).png|jobbra|bélyegkép|György király 1748-ban ''a Paulinerkirchében'']]
Az egyetem alapításának századik évfordulóján, [[1837]]-ben már „jogi egyetem” néven ismerték, mivel hallgatóinak fele a jogi karra járt.
Az egyetem alapításának századik évfordulóján, [[1837]]-ben már „jogi egyetem” néven ismerték, mivel hallgatóinak fele a jogi karra járt.


Mindenesetre éppen a 19. században voltak azok a politikai zavarok, amelyekben professzorok és hallgatók voltak érintettek, [[1834]]-ben 860-ra csökkentették a diákok számát. Hét professzort – a ''[[Göttingeni Hetek]]''et – [[1837]]-ben elbocsátották: úgymint Wilhelm Eduard Albrecht germanistát (1800–1876), Friedrich Christoph Dahlmann történészt (1785–1860), Georg Heinrich August Ewald orientalistát (1803–1875), [[Georg Gottfried Gervinus]] történészt (1805–1875), [[Wilhelm Eduard Weber]] fizikus (1804–1891), valamint [[Grimm fivérek|Jakob]] (1785–1863) és [[Wilhelm Grimm]] (1786–1859) filológus testvéreket, mert tiltakoztak Ernest Augustus hannoveri király [[1833]]-ban kihirdetett liberális alkotmánya miatt, amely nagymértékben csökkentette az egyetem virágzását. Ezt megelőzően a Grimm testvérek befejezték az egyetemen a világ első német szótárának összeállítását.
Mindenesetre éppen a [[19. század]]ban voltak azok a politikai zavarok, amelyekben professzorok és hallgatók voltak érintettek, [[1834]]-ben 860-ra csökkentették a diákok számát. Hét professzort – a ''Göttingeni Hetek''et – [[1837]]-ben elbocsátották: úgymint Wilhelm Eduard Albrecht germanistát (1800–1876), Friedrich Christoph Dahlmann történészt (1785–1860), Georg Heinrich August Ewald orientalistát (1803–1875), [[Georg Gottfried Gervinus]] történészt (1805–1875), [[Wilhelm Eduard Weber]] fizikus (1804–1891), valamint [[Grimm fivérek|Jakob]] (1785–1863) és [[Wilhelm Grimm]] (1786–1859) filológus testvéreket, mert tiltakoztak [[Ernő Ágost hannoveri király]] [[1833]]-ban kihirdetett liberális [[alkotmány]]a miatt, amely nagymértékben csökkentette az egyetem virágzását. Ezt megelőzően a Grimm testvérek befejezték az egyetemen a világ első német szótárának összeállítását.
[[Fájl:Grape_-_Göttinger_Universitäts-_und_Bibliotheksgebäude_1815.jpg|bélyegkép|A régi egyetemi épület és a könyvtár 1815-ben]]
[[Fájl:Grape_-_Göttinger_Universitäts-_und_Bibliotheksgebäude_1815.jpg|bélyegkép|A régi egyetemi épület és a könyvtár 1815-ben]]
[[Fájl:Goe.Paulinerstr.Paulinerkirche.SUB.JPG|jobbra|bélyegkép|A ''Paulinerkirche'', egykor az egyetemi könyvtár otthona, ahol [[Heinrich Heine]], a [[Grimm fivérek]] és [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe dolgoztak]]]]
[[Fájl:Goe.Paulinerstr.Paulinerkirche.SUB.JPG|jobbra|bélyegkép|Az egykori ''Paulinerkirche'', ma az egyetemi könyvtár otthona, ahol [[Heinrich Heine]], a [[Grimm fivérek]] és [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe dolgoztak]]]]
A 19. században Gustav von Hugo és [[Rudolf von Jhering]], két jogász, itt kidolgozták a ''culpa in contrahendo'' elméletét, és megírták a ''Jogok harca'' című művet, magas szinten tartva az ítélkezési gyakorlat hírnevét Gottingenben. [[Otto von Bismarck]], a második német birodalom első kancellárja és a XIX. Század második felében az új Németország megalkotója 1833-ban Gottingenben tanult jogot: az egyetemtől nem messze található, ma is élő kis házban élt, "Bismarck Cottage".
A 19. században Gustav von Hugo és [[Rudolf von Jhering]], két jogász, itt dolgozták ki a ''culpa in contrahendo'' elméletét, és megírták a ''Jogok harca'' című művet, magas szinten tartva az ítélkezési gyakorlat hírnevét Gottingenben. [[Otto von Bismarck]], a második német birodalom első kancellárja és a 19. század második felében az új Németország megalkotója 1833-ban Gottingenben tanult jogot: az egyetemtől nem messze található, ma is élő kis házban élt (Bismarck Cottage).


