Péter Rózsa

(1905–1977) magyar matematikus, az MTA levelező tagja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 13.

Péter Rózsa (születési neve Politzer Rózsa) (Budapest, 1905. február 17. – Budapest, 1977. február 16.) magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1973).

Péter Rózsa
SzületettPolitzer Rózsa
1905. február 17.[1]
Budapest
Elhunyt1977. február 16. (71 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamatematikus
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1923–1927)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (20. körönd-4. fülke)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Péter Rózsa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1927-ben a Budapesti Tudományegyetemen matematika–fizika szakos oklevelet szerzett. Kétévi állástalanság után polgári iskolában kezdett tanítani. 1939-től a háború végéig zsidó származása miatt nem taníthatott, elbocsátották, majd gettóba zárták.

1947 és 1955 között (a főiskola megszüntetéséig) a Budapesti Tanárképző Főiskola Matematika Tanszékének megszervezője és vezetője; 1955 és 1975 között pedig az ELTE Természettudományi Kar professzora volt. A matematikai tudományok doktora (1952). A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1973).

Évfolyamtársa és élethossziglani barátja, Kalmár László hívta fel figyelmét a parciálisan rekurzív függvényekre, amelyek alapvető szerepet játszottak Gödel nem-teljességi tételének bizonyításában. Így kezdett el rekurzióelmélettel, többek között a primitív rekurzív függvények elméletével foglalkozni. Rekurzív függvényekről ő írta az első monográfiát. A szakirodalom ma is az ő egyszerűsített változatában használja G. Sudan (1927) és W. Ackermann (1928) példáját rekurzív, de nem primitív rekurzív függvényre (Ackermann-függvény).

Jelentős oktatói munkássága is volt, ami felölelt 20 év középiskolai tanítást, főiskolai oktatást, tankönyvírást, egyetemi oktatást: ő vezette be a halmazelmélet és logika oktatását az ELTE-n. Rendkívül gondosan készült óráira; célja a matematika tanítványok általi felfedezése volt.

Számos ismeretterjesztő írása is gyönyörűen megírt, gondos munka. Benedek Marcellhez írott leveleiből alakult ki Játék a végtelennel című könyve, amelynek célja az volt, hogy a matematika gondolatvilágát, nagy felfedezéseit közel hozza a bölcsész értelmiségiekhez. A könyv hatalmas sikert aratott, számos nyelvre lefordították; angol kiadása folyamatosan kapható.

Stílusán látszik a nagy irodalmi kultúra (fiatalon gondolkodott a magyar szak felvételén is), az új fogalmak bevezetésével kapcsolatos óvatosság; érződik, hogy hosszas meditációk után csiszolta tökéletesre mondatait.

Díjai, elismerései

szerkesztés

Ismeretterjesztő munkái

szerkesztés
  • Játék a végtelennel, Matematika kívülállóknak. Dante Könyvkiadó, Budapest, 1945. További kiadások: Bibliotheca, 1957, Gondolat, 1963, Tankönyvkiadó, 1969, 1974. Typotex, 1999, 2004
  • R. Péter: Playing with Infinity: Mathematics for Everyman. Translated by Z. P. Dienes, Simon and Schuster, 1962; Dover Books edition, 1977
  • A számok világa. (Új Nevelés Könyvtára) Budapest, 1948
  • Matematika a gimnázium I. és II. osztálya számára, I., II., Budapest, 1949, 1950 (Gallai Tiborral)
  • Játék a végtelennel. Matematika kívülállóknak; 9. jav. kiad.; Typotex, Bp., 2015 (Magyar tudósok)

Emlékezete

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Péter Rózsa témában.