Wikipédia

MTK Budapest FC

magyar labdarúgócsapat
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 26. 6 változtatás vár ellenőrzésre.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat. Az MTK a 20. század elejétől fogva a budapesti nagy klubok egyikeként mindig meghatározó szerepet játszott a magyar labdarúgásban. A kék-fehér színekben játszó alakulat mind a bajnoki, mind a kupaaranyérmek számát tekintve a Ferencvárosi TC után és az Újpest FC előtt a második legeredményesebb szereplője az 1901 óta működő magyar labdarúgó-bajnokságnak.

MTK Budapest
Csapatadatok
Teljes csapatnévMagyar Testgyakorlók Köre Budapest
Mottóbátorság, buzgalom, barátság
BecenévMTK
SzékhelyBudapest, Magyarország
Alapítva1888. november 16.
Klubszínekkék–fehér
StadionÚj Hidegkuti Nándor Stadion
VezetőedzőMagyarország Horváth Dávid
ElnökMagyarország Zakor Sándor
BajnokságNB I
Nemzeti sikerek
Magyar Bajnok23 alkalommal
Magyar Kupagyőztes12 alkalommal
Magyar Szuperkupa-győztes2 alkalommal
Statisztika
Legtöbb mérkőzésSándor Károly – 379
Legtöbb gólHidegkuti Nándor – 222
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Harmadik
Jelenlegi szezon
2023–2024-es szezon
Hivatalos honlap
MTK Budapest honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz MTK Budapest témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a labdarúgóklubról szól. Hasonló címmel lásd még: MTK (egyértelműsítő lap).
MTK stadion – légi fotó

Elnevezés

szerkesztés

Névválasztás

szerkesztés

Az MTK alapítására 1888. november 16-án került sor Szekrényessy Kálmánnak (1846–1923) a kor legismertebb nemzetközi hírű sportolójának elegáns Teréz körúti lakásában. Szekrényessy hazai és nemzetközi híre, demokratikus gondolkodása, tősgyökeres magyar nemesi származása egyaránt garanciát jelentett a keresztény úri körökön kívül álló csoportok szakmai, társadalmi legalizációjára.[1] Az 1888-as alapítás előzménye az volt, hogy az atletizálást nem kifejezetten preferáló Nemzeti Torna Egylet atletizálni vágyó, főként zsidó származású sportolóinak nem volt lehetőségük a keresztény és arisztokratikus szellemiséget árasztó Magyar Athletikai Clubba belépni.[2] Az alternatívaként, részben kényszerből alapított „Magyar Testgyakorlók Köre” elnevezés azonban még a látszatát is igyekezett elkerülni annak, hogy a klubnak valamiféle köze lenne a főváros zsidó közösségéhez. A „Magyar” jelző még érthető is, viszont akkoriban példa nélküli volt, hogy egy klub a nevében kifejezetten magyar szavakat használjon. A 19. század végén, amikor a sportéletben még a német torna és az angol atlétika dominált, egyedülálló volt a „Testgyakorlók” és a „Köre” szavak használata. Ezek után nem csoda, hogy a profi labdarúgó bajnokság 1926-os bevezetésekor az MTK hivatásos labdarúgó szakosztálya a Hungária FC nevet vette fel. A kényszerszülte alapítás, a félelem az antiszemitizmustól, a deklarált zsidó háttér hiánya, a nem homogén felekezeti jelleg miatt az MTK mindig tabuként kezelte és igyekezett eliminálni annak jelentőségét, hogy a klub által hordozott jelentéstartalmak a főváros zsidóságához kapcsolódnak. Jellemző, hogy a klub történetét feldolgozó könyvek is igyekeznek e ténynek minél kisebb jelentőséget tulajdonítani és többnyire – kétségkívül helytállóan – az MTK demokratikus, befogadó és kozmopolita jellegét emelik ki.[3]

Névváltozások

szerkesztés

Az alapítás óta bekövetkezett névváltoztatások okai sokrétűek. Szerepet játszott a már említett profi/amatőr labdarúgás szétválasztása, az 1950-es évek államosítási törekvései, a társadalmi bázis kiszélesítése, a bennmaradás fúzió általi lehetővé tétele, a rendszerváltás, tulajdonos váltás, anyagi megfontolások és még sorolhatnánk a végtelenségig. Az alábbi összeállítás a nagy múltú egyesület különböző elnevezéseit mutatja meg.[4]

  • 1888–1926: Magyar Testgyakorlók Köre
  • 1926–1940: Hungária Magyar Testgyakorlók Köre Futball Club
  • 1940–1945: Hungária Magyar Testgyakorlók Köre Futball Club feloszlása
  • 1942–1945: Magyar Testgyakorlók Köre feloszlatása
  • 1945–1950: Magyar Testgyakorlók Köre
  • 1950–1951: Budapesti Textiles Sport Egyesület
  • 1951–1953: Budapesti Bástya Sport Egyesület
  • 1953–1956: Budapesti Vörös Lobogó Sport Egyesület
  • 1956–1975: Magyar Testgyakorlók Köre
  • 1975–1990: Magyar Testgyakorlók Köre-Vörös Meteor Sport Kör
  • 1990–1995: Magyar Testgyakorlók Köre
  • 1995–1998: Magyar Testgyakorlók Köre Futball Club
  • 1998–2003: Magyar Testgyakorlók Köre Hungária Futball Club
  • 2003–  : Magyar Testgyakorlók Köre Budapest Futball Club (Az U15, U13 és a női csapatok megtartották az MTK Hungária FC nevet)

Színváltozások

szerkesztés

Az MTK és a Hungária FC is alapvetően kék-fehér színekben játszott és játszik ma is. A hazai mérkőzéseken viselt kék harántcsíkos fehér mez benne a klub címerével, a kék nadrág és a kék szegélyű fehér sportszár sajátos, más csapatokkal össze nem téveszthető megjelenést biztosít a labdarúgóknak. Ennek ellenére nincs dokumentum arról, hogy miért éppen kék-fehér selyemzászló készült az MTK megalakulásának tízéves jubileumára, amely egyben a klub színeit is meghatározta.[5] Érdekes velejárója volt az 1950-es évek névváltoztatási hullámának a klub színének megváltoztatása is. Az addigi kék-fehér színösszetétel az 1949–1956 közötti időszakra piros-fehérre módosult. Mind Textilesként, mind az ÁVH alá sorolt Bp. Bástyaként, majd ismét textilipari Vörös Lobogóként a labdarúgók piros-fehér összeállításban játszották mérkőzéseiket.[6]

Eredmények

szerkesztés

Nemzeti szinten

szerkesztés

Magyar Bajnokság I. osztály (59 érem)

Magyar Bajnokság II. osztály (7 érem)

Magyar Kupa (15 érem)

Magyar Szuperkupa (2 érem)

Nemzetközi szinten

szerkesztés

Közép-európai kupa (3 érem)

Bajnokcsapatok Európa-kupája

  • negyeddöntő – 1956

Kupagyőztesek Európa-kupája (1 érem)

  • 1 ezüstérem – 1964
  • negyeddöntő – 1977

Vásárvárosok kupája

  • elődöntő – 1962

Egyéb

szerkesztés

Serlegek

  • Brüll serleg – 1906
  • Pünkösdi Torna serleg – 1933
  • Bajnokok Tornája serleg – 1978
  • Centenáriumi Torna serleg – 1989