Gottingen a 19. században a természettudományokra is szakosodott, különös tekintettel a matematikára. A században itt tanított [[Carl Friedrich Gauss]] [[Georg Friedrich Bernhard Riemann|, míg Bernhard Riemann]], [[Peter Gustav Lejeune Dirichlet]] és más matematikusok hozzájárultak a téma tanulmányozásához ezeken a falakon belül. A 20. század elejére [[David Hilbert]] és [[Felix Christian Klein|Felix Klein]] számos más matematikust vonzott Göttingenbe, ami hozzájárult ahhoz, hogy az egyetem a 20. század elején a matematikusok mekkája legyen.
Gottingen a 19. században a természettudományokra is szakosodott, különös tekintettel a matematikára. A században itt tanított [[Carl Friedrich Gauss]] [[Georg Friedrich Bernhard Riemann|, míg Bernhard Riemann]], [[Peter Gustav Lejeune Dirichlet]] és más matematikusok hozzájárultak a téma tanulmányozásához ezeken a falakon belül. A [[20. század]] elejére [[David Hilbert]] és [[Felix Christian Klein|Felix Klein]] számos más matematikust vonzott Göttingenbe, ami hozzájárult ahhoz, hogy az egyetem a matematikusok [[Mekka|mekkája]] legyen.


=== A 19. század vége és a 20. század eleje között ===
=== A 19. század vége és a 20. század eleje között ===
A 19. század vége és a 20. század eleje folyamán a göttingeni egyetem elérte tudományos csúcsát.
A 19. század vége és a 20. század eleje folyamán a göttingeni egyetem elérte tudományos csúcsát.
[[Fájl:Auditorium_Göttingen.jpg|bélyegkép| A régi Auditorium Maximum (1826-1865 között épült)]]
[[Fájl:Auditorium_Göttingen.jpg|bélyegkép|A régi Auditorium Maximum (1826-1865 között épült)]]
[[Fájl:Göttingen_Aula_Konzert_Händelfestspiele_2005.jpg|bélyegkép|Az egyetemi előadóterem belseje]]
[[Fájl:Göttingen_Aula_Konzert_Händelfestspiele_2005.jpg|bélyegkép|Az egyetemi előadóterem belseje]]


1903-ban a hivatalban lévő professzorok száma elérte a 121-et, míg a hallgatók száma 1529 lett.
1903-ban a hivatalban lévő professzorok száma elérte a 121-et, míg a hallgatók száma 1529 lett.


[[Hasimoto Hakaru|Hakaru Hashimoto]] (a nevét viselő pajzsmirigy-gyulladás felfedezője) 1914-ig tanár volt itt.
[[Hasimoto Hakaru]] (a nevét viselő pajzsmirigygyulladás felfedezője) 1914-ig itt tanított.


