Szártalan csüdfű

Szártalan csüdfű
	Virágos példány
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Hüvelyesek (Fabales);
Család:	Pillangósvirágúak (Fabaceae);
Alcsalád:	Bükkönyformák (Faboideae);
Nemzetség-; csoport:	Galegeae;
Nemzetség:	Csüdfű (Astragalus); L.
Faj:	A. exscapus;
Tudományos név
	Astragalus exscapus; L.
Szinonimák
Szinonimák
	a faj szinonimái: Astragaloides syphilitica Moench; Astragalus ictericus Dingler; Astragalus leiocarpus Shuttlew.; Astragalus maroniensis Dingler; Myobroma exscapa (L.) Steven; Tragacantha exscapa (L.) Kuntze; az Astragalus exscapus subsp. pubiflorus alfaj szinonimái: Astragalus exscapus sensu auct.Ross.; Astragalus odessianus Prodan; Astragalus pubiflorus DC.; Tragacantha pubiflora (DC.) Kuntze; az Astragalus exscapus subsp. transsilvanicus alfaj szinonimái: Astragalus exscapus var. transsilvanicus (Schur) Gams; Astragalus transsilvanicus Schur;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szártalan csüdfű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szártalan csüdfű témájú médiaállományokat és Szártalan csüdfű témájú kategóriát.

A szártalan csüdfű (Astragalus exscapus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, száraz réteken, legelőkön megtalálható, védett vadvirág.

Előfordulása

Közép-, Dél- és Délkelet-Európában, valamint Ukrajnában honos. Magyarországon az Északi-középhegységben, a Cserhátban,^[1]^[2] a Pilisben, a Mezőföldön, a Duna–Tisza közén és a Dél-Tiszántúlon ismertek állományai.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Az erdélyi Mezőség endemikus faja az Astragalus excapus ssp. transsilvanicus.^[3]

Alfajai

Astragalus exscapus subsp. pubiflorus (DC.) Soo
Astragalus exscapus subsp. transsilvanicus (Schur) Nyar.

Megjelenése

A szártalan csüdfű alacsony (3–10 cm magas), a földön szétterülő (átmérője 50–60 cm is lehet), lombhullató, évelő növény. Föld feletti szára nincs, a föld alatti, nagyon rövid szára a vastag, elfásodó gyöktörzsből nő ki. Az egész növény sűrűn szőrös-molyhos. A levelek tőlevélrózsát alkotnak, páratlanul szárnyasan osztottak, 21-31 elliptikus vagy tojásdad levélkéből állnak.

Április-júniusban virágzik (A Balkánon inkább április-május, Németországban akár júliusban). A 3-9 (ritkán akár 12) virág tőálló, kocsányuk igen rövid. A termőt és porzót is tartalmazó virág a pillangósvirágúaknál megszokott módon aszimmetrikus (zigomorf), öt szirma élénksárga. A csészelevelek molyhosak.

Hüvelytermése 1,5-2,5 cm hosszú, erősen szőrözött. Magról és vegetatívan is terjed.

Kromoszómaszáma 2n=16.

Életmódja

Homoki- és löszgyepekben, legelőkön, lösztölgyesekben található. Mészkedvelő. A száraz, kötött talajt preferálja, az árnyékot nem tűri. Képes megkötni a nitrogént.