Hazai porondon

szerkesztés

Alapítás és kezdetek (1888–1902)

szerkesztés

Az MTK az egyetemes magyar sport egyik legrégebben alapított, patinás egyesülete. Történelme együtt mozgott Magyarország viharos XX. századi történelmével. Bár az MTK több egy labdarúgócsapatnál, az alábbi adatok – amelyek zömében a klub hivatalos honlapjáról, illetve a klub történelmét bemutató különböző kiadványokból származnak – a labdarúgókra vonatkoznak. A Magyar Testgyakorlók Köre alakuló közgyűlésére 1888. november 16-án került sor egy budapesti kávézóban. Az alapító tagok a magyar arisztokrácia és a zsidó polgárság köréből kerültek ki. A feljegyzések Donáth Sándor, Horner Ármin, Klauber Izidor, Kohn Arnold, Leitner Ármin, László Lajos, Müller Dávid, Sachs Lipót, Szekrényessy Kálmán, Tóth Lajos, valamint id. Weisz Dezső nevét őrizték meg az utókornak. Titkárnak Donáth Sándort választották.[7] Fontos megjegyezni, hogy az alapítók és az első komoly társadalmi súlyú pártfogók között nem csak zsidók találhatók meg. Százhúsz év távolából visszanézve megállapítható, hogy az egyesület elsősorban a fővárosi középpolgárság körében keresett és talált híveket. A századforduló előtti sport- és közéletben szokatlan volt az MTK-isták demokratikus felfogása, új iránti nyitottsága és a szélsőségekkel szembeni kiállása.[8] A Magyar Testgyakorlók Köre, kifejezve a magyarosodás útjára lépő zsidóság asszimilációs késztetéseit, egyértelműen a partikularizmusoktól és a helyi patriotizmusoktól mentes univerzalitás, a torna szellemiségének visszautasítása, valamint az elit 'club' és a konzervatív légkört árasztó 'egylet' elutasításaként jött létre. Elmondható, hogy az MTK tekinthető az első polgári sportegyesületnek, amely a modern és szabad atlétika gyakorlását tekintette legfontosabb céljának. Az egyesületet részben alapító és finanszírozó budapesti belvárosi, zömében hatodik-hetedik kerületi liberális zsidó polgárság hangsúlyozottan egy olyan egyesületet kívánt létrehozni, amelyben bárki, mindenfajta diszkrimináció nélkül, magas szinten űzhette az akkori idők legújabb sportjait.[9] Ez a szellemiség továbbra is jellemző az egyesületre. A klub megalapításának 115. évfordulójára 2003-ban kiadott ünnepi nyomtatványában is az állt, hogy "Az MTK megalakulása óta következetesen demokratikus sportegyesület, amelyben vallásra, nemzetiségre, iskolai végzettségre és foglalkozásra való tekintet nélkül mindig otthonra leltek a tehetséges sportolók".[10] Minden nyitottság ellenére a labdarúgás klubon belüli elfogadása és a labdarúgó szakosztály megalakítása nem ment könnyen. Amikor az MTK 1897-ben belépett a Millenáris Sportpálya megmentésére alakult Versenypálya Szövetség részvényeseinek táborába, a Millenárison folyó tréningek során a klubtagok egy része közelebbről megismerkedhetett a labdarúgással. A labdarúgó szakosztály megalakítására tett első javaslatot az elnökség 1897. február 28-án elvetette, aminek következtében az új sportág iránt nyitott tagok egy része elkezdett átszivárogni a labdarúgást már folytató BTC-be. Ez a folyamat 1900-ban nyílt szakításhoz vezetett és részben az MTK létét is veszélybe sodorta. A klub taglétszáma 62 főre csökkent és a válságos helyzetben az egyetlen észszerű megoldásnak a labdarúgó szakosztály megalakítása látszott. A klub alapszabályának módosításával 1901. március 12-én a BTC-ből visszatérő Kertész Sándor vezetésével megalakult az új szakosztály. Az MTK labdarúgásának életében a következő mérföldkő 1901. október 20-a volt, amikor az első mérkőzést játszotta a BTC vegyes csapata ellen. A Révész – Auerbach, Weisz – Frank, Róz, Ságody – Freund, Tausz, Kertész, Herquett, Káldor összeállításban felálló MTK első mérkőzése döntetlennel végződött.[11]

Amatőr sikerkorszak (1903–1926)

szerkesztés

Az MTK-t az 1902-es bajnoki idényben a II. osztályba sorolták be, ahol második lett a Postás mögött. Az egyre népszerűbbé váló magyar labdarúgás szervezeti átalakítása következtében az MTK az 1903-as bajnoki évet már az első osztályban kezdhette el. A tavaszi-őszi rendszerben lebonyolított bajnokság rögtön szép sikert hozott. Az MTK harmadik lett az FTC és a BTC mögött, május 10-én pedig már 3:1 arányban legyőzték az addig veretlen BTC-t. A kék-fehérek I. osztályú tagságával egy olyan versengés kezdődött a magyar labdarúgásban, ami azóta sem ért véget. A hagyományokat illetően az MTK és az FTC a magyar labdarúgás legrégibb és legnagyobb presztízsű párharca. Egy évvel a bajnoki bronzérem után 1904-ben megszületett az első bajnoki cím, amelyet azóta még 22 további követett. A klub kezdeti sikerei mögött már ott állt az a Brüll Alfréd, aki alelnökként majd 1905-től elnökként a klub soron következő közel négy évtizedes történetének meghatározó személyiségeként legendássá vált. Sportszerető elnökként sokszor saját magánvagyonát áldozta fel a kék-fehér klub sportsikerei érdekében. A második bajnoki címet az MTK 1908-ban veretlenül szerezte a nagy rivális FTC és a MAC előtt. A következő diadalt a Magyar Kupa megszerzése jelentette 1910-ben. Az MTK mindenkit legyőzve jutott az elődöntőbe, ahol az FTC-t 4:0 arányban ütötte ki. A döntőben a BTC volt az ellenfél. Az első meccs döntetlen lett, a másodikon azonban már 3:1-re az MTK diadalmaskodott. Az 1914-es harmadik bajnoki cím megnyerése után, amely egy összesen tízéves győzelmi sorozat nyitánya lett, új edző az angol Jimmy Hogan érkezett a csapathoz. Az MTK-nál eltöltött hét év alatt összesen hat bajnoki címet szerzett a klubnak (1916–22). A fantasztikus tréner ezzel a teljesítményével máig az MTK legsikeresebb edzőjének tekinthető. A sorozatban megnyert tíz bajnoki cím olyan teljesítmény volt, amely azóta is példa nélkül áll a magyar labdarúgás történetében. Az 1920-as évekre az MTK játéka világszínvonalú volt és Európa egyik legjobb klubcsapatával rendelkezett. Az akkori MTK erejéről legjobban az osztrák futball-szakíró Willy Meisl egy 1922-ben megjelent cikke árulkodik, amelyben azt állította, hogy a kontinensen három nagy csapat van: a Barcelona, a Sparta Praha és a budapesti MTK. Meisl azt is hozzátette, hogy az „MTK egész Európát elözönlötte a legjobb játékosokkal és sokat, nagyon sokat tett nemcsak nemzetének, hanem a kontinens futballsportjának érdekében is.” Tény, hogy az MTK 1919 és 1922 között 71 nemzetközi mérkőzést játszott, ebből 51-et megnyert, 11-et elveszített, 222 gólt rúgott és csak 86-ot kapott. Ráadásul e találkozók túlnyomó többségét idegenben, vendégként játszotta. A legyőzöttek között találkozhatunk a Bayern München, vagy a Real Madrid nevével is. Az 1913 és 1925 között minden alkalommal bajnokságot nyerő MTK azzal tudott a világ élvonalába kerülni, hogy az 1922-ig a Hungária körúton edzősködő Hogan új játékstílust teremtett meg a csapatnál. Neki köszönhetően az MTK nem pusztán megtanulta, de tovább is fejlesztette az eredetileg a skót futballra jellemző taktikai és technikai sajátosságokat. A látványos stílust játszó MTK a többi csapattal ellentétben a labdát rövid és lapos passzokkal járatta, játékát a sok improvizálás, a cselezgetés, és a finom technikai megoldások jellemezték.[12] Az amatőr sikerkorszak abszolút csúcsa az 1917–1918-as év volt, amikor is a csapat 147 gólt rúgott és emellett mindössze csak 10-et kapott a 22 bajnoki mérkőzés során. Abban az évben az MTK két legendás világklasszis csatára összesen 87 gólt szerzett. Schaffer Alfréd 46, míg Schlosser Imre 41 góllal zárta a bajnoki szezont. Sajnos az MTK páratlan sorozata 1926-ban megszakadt. A bécsi Amateure elleni mérkőzésen a durvaságáról hírhedt osztrák hátvéd, Tandler szétrúgta Orth György térdét, aki egy évre harcképtelenné vált. Orth soha többé nem tudta sérülését kiheverni és mivel Kertész II. is ekkor távozott, az FTC-nek 10 év várakozás után sikerült visszahódítani a bajnoki címet az MTK-tól.[7]