[[Ludwig Prandtl]] [[1904|1904-ben]] költözött az egyetemre, és a következő két évtizedben [[Áramlástan|a folyadékmechanika]] és az [[aerodinamika]] egyik vezető tudósává vált. [[1925|1925-ben]] Prandtlt kinevezték a [[Vilmos Császár Társaság]] Mechanikai Folyadékok Intézetének igazgatójává. Bevezette a lendület határrétegének koncepcióját, és megalapozta az [[Aerodinamika|aerodinamikai]] matematikát, kiszámítva a levegő tömegét az irányhoz viszonyítva. Prandtl sok hallgatója az aerodinamika területén kulcsfontosságú közreműködővé vált.
[[Ludwig Prandtl]] [[1904]]-ben költözött az egyetemre, és a következő két évtizedben a [[Áramlástan|folyadékmechanika]] és az [[aerodinamika]] egyik vezető tudósává vált. [[1925]]-ben Prandtlt kinevezték a [[Vilmos Császár Társaság]] Mechanikai Folyadékok Intézetének igazgatójává. Bevezette a [[lendület]] határrétegének koncepcióját, és megalapozta az [[aerodinamika]]i matematikát, kiszámítva a [[levegő]] [[tömeg]]ét az irányhoz viszonyítva. Prandtl sok hallgatója az aerodinamika területén kulcsfontosságú közreműködővé vált.


1921 és 1933 között a fizikusok tovább fejlődtek [[Max Born]] vezetésével, aki ugyanebben az időszakban [[Kvantummechanika|a kvantumelmélet]] három felfedezőjének egyike lett, így az akadémia a modern fizika egyik fő fejlesztési központjává vált.
1921 és 1933 között a fizikusok tovább fejlődtek [[Max Born]] vezetésével, aki ugyanebben az időszakban a [[Kvantummechanika|kvantumelmélet]] három felfedezőjének egyike lett, így az egyetem a modern fizika egyik fő fejlesztési központjává vált.


Összesen 45, a göttingeni egyetemmel kapcsolatban álló hallgatónak, professzornak vagy munkatársnak ítélték oda a [[Nobel-díj]]at.
Összesen 45, a göttingeni egyetemmel kapcsolatban álló hallgatónak, professzornak vagy munkatársnak ítélték oda a [[Nobel-díj]]at.
43. sor: 42. sor:


=== Az 1933-as „nagy tisztogatás” ===
=== Az 1933-as „nagy tisztogatás” ===
Az 1930-as években az egyetem a zsidóság visszaszorítására irányuló náci akarat egyik középpontjává vált. [[1933|A megvalósítást később 1933-as]] "nagy tisztogatásnak" nevezték, amelynek során [[Max Born]], Victor Goldschmidt, [[James Franck]], [[Wigner Jenő|Eugene Wigner]], [[Szilárd Leó]], [[Teller Ede|Edward Teller]], [[Emmy Noether]] és [[Richard Courant|Richard Courant kaliberű hallgatókat és professzorokat távolították el az egyetemről]]. Legtöbben Németországból az Egyesült Államokba, Kanadába és az Egyesült Királyságba távoztak.
Az [[1930-as évek]]ben az egyetem a zsidóság visszaszorítására irányuló náci akarat egyik középpontjává vált. Az [[1933]]-as „nagy tisztogatásnak” nevezték, amelynek során [[Max Born]], Victor Goldschmidt, [[James Franck]], [[Wigner Jenő]], [[Szilárd Leó]], [[Teller Ede]], [[Emmy Noether]] és [[Richard Courant]] kaliberű hallgatókat és professzorokat távolították el az egyetemről. Legtöbben Németországból az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba, [[Kanada|Kanadába]] és az [[Egyesült Királyság]]ba távoztak.
[[Fájl:King_William_IV._monument_Göttingen.jpg|bélyegkép|Az egyetemen [[IV. Vilmos brit király]] emlékműve 1837-ben készült]]
[[Fájl:King_William_IV._monument_Göttingen.jpg|bélyegkép|Az egyetemen [[IV. Vilmos brit király]] emlékműve 1837-ben készült]]


