Vírja
| 37 A MEGVILÁGOSODÁS DHAMMÁJA | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||
| 4 szatipatthána |
|||||||||
| 4 erőfeszítés |
4 Alap |
||||||||
| 5 képesség |
5 erősség | ||||||||
| 7 tényezők |
|||||||||
| 8 ösvényi tényező |
|||||||||
|
| |||||||||
| nézet ・ vita | |||||||||
A vírja (szanszkrit: विर्या; páli: viriya; wylie: brtson 'grus) buddhista fogalom, amelyet általában úgy fordítanak, hogy „energia”, „szorgalom”, „törekvés” vagy „erőfeszítés”.[1] Megfogalmazható olyan hozzáállásként, amelyben szívesen foglalkozik az egyén üdvös cselekedetekkel, amely által végül jól és erényesen cselekszik.
Mentális tényező
szerkesztésA buddhista Abhidharma tanításokban a vírját a következő módon határozzák meg:
- a hat alkalmi mentális tényező egyike a théraváda Abhidharmában
- a tizenegy erényes mentális tényező egyike a mahájáan Abhidharmában
Ebben az értelmezésben a vírja egy olyan hozzáállást fejez ki, amelyben a gyakorló odaadóan tesz üdvös dolgokat.[2][3]
A Abhidharma-szamuccsaja szerint:
- Mi a vírja? A tudat szándéka, hogy mindig aktív legyen, eltökélt, megingathatatlan és fáradhatatlan. Tökéletesíti és megvalósítja azt, ami a pozitív dolgokat elősegíti.[2]
A mahájána Abhidharma értelmezésében a vírja forgalmat jelent.[2]
Páli irodalom
szerkesztésA páli irodalomban a vírja a megvilágosodáshoz (bódipakkhijá-dhammá) vezető következő tulajdonságok fontos összetevője:
- öt spirituális képesség (indrija)
- öt erősség (bala)
- tíz vagy hat "tökéletesség" (páramitá)
- hét megvilágosodási tényező (boddzshanga).[4]
A vírja a nemes nyolcrétű ösvényben szereplő "helyes erőfeszítésnek" és a "négy helyes erőfeszítésnek" (szamma-ppadhána) felel meg.
A Kítágiri-szuttában (MN 70) Buddha a következő tanácsot adja követőinek:
| „A tanítványnak, aki hitre lelt a Tanító tanításában, és kész rá, hogy megértse a jelentését, annak a tanítás üdvös és hasznos. A tanítvány számára, aki hitre lelt a Tanító tanításában, és kész rá, hogy megértse a jelentését, ez az, ami a Dhammával összhangban áll: Inkább rohadjon le a húsom, és csont és bőr legyek, de amíg nem érem el azt, ami emberi állhatatossággal, kitartással, küzdelemmel elérhető, állhatatosságom nem lankad[5]” |
Más jellemzései
szerkesztésA vírja jelentheti a kitartó erőfeszítést, hogy valaki legyőzze a mentális ügyetlenségeit (akuszala dhamma), például érzelmeskedés, rossz akarat vagy bántalmazást (lásd még: ahimsza és nekkhamma).
A vírjával a helyes viselkedésmód ahhoz, hogy a gyakorló elérje a dhjána meditációs szintet.
Továbbá jelenthet bátorságot és fizikai erőt is, amelyet a saolin szerzetesek is gyakoroltak a kolostorokban. Erős jellemet kölcsönöz és a másokkal való jótétemény megingathatatlan szándékát szilárdítja meg.[6]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Páramitá. Buddhista minilexikon. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
- ↑ a b c Guenther (1975), Kindle Locations 578-580. o.
- ↑ Kunsang (2004), 25. o.
- ↑ lásd például: Bullitt (2005), "viriya," - [1].
- ↑ Ñāṇamoli & Bodhi (2001), "Kīṭāgiri Sutta" (MN 70), 583-4. o. - magyar fordítás: Kolozsvári Ágnes - forrás: http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Majjhima-70-ka, olvasva: 2015-05-10
- ↑ http://www.brainyquote.com/quotes/quotes/b/buddha387356.html
Források
szerkesztés- Bullitt, John T. (2005). A Glossary of Pali and Buddhist Terms. Available from "Access to Insight" (ATI) on-line at http://www.accesstoinsight.org/glossary.html .
- Griffith, Ralph T.H. (1896). Rig Veda. - http://en.wikisource.org/wiki/The_Rig_Veda .
- Guenther, Herbert V. & Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding". Dharma Publishing. Kindle Edition.
- Ireland, John D. (trans.) (1998). "Meghiya Sutta: Meghiya" (Udana 4.1). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/kn/ud/ud.4.01.irel.html .
- Kunsang, Erik Pema (ford) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books.
- Monier-Williams, Monier (1899; rev. 2008). A Sanskrit-English Dictionary. Oxford: Clarendon Press. - http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/monier/index.html.
- Nanamoli, Bhikkhu (ford.) & Bhikkhu Bodhi (szerk.) (2001). The Middle-Length Discourses of the Buddha: A Translation of the Majjhima Nikāya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-072-X.
- Piyadassi Thera (1999). "Gilana Sutta: Ill (Factors of Enlightenment)" (SN 46.14). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn46/sn46.014.piya.html .
- Rhys Davids, T.W. & William Stede (eds.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. - http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
- Thanissaro Bhikkhu (ford.) (2005). "Kitagiri Sutta: At Kitagiri" (MN 70). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.070.than.html .
- Walshe, Maurice O'Connell (ford.) (2009). "Pade Sutta: In the Foot " (SN 48.54). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn48/sn48.054.wlsh.html .