Professzionális futball (1927–1940)

szerkesztés

Az 1920-as évek közepén, a közép-európai professzionális labdarúgás bevezetésével nagy változások történtek a magyar labdarúgásban is. A csehszlovák és osztrák mintát követő profi ligát 1926. július 14-én alakították meg nyolc budapesti egyesület részvételével. A létszám augusztus elején a Szeged és Szombathely csapatával tízre bővült. A kék-fehér klub labdarúgóit Hungária FC néven nevezte a profi bajnokságba, míg az MTK a budapesti amatőr I. osztályban szerepelt. A kor sajátosságait tükrözi, hogy a Hungária FC néven szerepelt labdarúgócsapat szabályzatilag önálló, ám lényegében az MTK egy szakosztályaként működő szervezet volt. AZ MTK megtartotta amatőr labdarúgó szakosztályát is, döntően a fiatalok és a labdarúgást szerető tömegek számára.[13] A profizmus első évében a kék-fehérek fennállásuk eddigi legszerényebb teljesítményét nyújtva csak a harmadik helyet szerezték meg. A második profi év kezdete előtt sokan reménykedtek az aranyéremben, de a megerősödött csapat a korábbi sikeredző Hogan vezetésével csak egyet tudott előrelépni a bajnokságban és második lett. A következő idényre új edző, a modernebb játékmódot bevezető Révész Béla vezetésével készült fel a csapat. A siker érdekében a vezetők lemondtak az idősebb és sérülékenyebb játékosokról és a helyükbe fiatalabb, sikerre éhes játékosokat építettek be. A számítás bevált, ugyanis a Hungária FC egy vereséggel és öt döntetlennel, egy pont előnnyel a Ferencváros FC előtt első lett a bajnokságban. A következő bajnokság előtt úgy nézett ki, hogy a kék-fehérek képesek megvédeni bajnoki címüket. Sajnos a szezon csalódást hozott a Hungária FC rajongóinak, ugyanis klasszis csatáruk Kalmár Jenő 1929 őszén súlyosan megsérült. Az idényközben elszenvedett öt vereség és hét döntetlen a bajnokság végén csak a harmadik helyre volt jó.[14] A kor magyar labdarúgásának sajátossága lett, hogy a profi bajnokság élmezőnyében a kezdetektől fogva egyetlen kivételtől eltekintve egészen 1940-ig a Hungária, a Ferencváros FC és az Újpest FC végzett az élen, változó sorrendben. A bajnoki jó szereplés mellett a klubnak 1932-ben sikerült megnyernie Magyar Kupát is, méghozzá a 100%-os teljesítménnyel bajnokságot nyerő FTC ellen. A következő bajnoki aranyra egészen 1936-ig várni kellett. A Hungária úgy kezdte a bajnokságot, hogy edzőnek hazajött korábbi legendás játékosa Schaffer Alfréd, a népszerű Spéci. A korábbi játékosokat fegyelemre tanító és csak egy játékost, a jobbszélsőként mindkét lábbal jól focizó Sas Ferencet beépítő Spéci alatt öt pont előnnyel nyerték meg a bajnokságot a kék-fehérek. A következő bajnokságot is sikerült aranyéremmel zárni, de már csak egy pont előnnyel a második helyezett Ferencváros FC előtt. Az 1937/38-as bajnokság úgy indult, hogy a Hungária és a Ferencváros FC külön versenyt fut a bajnoki címért. Az őszi szezonban két döntetlent leszámítva csak győztek a kék-fehérek, tavasszal azonban már fájó vereségek is becsúsztak. A labdarúgók közötti ellentétek, főleg Kalmár és Cseh között oda vezettek, hogy a két csoportra szakadt Hungária csak a csalódást keltő harmadik helyen fejezte be a bajnokságot. A következő szezon őszén a Hungária a másik két riválissal megegyező pontszámmal zárta az őszi szezont. Bár tavasszal sikerült az újpestieket 6:1-re megverni, a Hungária leszakadt az élcsoporttól és ismét a harmadik helyen fejezte be a bajnokságot. Az 1939–1940-es bajnoki esztendő a Hungária FC működésének utolsó évét hozta. A Feldmann Gyula vezette Hungária hatalmas iramban tört előre a tavaszi fordulók során és úgy látszott, hogy el sem lehet venni tőle a bajnoki aranyérmet. Sajnos a Ferencváros FC elleni, vereséggel végződött rangadón Feldmann agyvérzést kapott. A következő két fordulóban elszenvedett egy-egy vereség és döntetlen azt eredményezte, hogy két fordulóval a vége előtt ismét nyílttá vált a bajnokság. Az utolsó előtti fordulóban az Újpest FC ellen elért döntetlent csalás miatt a kék-fehérek megóvták, de az óvást elutasították. Maradt a csalódást jelentő második hely, amit nemsokára követett a feloszlás.[15]

A feloszlatás évei (1940–1945)

szerkesztés

Az MTK hegemóniájának elvesztése szempontjából a húszas évek közepe vízválasztónak bizonyult. A labdarúgócsapatnak ugyan még sikerült három alkalommal bajnokságot nyernie, de a harmincas években már egyértelmű volt a visszaesés. A kék-fehérek négyszer végeztek a második helyen, hatszor a harmadikon, és egy negyedik helyezés is becsúszott. A világháború közeledtével a politikai beavatkozás is egyre közvetlenebbé vált. Csapatokat tiltottak be, illetve futtattak hatalmi szóval a bajnoki tabella tetejére.[7] Az 1936. őszén hatalomra került Darányi-kormány elméletileg fékezni igyekezett az előtérbe kerülő szélsőjobboldali áramlatokat, de törekvéseit kevés siker koronázta. A kedvezőtlen politikai folyamatok egyenes következménye volt az 1938. évi zsidótörvény, amely kimondta a zsidó hitfelekezethez tartozó sportolók szervezkedésének korlátozását. Az ezt követő 1939. évi zsidótörvény értelmében pedig intézkedéseket kellett foganatosítani a zsidó sportvezetők leváltására.[7] Az egyre inkább jobbra haladó sportpolitika egyenes következménye volt a kék-fehér klubot ért sérelmek sora. A csapaton belüli egység is megbomlani látszott. Kikezdték a zsidó vezetőket és egyik-másik játékos hangos megjegyzéseket tett zsidó játékostársára. Megtörtént az is, hogy egy játékos nem akarta tudomásul venni az edző utasításait, mondván, hogy neki zsidó ne parancsoljon. Az alkalmazottak között is voltak olyanok, akik a negatív politikai változások hatására ellenségei, rosszakarói lettek annak a klubnak, amely sok esetben évtizedekig foglalkoztatta őket. Olyan mérkőzések is voltak, ahol a labdarúgók számára életveszélyes volt a játék.[16] Ebben az időszakban jelentek meg a lelátókon az első 'szavalókórusok', nyílt szélsőjobboldali és fasiszta megnyilvánulások. A bírói csalással elvesztett 1940-es bajnokság, valamint a második zsidótörvény hatására Brüll Alfréd, Preiszman Lajos és Fodor Henrik az 1940. június 26-án megtartott, keserű hangulatú klubértekezleten úgy döntöttek, hogy – miután mást úgysem tehetnek – a csapat érdekében visszavonulnak. A játékosok és más érintettek azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elnökük és munkatársaik nélkül nem folytatják tovább. A Hungária FC kimondta teljes feloszlatását. Voltak játékosok, akiknek sikerült átigazolniuk az 'árja' klubokhoz. Vidor és Bíró újpestiek lettek, Dudás és Szabó a Csepel színeiben kergette tovább a bőrt, Szabó III. a Beszkártba került, Turay a WMKA-hoz szerződött, Béky az Elektromosba, Kardos a Törekvésbe, míg Sebes Gusztáv Szegeden lett edző. Titkos a Vasasba ment, és ide került a későbbi emblematikus angyalföldi, a Hungária FC szétverésekor még csak tizennyolc esztendős Illovszky Rudolf is. A Hungária volt vezetőség arra kérte a szurkolókat, hogy ezen túl a Vasast támogassák. A profi labdarúgó szakosztály tehát megszűnt, de a labdarúgás még létezett. Voltak, akik hittek abban, hogy a hatalom beéri ennyivel. Brüll Alfréd azonban rosszabbtól tartott, és így Svájcba emigrált. A Magyar Labdarúgó-szövetség – kifogásolva, hogy a továbbra is MTK néven jegyzett amatőrcsapatnál egy Jan Burko nevű lengyel zsidó menekült játszik – felfüggesztette az MTK játékjogát, majd a Hungária körúti létesítményt a Magyar Országos Véderő Egylet elnevezésű szervezet kezére játszották. Mindezen lépések ellen mind a Ferencváros, mind az Újpest vezetősége tiltakozott – teljesen eredménytelenül.[17] A kék-fehér klub, amely az elmúlt közel négy évtizedben a magyar labdarúgás egyik élcsapatává nőtte ki magát és válogatottak sorát adta, öt évre megszűnt létezni. Az elnök, Brüll Alfréd sorsa is szomorúan alakult. Az üldöztetések megszüntetéséről kapott hamis értesülés nyomán 1943-ban hazatért Magyarországra, ahol a nyilasok elfogták és meggyilkolták.[7]