=== A háború utáni felújítás ===
=== A háború utáni felújítás ===
A [[Második világháború|második világháború után]] a göttingeni egyetem volt az első [[Németország szövetséges megszállása|szövetségesek által megszállt nyugatnémet]] egyetem, amely 1945-ben újból megnyílt, [[Németország szövetséges megszállása|brit irányítás alatt.]] [[Jürgen Habermas]] német filozófus és szociológus is itt folytatta tanulmányait. Ezt követően [[Richard von Weizsäcker]], Németország leendő elnöke itt szerzett jogi doktori címet. [[Gerhard Schröder]], a leendő német kancellár shintén itt szerezte jogi diplomáját.
A [[második világháború]] után a göttingeni egyetem volt az első [[Németország szövetséges megszállása|szövetségesek által megszállt nyugatnémet]] egyetem, amely 1945-ben újból megnyílt, [[Németország szövetséges megszállása|brit irányítás alatt]]. [[Jürgen Habermas]] német filozófus és szociológus is itt folytatta tanulmányait. Ezt követően [[Richard von Weizsäcker]], Németország későbbi elnöke itt szerzett jogi doktori címet. [[Gerhard Schröder]], a későbbi német [[kancellár]] szintén itt szerezte jogi diplomáját.


== Retrospektív digitalizációs központ ==
== Retrospektív digitalizációs központ ==
A ''Göttinger DigitalisierungsZentrum'' (''Retrospektív Digitalizációs Központ'' ) a Göttingeni Egyetem által működtetett tudományos folyóiratok retrospektív digitalizálási központja. <ref>{{Cite web |url=http://gdz.sub.uni-goettingen.de/en/index.html |title=Sito ufficiale del "Göttinger DigitalisierungsZentrum"}}</ref>
A ''Göttinger DigitalisierungsZentrum'' (''Retrospektív Digitalizációs Központ'') a Göttingeni Egyetem által működtetett tudományos folyóiratok retrospektív digitalizálási központja.<ref>{{Cite web |url=http://gdz.sub.uni-goettingen.de/en/index.html |title=Sito ufficiale del "Göttinger DigitalisierungsZentrum"}}</ref>


A központot 1997-ben alapították, és a Német Kutatószövetség pénzügyi hozzájárulásának köszönhetően a könyvtárak és tudományos intézmények számára a digitalizáció területén nyújtott szolgáltatásokra szakosodott központtá alakíthatta át magát.
A központot 1997-ben alapították, és a Német Kutatószövetség pénzügyi hozzájárulásának köszönhetően a könyvtárak és tudományos intézmények számára a digitalizáció területén nyújtott szolgáltatásokra szakosodott központtá alakíthatta át magát.


A GUD feladata volt Gutenberg Gottingenben őrzött Biblia példányának <ref>{{Cite web |url=http://www.gutenbergdigital.de/ |title=La Bibbia Gutemberg digitalizzata}}</ref>, valamint tudományos folyóiratok egész sorozatának digitalizálása és indexelése.
A GUD feladata volt Gutenberg Gottingenben őrzött [[Biblia]]példányának,<ref>{{Cite web |url=http://www.gutenbergdigital.de/ |title=La Bibbia Gutemberg digitalizzata}}</ref> valamint tudományos folyóiratok egész sorozatának digitalizálása és indexelése.


''A DigiWunschbuch'' <ref>{{Cite web |url=http://www.digiwunschbuch.de/ |title=Termini del servizio di digitalizzazione a pagamento DigiWunschbuch}}</ref> a gottingeni könyvtár könyveinek és műveinek digitalizálási szolgáltatásának a neve, amely harmadik féltől származó természetes vagy jogi személyek számára is nyitva áll, rendelésre és térítés ellenében elérhető.
''A DigiWunschbuch'' <ref>{{Cite web |url=http://www.digiwunschbuch.de/ |title=Termini del servizio di digitalizzazione a pagamento DigiWunschbuch}}</ref> a gottingeni könyvtár könyveinek és műveinek digitalizálási szolgáltatásának a neve, amely harmadik féltől származó természetes vagy jogi személyek számára is nyitva áll, megrendelésre és térítés ellenében elérhető.


