Púdzsa (buddhizmus)
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Buddhista elkötelezettség szócikkel. |
A púdzsa a buddhizmusban „a tisztelet, a hódolat és az elkötelezettségi figyelmesség” kifejeződései.[1] Púdzsá cselekedetnek számít a meghajlás vagy leborulás, a felajánlás és a kántálás. Az elkötelezettség ezen formái általában otthon végzett napi gyakorlatok (reggel, este vagy mindkét alkalommal), amiket közösségi fesztiválok és upószatha napok idején templomban is végeznek.[2][3][4]
Etimológia
szerkesztésA púdzsa szó a "púdzs" (áldani/hódolni)[5] igetőből származik.
Tiszteletadások
szerkesztésVilági buddhista gyakorlatok |
elkötelezettség |
---|
Felajánlás · Leborulás 3 Menedék · Kántálás |
fogadalmak |
5 fogadalom · 8 fogadalom Bódhiszattvafogadalom |
egyéb |
Meditáció · Adakozás Egyházi személyek támogatása Tanulmányok · Zarándoklat |
A púdzsával kapcsolatban a tiszteletadás az imádkozásra emelt kezeket (andzsali) és a fej meghajtását jelenti, amely a hódolat és az alázatosság kifejezése. Elkötelezettségből meghajolnak a Buddha-szobrok, a sztúpák vagy a Bódhifa előtt. A hagyományok szerint sok buddhista kultúrában meghajolnak saját szüleik, tanítóik és idősebb szerzetesek és apácák (bhikkhuk és bhikkhunik) előtt.[6]
A szent tárgyak előtti meghajláskor általában háromszor hajtanak fejet. Az első meghajlás Buddhának, a második a dhammának (tanítás), a harmadik a szanghának (közösség) szól. Üdvözléshez elegendő a mell előtt összetett tenyerek és a fej meghajtása, vagy a homloktól a szájon át a mellkasig vezető egyetlen karmozdulat, amely a tudatot, a beszédet és a testet jelképezi - utalva a háromféle lehetséges cselekvésmódra. A meghajolás formálisabb módja a leborulás.[7][8]
Felajánlások
szerkesztésA meditációk előtt gyakran tesznek szimbolikus felajánlásokat a három ékesség részére. Buddha elé helyezik a felajánlásokat, amelyet jelképezhet hét kisedény víz is. Népszerű felajánlásnak számít még a gyertyagyújtás, a virágok, a tömjén, a zene és a víz. Ezek mindegyike a buddhista tanítások és a hat érzékszerv (az öt érzékszerv mellett a tudat is érzékszervnek számít a buddhizmusban) különböző aspektusait jelentik meg. Például a virág, a rövid életének köszönhetően az aniccsa (mulandóság) és a szanszára (létkerék) szimbóluma. A gyertyák a megvilágosodást jelentik, míg a tömjén azt jelképezi, hogy a buddhista tanítások olyan könnyen terjednek, mint a tömjén füstje, amely szintén tisztítja a levegőt. A dolgok egymástól való függését és a hálát szimbolizálja a gyümölcs, amely az íz szimbóluma is.
Kántálás
szerkesztésFőleg a hagyományos buddhista nyelveken szokás kántálni, mint például a páli vagy a tibeti. Ezek a kántálások a korai kanonikus szövegek memorizálását segítik elő valamint a résztvevők hangulatát átitatja az ünnepélyesség és a nyugalom.
Púdzsá a napi gyakorlatban
szerkesztésA személyes elkötelezettség során legelőször felajánlást tesznek egy szent tárgy (például virágot vagy gyümölcsöt egy Buddha-szobor vagy kép) előtt. A felajánlás közben a gyakorló meghajlásokat végez és hagyományos szövegeket idéz. Ezt a három drágaság előtti meghajlás vagy háromszori leborulás követi. Ezután imára tett kézzel különféle kántálást végeznek, kezdve a Buddha előtti hódolattal, majd a három drágaságban való menedékvétellel, végül az öt fogadalom letételével.[9][10]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés- Alamizsna
- Dzsainizmus: földrajzi elterjedése és hatások, a púdzsa történelmi gyökerei
- Púdzsa (hinduizmus)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Davids és Stede 471. o.
- ↑ Harvey 172. o.
- ↑ Kariyawasam 1. fejezet, 2. rész - "Personal Worship"
- ↑ Lee Dhammadharo és Thanissaro Bhikkhu 1998
- ↑ Puja. Warnemyr. (Hozzáférés: 2015. április 6.)
- ↑ Harvey 172-173. o.
- ↑ Harvey 173. o.
- ↑ Kariyawasam 1. fejezet, 2. rész - "Personal Worship"
- ↑ Khantipalo 1982 - "Daily Practice" című fejezet
- ↑ Kariyawasam 1. fejezet, 2. rész - "Personal Worship"
Források
szerkesztés- ↑ Davids és Stede: Rhys Davids, T.W. és William Stede (szerk.). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary'. Pali Text Society (1921)
- ↑ Harvey: Harvey, Peter. An introduction to Buddhism: Teachings, history and practices. Cambridge: Cambridge University (1990). ISBN 0-521-31333-3
- ↑ Kariyawasam: Kariyawasam, A.G.S.. Buddhist Ceremonies and Rituals of Sri Lanka. The Wheel Publication No. 402/404). Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society (1995)
- ↑ Khantipalo: Khantipalo, Bhikkhu. Lay Buddhist Practice: The Shrine Room, Uposatha Day, Rains Residence (1982)
- ↑ Lee Dhammadharo és Thanissaro Bhikkhu: Lee Dhammadharo, Ajaan & Thanissaro Bhikkhu (ford.). Visakha Puja (1998)
További információk
szerkesztés- Indaratana Maha Thera, Elgiriye (2002). Vandana: The Album of Pali Devotional Chanting and Hymns. Penang, Malaysia:Mahindarama Dhamma Publication. - http://www.buddhanet.net/pdf_file/vandana02.pdf.
- Soni, R.L. & Bhikkhu Khantipalo (2006). Life's Highest Blessings: The Maha Mangala Sutta
- Vajira, Sister & Francis Story (1998). Maha-parinibbana Sutta: Last Days of the Buddha (DN 16)