Államosított sikerek (1945–1963)

szerkesztés

A világháború utáni kábulatból az MTK labdarúgó szakosztálya viszonylag gyorsan magához tért. Ekkoriban vette fel a kapcsolatot a vezetőség a Jugoszláviában élő Bukovi Mártonnal. Az 1946–1947-es idényben már ő irányította az MTK futballcsapatát. A fejlődés az 1948–1949-es évadban már a második helyet jelentette az MTK-nak, és a nemzetközi porondon is elődeihez méltó eredményeket produkált a csapat. A következő két idényben a Budapesti Bástya névre keresztelt MTK előbb harmadik lett, majd 1951-ben – 14 év után – bajnok. 1953-ban a Textiles Szakszervezethez került vissza az MTK. A változatosság kedvéért ekkor Budapesti Vörös Lobogó néven szerepelt, és még abban az évben ismét bajnok lett, mindkétszer a nagyhírű Honvéd előtt. Az 1956-os bajnoki idény félbeszakadt a harcok miatt és a következő 1957-es szezonban már újra MTK néven szerepelt a csapat és visszatért a kispadra Bukovi Márton edző is.

 
A tavaszi bajnokság emlékplakettje, 1957

Ebben a "tavaszi" bajnokságban második helyen végeztek a kék-fehérek. Hidegkuti Nándor, a klub legendás labdarúgója ekkor már az edzőségre készült és Bukovi segítőjeként dolgozta végig a szezont. Az 1957-58-as bajnokságban, az MTK – végre saját néven – ismét megnyerte a bajnokságot. Hidegkuti az MTK-ban kezdhette el edzői pályafutását is, az 1959–1960. évben negyedik, rá egy évre pedig harmadik helyezést ért el a csapattal. Az 1962–1963-as idényben Kovács Imre vette át a csapatot és egy remek szezon lezárásaként ezüstérmet nyert a csapattal. Ez az évad egy másik, talán az előbbinél is nagyobb sikert hozott. Az MTK könnyed játékkal került be a KK döntőjébe, ahol a Vasas volt az ellenfél. Mindkét mérkőzést a Népstadionban játszották- az első mérkőzés 2:1-es MTK diadallal, míg a második 1:1-es döntetlennel végződött. Így az 1955-ös győzelem után immár másodszor lett a Közép-Európa Kupa győztese az MTK! A következő évadban majdnem sikerült a KEK-győzelem is, de a döntőben a portugál Sporting-al az első mérkőzés 3:3-mal, míg a megismételt döntő 1:0-s portugál győzelemmel végződött. Ám ennek a kupasorozatnak volt egy, még a döntőnél is sokkal emlékezetesebb párharca, a híres Celtic elleni összecsapás. Az elődöntő első mérkőzésén a Celtic sima 3:0-s győzelmet aratott, ekkor már mindenki lefutottnak tekintette a továbbjutás kérdését.Kivéve azt a 15 ezer szurkolót, aki végigbiztatta az első perctől oroszlánként harcoló 'emtékásokat'. A Népstadionban lejátszott visszavágón csodaszámba menő eredmény született – MTK-Celtic 4:0!!![7]

A középszerűség évtizedei (1963–1986)

szerkesztés

Az MTK pangása és hanyatlása jó húsz éven át tartott. Egy ezüstérem és három bronz – no meg az 1981-es első kiesés – a labdarúgócsapat periódusbeli mérlege. A bajnokságban elért helyezések azt mutatják, hogy az MTK a negyediktől a tizenhetedik, azaz a kiesést jelentőig helyig szinte minden helyet megjárt és leggyakrabban a középmezőnyben, a nyolcadik-tizedik hely környékén tud csak végezni. Voltak nemzetközi bravúrok, de ezek már csak egy valamikori nagy klub hattyúdalát jelentették.[18] Az 1965-ös idénytől Lakat Károly vezette az MTK futballcsapatának edzéseit. A korábbi sikerek elmaradása miatt Hidegkuti Nándor tért vissza a csapat kispadjára. Az 1971–1972-es bajnokságban a csapat éppen hogy bent tudott maradni az első osztályban. A következő két idényben Kalocsay Géza dr. irányította a csapatot, de neki sem sikerült kitörnie a középszerűségből.[7] A Hungária körúton hosszú évekre szomorú csend állt be. A kék-fehér csapat már csak árnyéka volt korábbi önmagának, és valami – sokak szerint épp a híres MTK-stílus – kezdett eltűnni a pályákról. A hanyatlásra jellemző, hogy 1975-ben leginkább már csak azért foglalkozott a közvélemény az MTK-val, mert mindenféle suskust sejtett a bajnokságból egyszer korábban már kiesett, s visszatérte után is zömében az alsóházban szereplő VM Egyetértéssel történt fúzió mögött. Az egyesülés azonban nem tett rosszat a kék-fehéreknek, ugyanis az 1977/78-as bajnoki idényben mindenki meglepetésére harmadik helyezést szereztek.[18] Erre az időszakra tehető az MTK labdarúgó-szakosztályának egyik legcsúfosabb kudarca, amely az 1980/81-es kiesés volt. A csapat 17. helyet megszerezve története során először esett ki a labdarúgás első osztályából. A klub vezetői Sárosi Lászlót, a Vasas egykori hátvédjét kérték fel edzőnek. Az egyéves kitérő után 1982/83-as bajnokságot újra az első osztályban kezdhette a csapat, ahol a 12. helyen zárta az idényt. A következő évben Palicskó Tibor lett az edző, akinek vezetésével a csapat a 8. helyen végzett. Az 1985/86-os szezonban a váci sikeredző, Both József vezette a csapat edzéseit. A következő évben sikerült edzőnek szerződtetni a Rába ETO-val két bajnoki címet szerző Verebes Józsefet.[7]