A tudományos alapban matematikai közlemények és kéziratok<ref>{{Cite web |url=http://www.mathematik.uni-bielefeld.de/~rehmann/DML/dml_links.html |title=elenco delle riviste e delle monografia digitalizzate}}</ref> éppúgy megtalálhatók, mint a JSTOR fontos történelmi szövegei; önéletrajzok, útleírások és térképek, matematikai értekezések, tudománytörteneti, zoológiai könyvek, XVII e XVIII századi unikumok. <ref>{{Cite web |url=http://gdz.sub.uni-goettingen.de |title=Il centro di indicizzazione di Gottinga}}</ref> Egy részük szabadon tanulmányozható.
A tudományos alapban matematikai közlemények és kéziratok<ref>{{Cite web |url=http://www.mathematik.uni-bielefeld.de/~rehmann/DML/dml_links.html |title=elenco delle riviste e delle monografia digitalizzate}}</ref> éppúgy megtalálhatók, mint a JSTOR fontos történelmi szövegei; önéletrajzok, útleírások és térképek, matematikai értekezések, tudománytörteneti, zoológiai könyvek, XVII e XVIII századi unikumok. <ref>{{Cite web |url=http://gdz.sub.uni-goettingen.de |title=Il centro di indicizzazione di Gottinga}}</ref> Egy részük szabadon tanulmányozható.



2013-ban a katalógus {{formatnum:17000}} tételt tartalmazott, több mint 15 millió digitalizált oldallal.
2013-ban a katalógus {{formatnum:17000}} tételt tartalmazott, több mint 15 millió digitalizált oldallal.

A lap 2021. március 9., 15:42-kori változata

Göttingeni Egyetem
Az Alte Aula a Karzerrel, a Wilhelmsplatzon (1835–37-ben épült)
Az Alte Aula a Karzerrel, a Wilhelmsplatzon (1835–37-ben épült)
Alapítva1734
AlapítóII. György brit király
NévadóII. György brit király
HelyNémetország, Göttingen
Típus
  • campus university
  • Stiftungshochschule
  • állami egyetem
  • comprehensive university
  • nonprofit szervezet
Tanulólétszám31 619 (2018. október)
Tagság
  • Coimbra Group
  • ORCID
  • German Rectors' Conference
  • German University Sports Federation
  • Confederation of Open Access Repositories
  • Európai Egyetemek Szövetsége
  • Informationsdienst Wissenschaft
  • German National Research Data Infrastructure (NFDI) e.V.
  • Guild of European Research-Intensive Universities
  • European Open Science Cloud Association
Elhelyezkedése
Göttingeni Egyetem (Németország)
Göttingeni Egyetem
Göttingeni Egyetem
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 32′ 02″, k. h. 9° 56′ 17″51.533980°N 9.937920°EKoordináták: é. sz. 51° 32′ 02″, k. h. 9° 56′ 17″51.533980°N 9.937920°E
Térkép
A Göttingeni Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Göttingeni Egyetem témájú médiaállományokat.

A Göttingeni Georg-August Egyetem állami egyetem Göttingenben, Németország Alsó-Szászország államában. Göttingeni Egyetemnek vagy Göttingennek is hívják, 1737-ben II. György brit király alapította, hamarosan rangos és népszerű egyetem lett.

Története

Beiktatás

II. György angol király, az egyetem alapítója és első rektora

1734-ben II. György angol király, aki Hannover választófejedelme is volt Gerlach Adolph von Münchhausen hannoveri miniszterelnöknek azt az utasítást adta, hogy alapítson egyetemet Göttingenben az európai felvilágosodás tanszabadsági eszméinek propagálására.

A tizennyolcadik és a tizenkilencedik század

A 18. század hátralévő részében a göttingeni egyetemet Németország legjobb egyetemei közé sorolták szabad szellemének, valamint a tudományos kutatás és feltalálás légkörének köszönhetően, amely éppenhogy megkülönböztette a többitől. A mai napig híres Georg Christoph Lichtenberg, az első professzor, aki véglegesen megalapozott egy fakultást (1769–99), amelyet kifejezetten a fizikai kísérleteknek szenteltek Németországban. 1812 óta Göttingen modern kutatási helyszínként ismert, a több mint 250 000 kötetes könyvtárával.