A hullámvasutazás időszaka (1986–1995)

szerkesztés

A Várszegi-éra (1995–2011)

szerkesztés

Az 1980-as évekbeli kiesést egy másik követte 1994-ben. A kék-fehérek kiesése hatalmas meglepetésnek számított, hiszen az előző évben negyedik helyen végzett a csapat. A válogatott játékosokat is felvonultató együttes úgy lett utolsó, hogy a riválisok a bajnokság vége felé botlásaikkal fordulóról fordulóra tálcán kínálták fel a lehetőséget bennmaradásra.[19] A kényszerű NB II-es tagság azonban megújulást és egy fényes sikerkorszak kezdetét is jelentette. Ebben az időben érkezett Sándor Károly közvetítésével a csapathoz a milliárdos üzletember: Várszegi Gábor, akinek jóvoltából az MTK Magyarországon egyedülálló anyagi pozícióba került.[20] A Várszegi Gábor nevéhez köthető 16 év a klubtörténet második legsikeresebb korszakának számít az amatőr sikerkorszak (12 aranyérem, hat kupagyőzelem) után, megelőzve a Hungária-korszakot (három aranyérem, illetve egy kupagyőzelem), az ötvenes évekbeli kitűnő szereplést (három aranyérem, egy kupagyőzelem) és a Verebes-féle együttest (egy bajnoki arany). A csapat az 1996-97-es szezonban, tíz év után óriási fölénnyel bajnokságot és huszonkilenc év után Magyar Kupát nyert, majd az éremkollekcióba bekerült még három további bajnoki cím (1999, 2003, 2008), két ezüstérem (2000, 2007), egy bronzérem (2005), két Magyar Kupa-elsőség (1998, 2000), valamint két Szuperkupa-győzelem (2003, 2008) is. Sajnos a hazai sikerek ellenére az MTK a nemzetközi porondon nem tudott igazán nagyot alkotni, a Bajnokok Ligája-csoportkörig egyszer sem jutott el.[21] A klasszikus üzleti futball megteremtésére tett kísérlete mellett Várszegi abban is úttörő volt, hogy felismerte a játékosok képzésében rejlő komoly pénzszerzési lehetőségeket, mivel az alacsony képzési költségekkel szemben a nemzetközi piacon jelentős játékjogbevételek kecsegtettek. A 2001-ben Agárdon megnyitott Sándor Károly Akadémiát kiváló játékos-megfigyelők közreműködésével, a legjobb magyar utánpótlásedzők közé tartozó szakembereket alkalmazva ide gyűjtötte az ország legtehetségesebb fiatal labdarúgóit. A modell bevált és sikeresen működik, mivel egyre több volt agárdi akadémista játszik a hazai élvonalban, és jó néhányan várnak bevetésre tekintélyes külföldi bajnokságok jó nevű csapatainál. Az akadémia induló korosztálya adta a 2008-ban újra bajnok MTK játékosállományának jelentős részét is.[22] Egyesek szerint az MTK-ba az elején sok pénzt befektető Várszegi az utóbbi években, de főleg 2008 óta inkább csak kivett klubból. Aligha vitatható azonban, hogy Várszegi szerepvállalása nélkül az elmúlt másfél évtizedben nem lett volna sikeres az MTK, sőt a klub sem a másodosztályt, sem a 90-es éveket nem élte volna túl.[23] Várszegi hozott elsőként neves külföldi edzőt Magyarországra Henk Ten Cate személyében. A nagy múltú klubok közül az MTK honosította meg elsőként a női labdarúgást, a labdarúgó akadémia mára világhírű lett és eddig több, mint 50 labdarúgót adott a magyar élvonalnak. Jó példa az akadémián folyó szakmai munka színvonalára, hogy az U19-es válogatott Eb-bronzérméhez 12, míg az U20-as válogatott vb-bronzérméhez 9 MTK játékos járult hozzá. A Várszegi érában kétszer is előfordult, hogy az MTK minden csapata aranyérmes lett.[21] A technikás fiatalokra építő, idegenlégiósokat alig foglalkoztató MTK a 2011-es kiesés ellenére is a hagyományos 'emtékás' stílust felelevenítve, magabiztos labdatartással párosuló lapos rövid passzos futballt játszva meghatározó erő a magyar mezőnyben.[24] Az MTK az elmúlt 25 év magyar bajnoki szereplését tekintve a ranglistán az első helyen van. Az egy év másodosztályú tagság miatt csak 24 év első osztályú szereplés alatt szerzett 5 bajnoki cím, három-három ezüst- és bronzérem, valamint három kupagyőzelem és két szuperkupa győzelem önmagáért beszél. A 752 mérkőzésen szerzett 1299 ponttal a kék-fehér klub valamivel megelőzi a két ősi riválist, az 1276 pontos Ferencvárosi TC-t és az 1266 pontos Újpest FC-t.[25] Várszegi 2011 augusztusában eladta a labdarúgócsapatot működtető zrt-t, melyet a továbbiakban az MTK SE (40%), az MTK Hungária FC (30%), Domonyai László (20%) és Tamási Zsolt (10%) birtokol.[26]

A 2010-es években (2011–2019)

szerkesztés

Miután a csapat visszakerült az élvonalba, Garami József irányításával a 2014–15-ös bajnokságban bronzérmet szerzett. Egyre több olyan játékos került a csapatba, akik a 2001-ben alapított Sándor Károly Labdarúgó Akadémia tanítványai voltak.

Garami 2015 júniusában visszavonult; közvetlen utóda László Csaba lett, majd 2016 februárjában Teodoru Vaszilisz lett a vezetőedző. Vasziliszt 2016 decemberében a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója, Tamási Zsolt követte, akinek a szerződését – ahogy a vezetőség 2017. május 30-án bejelentette – nem hosszabbították meg. A Teodoru-Tamási kettős alatt teljesített 2016/17-es szezon során 6 év után ismét kiesett az MTK a másodosztályba, annak ellenére, hogy az utolsó, 33. fordulóban a csapat sorsa még a saját kezében volt: ha paksi vendégjátékuk során győzedelmeskednek, akkor a DVTK-DVSC mérkőzés eredményétől függetlenül kiharcolták volna az NB1-es tagságot, ám csupán 1:1-es döntetlenre futotta a csapat erejéből. Tamási helyére Feczkó Tamást szerződtették. Az ő irányításával harcolta ki az együttes 2018 tavaszán az NB I-ben való szereplés jogát.[27]

A csapat vezetőedzője 2019 tavaszán Lucsánszky Tamás lett. Miután az ő irányításával játszott 9 mérkőzésből a csapat nyolcat elvesztett, kiesett az élvonalból (hazai pályán kapott ki 4–1-re az MTK a Budapesti Honvédtól a nemzeti bajnokság 33., utolsó fordulójában).[28] A szezon végeztével Lucsánszky szerződését nem hosszabbították meg és Michael Borist nevezték ki vezetőedzőnek.[29] Érdekesség, hogy Boris az MTK első német edzője.[30] A 2019-2020-as szezont a koronavírus-járvány miatt nem fejezték be a másodosztályban, de mivel a csapat a félbeszakítás időpontjában a tabella élén állt, hivatalosan nem bajnokként, de feljutott az első osztályba.[31] Ugyanebben a szezonban a kupában az elődöntőig meneteltek, és egyetlen gólt sem kaptak.

A 2020-as években (2020–)

szerkesztés

A 2020-21-es szezon során Boris irányítása alatt az újonc MTK stabil teljesítményt nyújtott, egy forduló erejéig még dobogón is állt, majd egészen a szezon hajrájáig reális esélye volt a bronzérem megszerzésére, végül azonban csak a 7. helyen végzett, a Magyar Kupában pedig egészen az elődöntőig menetelt, ahol a MOL Fehérvár állta útját. A jónak mondható szereplés ellenére némiképp meglepő módon azonban a szezon végén menesztette Borist az MTK, utódja a magyar válogatott videóelemzője, az olasz Giovanni Constantino lett. Vele azonban a gyenge játék és az elmaradó eredmények okán már október elején szerződést bontottak, utódja ideiglenesen, ám több, mint egy hónapon keresztül Teodoru Vaszilisz lett, akitől az új vezetőedző, Márton Gábor már kiesőhelyen vette át a csapatot 2021 novemberében.

A 2022-2023-as szezont a másodosztályban töltötte a csapat, az idény végén a DVTK mögött második helyen végezve jutott vissza az élvonalba.[32]

Nemzetközi kupákban

szerkesztés

Az első KK győzelem

szerkesztés

Az 1955-ös döntő hosszú idő után ismét magyar győzelmet hozott. Az MTK ugyan nem úgy kezdte a sorozatot, hogy a végén sikert ér el. A bécsi Wackerrel szemben csak a harmadik mérkőzésen tudta kiharcolni a továbbjutást (3:3, 2:2, 5:1). A spliti Hajdukot itthon azonban már 6:0-al kiütötte a csapat. Ugyan a visszavágón kikaptak Hidegkutiék (2:3), de a jobb gólarányukkal tovább jutottak. A legjobb négy között a félelmetes hírű Bp. Honvéd volt az ellenfél. Az első mérkőzés végeredménye 2:5 volt az MTK szemszögéből, de az egy héttel későbbi visszavágón mutatott pazar játékkal (5:1) sikerült a továbbjutást kiharcolni. A döntőben a prágai UDA volt az ellenfél. Az első mérkőzést a Népstadionban rendezték 70.000 néző előtt és az MTK 6:0 arányú fölényes győzelmet aratott. A prágai visszavágó (1:2) már csak formalitás volt. Ezzel a világraszóló teljesítménnyel sikerült az MTK-nak megnyernie a hosszú évek után újra kiírt Közép-európai Kupát.[33]

A második KK győzelem

szerkesztés

Az 1963. évi Közép-európai Kupa sorozat már ez első körben nagyhírű ellenféllel hozta össze az MTK labdarúgóit. Az ellenfél az akkori olasz labdarúgás egyik kirakatcsapata, a háromszoros KK-győztes Bologna FC volt. A budapesti találkozó eredménye (1:1) nem adott sok reményre okot. A bolognai visszavágó (1:0) azonban meglepetésre a kék-fehérek győzelmét hozta. A következő ellenfél a szarajevói Zseljeznicsar volt és az első kint lejátszott mérkőzés eredménye (1:1) biztató volt. Bár a budapesti visszavágón sovány MTK győzelem született (1:0), az MTK ismét bejutott a rangos kupa döntőjébe, ahol az ellenfél a nemzetközi szinten is erős játékos állománnyal rendelkező, háromszoros KK-győztes Vasas volt. A döntő első mérkőzésén a Sándort és Sipost is nélkülöző MTK soványka, 2:1-es győzelmet aratott. Az egy héttel később lejátszott második mérkőzésen szintén tartalékosan kiálló kék-fehérek által hallatlan izgalmak közepette kiharcolt döntetlen (1:1) azt jelentette, hogy az MTK másodszor nyerte meg a Közép-európai Kupát.[34]

A VVK menetelés

szerkesztés

Az 1955-től évente kiírásra kerülő és egyre rangosabbá váló európai kupák egyike volt a vásárvárosok kupája. Az 1961-ben indult sorozatban az MTK elismerésre méltóan menetelt és csak a későbbi győztes, Valencia állította meg a kék-fehéreket az elődöntőben. Az MTK labdarúgói három fordulón keresztül mérték össze tudásukat francia, keletnémet és jugoszláv csapatokkal. Az első fordulóban az ellenfél a Racing Strasbourg volt, amely a franciaországi 3–1-re elvesztett mérkőzés után Budapesten is hatalmas, 10–2-es vereséget szenvedett. A következő ellenfél a Lipcse együttese volt. Egy 3–0-s vereség és egy 3–0-s győzelem azt jelentette, hogy az akkori kiírásnak megfelelően a továbbjutást egy harmadik meccsen kellett eldönteni. A pozsonyi mérkőzésen az MTK Sándor és Bödör góljaival 2–0-ra nyerve bebizonyította, hogy melyik a jobb csapat. A következő ellenfél az újvidéki Vojvodina volt. Az MTK a vajdasági, magabiztosan kiharcolt 4–1-es győzelem után Budapesten is nyert 2–1-re és ezáltal a legjobb négy közé jutott. A döntőbe jutásért a nagyhírű Valenciával kellett megmérkőzni. A spanyolországi 3–0 után még reménykedtek egyesek, de a budapesti visszavágón elért 7–3-as valenciai győzelem egyértelművé tette a kiesést. A kiesés ellenére az MTK labdarúgói dicséretet érdemeltek a mutatott játékért és a látványos győzelmekért.[35]

A legendás KEK-döntő

szerkesztés

Az 1964-ben lejátszott Kupagyőztesek Európa Kupája döntő magyar szempontból különös fontossággal bírt. A finálé egyik résztvevője az MTK volt, amely így – a Közép-Európa Kupát nem számítva – a magyar labdarúgás történetének első hivatalos európai kupadöntőse lett. A kék-fehérek érdekes módon nem kupagyőztesként indultak a sorozatban, hiszen az MNK akkoriban éppen szünetelt, így az MLSZ a bajnoki ezüstérmest nevezte a KEK-re. Az MTK pedig remekül szerepelve a bolgár Szlavia Szófia (1:0, 1:1), a keletnémet Motor Zwickau (2:0, 0:1), a török Fenerbahce (2:0, 1:3, 1:0), majd a skót Celtic Glasgow (0:3, 4:0) búcsúztatásával bejutott a döntőbe, ahol a portugál Sporting várt rájuk. A döntőre Brüsszelben került sor és nehéz volt megmondani, hogy a meccsnek melyik gárda az esélyese. A lisszaboniaknál öt válogatott labdarúgó szerepelt és a portugál klubfutball az 1960-as években már nagyon erősnek számított. Az MTK-nál is szerepeltek válogatott labdarúgók és akkor még a magyar klubfutball is nagyon erősnek számított. Két évvel korábban az MTK az akkori VVK sorozatban egészen az elődöntőig menetelt. A találkozó magyar szempontból kiválón kezdődött, hiszen a vezetést az MTK szerezte meg a legendás csatár, Sándor Károly révén. Csikar természetesen Sándor-szögből, vagyis az alapvonal közeléből talált be. A Sporting azonban Mascarenhos fejesével kevéssel a szünet előtt egyenlített, majd a második játékrész elején Figueirdeo a portugálokat juttatta előnybe. A fordulatoknak azonban ezzel még nem volt vége, mivel az MTK két perc alatt fordítani tudott. A 70. percben Kuti István egalizált, majd a 72. percben Sándor megint a magyar gárdának szerezte meg a vezetést. Csupán nyolc perc hiányzott ahhoz, hogy a kék-fehérek megszerezzék a magyar labdarúgás első kupagyőzelmét, ám a 82. minutában Figueirdeo beletette a lábát egy szabadrúgásba és a labda a hálóba került. A rendes játékidő végeredménye (3:3) után következett a kétszer tizenöt perces hosszabbítás. Több gól azonban már nem született a mérkőzésen, így az akkori kiírás értelmében nem tizenegyesek következtek, hanem a megismételt mérkőzés, amelyet két nappal később Amszterdamban a Sporting nyert meg egy góllal (1:0).[36]