Alapításának legkorábbi éveitől a göttingeni egyetem a jogi karáról híres. A 18. században Johann Stephan Pütter, kora legelső törvénytudósa tanított közjogot itt, ötven éven át szinte folyamatosan. A téma ide vonzotta Klemens Wenzel Lothar von Metternichet, az Osztrák Birodalom későbbi diplomatáját és miniszterelnökét, valamint Wilhelm von Humboldtot, aki később megalapította a berlini egyetemet. 1809-ben Arthur Schopenhauer, A világ mint akarat és reprezentáció című munkájáról ismert német filozófus hallgatóként iratkozott be az egyetemre, ahol metafizikát és pszichológiát tanult Gottlob Ernst Schulze irányításával, aki arra késztette, hogy tanulmányait Platónra és Immanuel Kantra összpontosítsa. Heinrich Heine híres német költő és ügyvéd végzett még itt.

György király 1748-ban a Paulinerkirchében

Az egyetem alapításának századik évfordulóján, 1837-ben már „jogi egyetem” néven ismerték, mivel hallgatóinak fele a jogi karra járt.

Mindenesetre éppen a 19. században voltak azok a politikai zavarok, amelyekben professzorok és hallgatók voltak érintettek, 1834-ben 860-ra csökkentették a diákok számát. Hét professzort – a Göttingeni Heteket – 1837-ben elbocsátották: úgymint Wilhelm Eduard Albrecht germanistát (1800–1876), Friedrich Christoph Dahlmann történészt (1785–1860), Georg Heinrich August Ewald orientalistát (1803–1875), Georg Gottfried Gervinus történészt (1805–1875), Wilhelm Eduard Weber fizikus (1804–1891), valamint Jakob (1785–1863) és Wilhelm Grimm (1786–1859) filológus testvéreket, mert tiltakoztak Ernő Ágost hannoveri király 1833-ban kihirdetett liberális alkotmánya miatt, amely nagymértékben csökkentette az egyetem virágzását. Ezt megelőzően a Grimm testvérek befejezték az egyetemen a világ első német szótárának összeállítását.

A régi egyetemi épület és a könyvtár 1815-ben
Az egykori Paulinerkirche, ma az egyetemi könyvtár otthona, ahol Heinrich Heine, a Grimm fivérek és Goethe dolgoztak

A 19. században Gustav von Hugo és Rudolf von Jhering, két jogász, itt dolgozták ki a culpa in contrahendo elméletét, és megírták a Jogok harca című művet, magas szinten tartva az ítélkezési gyakorlat hírnevét Gottingenben. Otto von Bismarck, a második német birodalom első kancellárja és a 19. század második felében az új Németország megalkotója 1833-ban Gottingenben tanult jogot: az egyetemtől nem messze található, ma is élő kis házban élt (Bismarck Cottage).

Gottingen a 19. században a természettudományokra is szakosodott, különös tekintettel a matematikára. A században itt tanított Carl Friedrich Gauss , míg Bernhard Riemann, Peter Gustav Lejeune Dirichlet és más matematikusok hozzájárultak a téma tanulmányozásához ezeken a falakon belül. A 20. század elejére David Hilbert és Felix Klein számos más matematikust vonzott Göttingenbe, ami hozzájárult ahhoz, hogy az egyetem a matematikusok mekkája legyen.

A 19. század vége és a 20. század eleje között

A 19. század vége és a 20. század eleje folyamán a göttingeni egyetem elérte tudományos csúcsát.

A régi Auditorium Maximum (1826-1865 között épült)
Az egyetemi előadóterem belseje

1903-ban a hivatalban lévő professzorok száma elérte a 121-et, míg a hallgatók száma 1529 lett.

Hasimoto Hakaru (a nevét viselő pajzsmirigygyulladás felfedezője) 1914-ig itt tanított.