Nemzetközi kupaszereplések

szerkesztés
Szezon Bajnokság Forduló Ellenfél Otthon Idegenben Össz.
1955-56 BEK Nyolcaddöntő   RSC Anderlecht 6-3 4-1 10–4
Negyeddöntő   Stade de Reims 4-4 2-4 6–8
1961-62 VVK 1. forduló   RC Strasbourg 10-2 3-1 13–3
2. forduló   Leipzig XI 3-0 0-3 3–31
Negyeddöntő   FK Vojvodina 2-1 4-1 6–2
Elődöntő   Valencia CF 3-7 0-3 3–10
1963-64 KEK Selejtező   PFK Szlavija Szofija 1-0 1-1 2–1
1. forduló   Motor Zwickau 2-0 0-1 2–1
Negyeddöntő   Fenerbahçe SK 2-0 1-3 3–32
Elődöntő   Celtic FC 4-0 0-3 4–3
Döntő   Sporting CP 3-3 3–33
1969-70 KEK 1. forduló   1. FC Magdeburg 1-1 0-1 1–2
1976-77 KEK 1. forduló   TJ Sparta ČKD Praha 3-1 1-1 4–2
2. forduló   SZK Dinamo Tbiliszi 1-0 4-1 5–1
Negyeddöntő   Hamburger SV 1-1 1-4 2–5
1978 Intertotó-kupa Csoportkör   FC Bayern München 0-0 3-1 3–1
  AS Roma 3-0 3-3 6-3
  AS Saint-Étienne 5-2 4-1 9–3
1978-79 UEFA-kupa 1. forduló   FCU Politehnica Timişoara 2-1 0-2 2–3
1985 Intertotó-kupa Csoportkör   IK Start 3-0 3-3 6–3
  PSFK Csernomorec Burgasz 5-1 2-1 7–2
  FC Aarau 3-1 1-1 4–2
1986 Intertotó-kupa Csoportkör   Fortuna Düsseldorf 0-0 3-3 3–3
  NEC Nijmegen 2-2 3-0 5–2
  RFC Liège 5-2 0-3 5–5
1987-88 BEK 1. forduló   FC Steaua București 2-0 0-4 2–4
1988 Intertotó-kupa Csoportkör   Grazer AK 0-1 1-1 1–2
  Karlsruher SC 2-1 1-1 3–2
  FK Vojvodina 1-0 0-5 1–5
1989-90 UEFA-kupa 1. forduló   FK Dinamo Kijiv 1-2 0-4 1–6
1990 Intertotó-kupa Csoportkör   IFK Norrköping 4-3 0-2 4–5
  Vejle BK 0-1 1-4 1–5
  ŠK Slovan Bratislava 0-2 0-2 0–4
1990-91 UEFA-kupa 1. forduló   FC Luzern 1-1 1-2 2–3
1993-94 UEFA-kupa 1. forduló   KR 0-0 2-1 2–3
2. forduló   KV Mechelen 1-1 0-5 1–6
1997-98 BL 1. selejtezőkör   FA Pjunik Jerevan 4-3 2-0 6–3
2. selejtezőkör   Rosenborg BK 0-1 1-3 1–4
1997-98 UEFA-kupa 1. forduló   FK Alanyija Vlagyikavkaz 3-0 1-1 4–1
2. forduló   GNK Dinamo Zagreb 1-0 0-3 1–3
1998-99 KEK Selejtező   GÍ Gøta 7-0 3-1 10–1
1. forduló   SV Ried 0-1 0-2 0–3
1999-00 BL 1. selejtezőkör   ÍBV 3-1 2-0 5–1
2. selejtezőkör   GNK Dinamo Zagreb 0-2 0-0 0–2
1999-00 UEFA-kupa 1. forduló   Fenerbahçe SK 0-0 2-0 4–1
2. forduló   AÉK 2-1 0-1 2–24
2000-01 UEFA-kupa Selejtező   FC Jokerit 1-0 4-2 5–2
1. forduló   PFK CSZKA Szofija 0-1 2-1 2–25
2. forduló   FC Nantes 0-1 1-2 1–3
2003-04 BL 2. selejtezőkör   Helsingin JK 3-1 0-1 3–2
3. selejtezőkör   Celtic FC 0-4 0-1 0–5
2003-04 UEFA-kupa 1. forduló   GNK Dinamo Zagreb 0-0 1-3 1–3
2007-08 UEFA-kupa 1. selejtezőkör   FA Mika Jerevan 2-1 0-1 2–26
2008-09 BL 2. selejtezőkör   Fenerbahçe SK 0-5 0-2 0–7
2012-13 EL 1. selejtezőkör   FK Senica 1-1 1-2 2–3
2015-16 EL 1. selejtezőkör   FK Vojvodina 0-0 1-3 1-3
  • 1 Mivel az összesített eredmény 3–3 lett, a szabályok értelmében újrajátszást (3. mérkőzést) rendeltek el, amit az MTK 2–0-ra nyert meg.
  • 2 Mivel az összesített eredmény 3–3 lett, a szabályok értelmében újrajátszást (3. mérkőzést) rendeltek el, amit az MTK 1–0-ra nyert meg.
  • 3 Mivel a mérkőzés eredménye hosszabbítás után is 3–3 maradt, a szabályok értelmében újrajátszást (2. mérkőzést) rendeltek el, amit a Sporting 1–0-ra nyert meg.
  • 4 Az AÉK csapata jutott tovább, idegenben lőtt góllal.
  • 5 Az MTK csapata jutott tovább, idegenben lőtt góllal.
  • 6 Az FA Mika Jerevan csapata jutott tovább, idegenben lőtt góllal.

A Hidegkuti Nándor Stadion

szerkesztés
 Bővebben: Hidegkuti Nándor Stadion

A Hidegkuti Nándor Stadion (eredeti nevén Hungária körúti stadion, másik közhasználatú nevén MTK Stadion) kezdetektől az MTK labdarúgó csapatának stadionja. Mai nevét 2002 óta viseli.[37] Az MTK egyesületet szolgáló létesítményt 1947-ben adták át. Jelenleg 12 700 néző befogadására alkalmas. 5700 ülő (ebből 1446 fedett) és 7000 állóhellyel rendelkezik. A stadion legmagasabb nézőszáma 37 028 fő volt, az MTK – Slavia Sofia (1–0) mérkőzésen, 1963-ban. A stadion állami tulajdonban van. 2014. május 31-én bezárták. A búcsúmérkőzésen az MTK Bese két góljával 2:0-ra nyert a Kaposvári Rákóczi FC ellen.[38]

A stadiont lebontották és a helyén korszerű stadion épült, amelyet 2016. október 13-án nyitottak meg.

Válogatott játékosai

szerkesztés

Eddig több, mint 150 MTK játékos szerepelt a magyar válogatottban.[39] Ezek közül a játékosok közül is kiemelkednek azok, akik a nagy nemzetközi versenyekről éremmel a nyakukban térhettek haza.

Világbajnokságok

szerkesztés

Olimpiai játékok

szerkesztés

Európa-bajnokságok

szerkesztés

Örökös bajnokok

szerkesztés

* a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal.