Ludwig Prandtl 1904-ben költözött az egyetemre, és a következő két évtizedben a folyadékmechanika és az aerodinamika egyik vezető tudósává vált. 1925-ben Prandtlt kinevezték a Vilmos Császár Társaság Mechanikai Folyadékok Intézetének igazgatójává. Bevezette a lendület határrétegének koncepcióját, és megalapozta az aerodinamikai matematikát, kiszámítva a levegő tömegét az irányhoz viszonyítva. Prandtl sok hallgatója az aerodinamika területén kulcsfontosságú közreműködővé vált.

1921 és 1933 között a fizikusok tovább fejlődtek Max Born vezetésével, aki ugyanebben az időszakban a kvantumelmélet három felfedezőjének egyike lett, így az egyetem a modern fizika egyik fő fejlesztési központjává vált.

Összesen 45, a göttingeni egyetemmel kapcsolatban álló hallgatónak, professzornak vagy munkatársnak ítélték oda a Nobel-díjat.

A társadalmi tanulmányok is virágzottak a huszadik század folyamán a filozófus Edmund Husserl, a fenomenológia atyja és Max Weber alatt, akik itt tanítottak.

Az 1933-as „nagy tisztogatás”

Az 1930-as években az egyetem a zsidóság visszaszorítására irányuló náci akarat egyik középpontjává vált. Az 1933-as „nagy tisztogatásnak” nevezték, amelynek során Max Born, Victor Goldschmidt, James Franck, Wigner Jenő, Szilárd Leó, Teller Ede, Emmy Noether és Richard Courant kaliberű hallgatókat és professzorokat távolították el az egyetemről. Legtöbben Németországból az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába és az Egyesült Királyságba távoztak.

Az egyetemen IV. Vilmos brit király emlékműve 1837-ben készült

A háború utáni felújítás

A második világháború után a göttingeni egyetem volt az első szövetségesek által megszállt nyugatnémet egyetem, amely 1945-ben újból megnyílt, brit irányítás alatt. Jürgen Habermas német filozófus és szociológus is itt folytatta tanulmányait. Ezt követően Richard von Weizsäcker, Németország későbbi elnöke itt szerzett jogi doktori címet. Gerhard Schröder, a későbbi német kancellár szintén itt szerezte jogi diplomáját.

Retrospektív digitalizációs központ

A Göttinger DigitalisierungsZentrum (Retrospektív Digitalizációs Központ) a Göttingeni Egyetem által működtetett tudományos folyóiratok retrospektív digitalizálási központja.[1]

A központot 1997-ben alapították, és a Német Kutatószövetség pénzügyi hozzájárulásának köszönhetően a könyvtárak és tudományos intézmények számára a digitalizáció területén nyújtott szolgáltatásokra szakosodott központtá alakíthatta át magát.

A GUD feladata volt Gutenberg Gottingenben őrzött Bibliapéldányának,[2] valamint tudományos folyóiratok egész sorozatának digitalizálása és indexelése.

A DigiWunschbuch [3] a gottingeni könyvtár könyveinek és műveinek digitalizálási szolgáltatásának a neve, amely harmadik féltől származó természetes vagy jogi személyek számára is nyitva áll, megrendelésre és térítés ellenében elérhető.

A tudományos alapban matematikai közlemények és kéziratok[4] éppúgy megtalálhatók, mint a JSTOR fontos történelmi szövegei; önéletrajzok, útleírások és térképek, matematikai értekezések, tudománytörteneti, zoológiai könyvek, XVII e XVIII századi unikumok. [5] Egy részük szabadon tanulmányozható.

2013-ban a katalógus 17 000 tételt tartalmazott, több mint 15 millió digitalizált oldallal.

Botanikuskertek

Az egyetemnek három nagy botanikus kertje van: az Alte Botanische Garten der Universität Göttingen, a Neuer Botanischer Garten der Universität Göttingen és a Forstbotanischer Garten und Pflanzengeographisches Arboretum der Universität Göttingen.

Jegyzetek

További információk

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Università_Georg-August_di_Gottinga című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Göttingeni_Egyetem&oldid=23661481”