Külföldi válogatott játékosok

szerkesztés

Jelenlegi játékosok

szerkesztés
Utolsó módosítás: 2024. február 26.[40]
A vastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.
A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.
*A tartalékcsapatban is pályára lépő játékosok.
Mezszám Név Nemzetiség Születési hely Születési idő (kor) Korábbi csapat Érték (€) Szerződés lejárta
Kapusok
1 Demjén Patrik   Esztergom 1998. március 22. (26 éves)   Zalaegerszegi TE FC 600 000 (  50 000) 2026.06.30.
13 Rácz Gergő   Budapest 1995. november 20. (29 éves)   Paksi FC 250 000 (  25 000) 2026.06.30.
Védők
2 Varju Benedek   Győr 2001. május 21. (23 éves) Utánpótlásból került fel 300 000 (=) 2024.06.30.
3 Nemanja Antonov   Pancsova 1995. május 6. (29 éves)   Újpest FC 450 000 (  50 000) 2026.06.30.
4 Bobál Dávid   Pásztó 1995. augusztus 31. (29 éves)   Mezőkövesd Zsóry FC 250 000 (=) 2026.06.30.
5 Nagy Zsombor   Szeged 1998. március 21. (26 éves) Utánpótlásból került fel 300 000 (=) 2025.06.30.
22 Hej Viktor     Nyzhniy Koropets 1996. február 2. (28 éves)   Kisvárda FC 450 000 (  50 000) 2026.06.30.
24 Vadnai Dániel*   Budapest 1988. február 19. (36 éves)   Mezőkövesd Zsóry FC 50 000 (  50 000) 2024.06.30.
25 Kádár Tamás   Veszprém 1990. március 14. (34 éves)   Paksi FC 350 000 (  50 000) Nem publikus
27 Kovács Patrik*   Budapest 2005. február 9. (19 éves)   Red Bull Salzburg U18 100 000 (  100 000) 2026.06.30.
Középpályások
6 Kata Mihály     Budapest 2002. április 13. (22 éves) Utánpótlásból került fel 700 000 (  300 000) 2026.06.30.
7 Stieber Zoltán   Sárvár 1988. október 16. (36 éves)   Újpest FC 150 000 (  50 000) 2025.06.30.
10 Bognár István   Liège 1991. május 5. (33 éves)   Paksi FC 450 000 (  50 000) 2024.06.30.
14 Horváth Artúr*   Szeged 2003. október 2. (21 éves) Utánpótlásból került fel 200 000 (=) 2026.06.30.
15 Kosznovszky Márk*   Budapest 2002. április 17. (22 éves)   SSD Parma U19 150 000 (=) 2024.06.30.
16 Végh Bence   Győr 1997. május 13. (27 éves)   Mosonmagyaróvári TE 200 000 (  125 000) Nem publikus
20 Kovács Mátyás   Budapest 2003. július 7. (21 éves) Utánpótlásból került fel 400 000 (=) 2025.12.31.
21 Kocsis Gergő   Budapest 1994. március 7. (30 éves)   Mezőkövesd Zsóry FC 250 000 (  50 000) 2026.06.30.
23 Khaly Thiam     Dakar 1994. január 7. (30 éves)   Pendikspor 400 000 (=) 2025.06.30.
30 Biben Barnabás*   Budapest 2003. november 19. (21 éves) Utánpótlásból került fel 150 000 (  50 000) Nem publikus
Támadók
9 Richlord Ennin     Toronto 1998. szeptember 17. (26 éves)   FK Spartaks Jūrmala 200 000 (  50 000) Nem publikus
11 Marin Jurina     Livno 1993. november 26. (31 éves)   Diósgyőri VTK 250 000 (  50 000) Nem publikus
18 Németh Krisztián   Győr 1989. január 5. (35 éves)   Debreceni VSC 250 000 (  50 000) 2024.06.30.
29 Molnár Rajmund   Budapest 2002. augusztus 28. (22 éves)   Szombathelyi Haladás 225 000 (  25 000) 2024.06.30.
30 Nikolas Špalek     Vágsellye 1997. február 12. (27 éves)   Topolyai SC 300 000 (  100 000) 2024.12.31.
Kölcsönadott játékosok
Név Poszt Nemzetiség Születési hely Születési idő (kor) Kölcsönben itt Érték (€) Kölcsön lejárta
Csenterics Adrián kapus   Budapest 2004. október 8. (20 éves)   BVSC-Zugló 75 000 (=) 2024.06.30.
Várkonyi Bence védő   Budapest 2002. március 18. (22 éves)   Zalaegerszegi TE FC 175 000 (  25 000) 2024.06.30.
Lehoczky Roland védő   Budapest 2002. április 19. (22 éves)   Tiszakécskei LC 150 000 (  50 000) 2024.06.30.
Zuigéber Ákos támadó   Budapest 2002. november 8. (22 éves)   Szeged-Csanád Grosics Akadémia 150 000 (  50 000) 2024.06.30.
Zsóri Dániel támadó     Nagyvárad 2000. október 14. (24 éves)   Budafoki MTE 150 000 (=) 2024.06.30.
Miknyóczki Ádám támadó   Budapest 2002. augusztus 17. (22 éves)   Pécsi Mecsek FC 75 000 (  50 000) 2024.06.30.

Vezetőség és szakmai stáb

szerkesztés

Utolsó módosítás: 2023. június 14.[41][41]

Vezetőség Szakmai stáb – MTK Budapest Szakmai stáb – MTK Budapest II.
Tulajdonos   Zakor Sándor Vezetőedző   Horváth Dávid Szakmai vezető   Pölöskei Gábor
Szakmai igazgató   Dr. Selei András Asszisztens edző   Bonifert Péter Vezetőedző   Kanta József
Gazdasági Igazgató   Somogyi János Vezető erőnléti edző   Farkas Viktor Asszisztens edző   Teodoru Vaszilisz
Klubmenedzser   Polyák Balázs Kapusedző   Federico Groppioni Kapusedző   Paulovicz Dániel
Akadémia Szakmai Igazgató   Székely Zsolt Videóelemző   André Milán Technikai vezető   Zoufal Nándor
Társadalmi és nemzetőközi kapcsolatokért

felelős igazgató

  Szabó Dávid Csapatmenedzser   Balogh Orsolya Fizioterapeuta   Bali Mariann
Marketing és Kommunikációs igazgató   Balogh Orsolya Technikai vezető   Janta Gábor Masszőr   Kalmár Gergely
Csapatmenedzser Csapatorvos   Dr. Dreissiger Imre Sportpszichológus   Lábadi Anett
Operatív Igazgató   Horváth Mihály   Dr. Kincses Dániel Szertáros   Flandera Norbert
Jogi Igazgató   Dr. Mráz László Fizioterapeuta   Sipos Péter
Női szakág szekcióvezető   Pinczi Anita Masszőr   Dömök István
Sales igazgató   Finfera Maximilián   Kákonyi Dániel
Kommunikációs és

Marketing munkatárs

Kit menedzser   Arany János
Az MTK Budapest és a SKLA nagykövete   Pintér Ádám
Vezető tehetségkutató

Szezonok

szerkesztés
Bajnoki helyezések 2001 óta
Idény Osztály Helyezés
2001/02 I. 3.
2002/03 I. 1.
2003/04 I. 6.
2004/05 I. 3.
2005/06 I. 4.
2006/07 I. 2.
2007/08 I. 1.
2008/09 I. 7.
2009/10 I. 6.
2010/11 I. 15.
2011/12 II. 1.
2012/13 I. 4.
2013/14 I. 8.
2014/15 I. 3.
2015/16 I. 4.
2016/17 I. 11.
2017/18 II. 1.
2018/19 I. 11.
2019/20 II. 1.
2020/21 I. 7.
2021/22 I. 11.

Edzők 1903-tól, napjainkig

szerkesztés

Irodalom

szerkesztés

Az MTK gazdag múltját számos könyv és egyéb kiadvány örökítette meg, amelyek számát tekintve csak a nagy rivális, a Ferencvárosi TC előzi meg. Minden jelentősebb évforduló alkalmából jelent meg könyv a klubról, amely alól – a történelmi események közbeszólása miatt – csak az 1949-es kiadvány a kivétel.

Jubileumi könyvek

  • 25. évforduló – Dr. Fodor Henrik: A Magyar Testgyakorlók Köre 1888–1913, Minerva, Budapest, 1913
  • 60. évforduló – MTK elnöksége (szerk.) 60 év. A Magyar Testgyakorlók Köre jubileumi könyve, Budapest, 1949
  • 75. évforduló – Vedres József (szerk.): A Magyar Testgyakorlók Köre 75 éve, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1963
  • 100. évforduló – Barcs Sándor (szerk.): Száz éves az MTK-VM Sportklub, Népszava Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1988 ISBN 963 025265 1
  • 120. évforduló – Hencsei Pál: Az MTK százhúsz éve, MTK-Erzsébetváros, Budapest, 2008

Egyéb könyvek

  • Galla Miklós–Krausz Tamás–Szántó András: Hajrá MTK!, Ágnes-Press Bt., Csobánka, 1999
  • Rejtő László: Kilenc klub krónikája, Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1969
  • Mihancsik Zsófia: Hajrá MTK?, Háttér Könyvkiadó és Kulturális Szolgáltató Kft, Budapest, 1988
  • Szekrényessy Attila: Az MTK születése, MTK, Bp., 2016 ISBN 978-963-12-4537-0
  • Dr. Szabó Lajos – Millisits Máté: Az Aranycsapat MTK-s csillagai. Magyar Olimpiai és Sportmúzeum – Zuglói Cserepes Kft., Budapest, 2016.

Kiadványok

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Szekrényessy Attila: A Balaton-átúszások története Bp. 2005. ISBN 963 460 600 8
  2. ↑ Krausz Péter: AZ MTK labdarúgó szakosztályának rövid története, in: Galla Miklós/Krausz Tamás/Szántó András: Hajrá MTK!, Ágnes-Press Bt., Csobánka, 1999, pp. 7-9
  3. ↑ Szegedi Péter: Rajta magyarok! Előre Izrael! Pilpul, Internet, 2006. január 1., http://pilpul.net/komoly.shtml?x=27410 Archiválva 2008. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. ↑ Hencsei Pál: Az MTK százhúsz éve, MTK-Erzsébetváros, Budapest, 2008, p. 31
  5. ↑ Krausz P., p. 9
  6. ↑ Szegedi Péter: Pálya a magasban, Kinizsi, Dózsa, Bástya meg a Textilfestők, Magyar Narancs, XVIII. évf. 14. szám, Internet, 2006. április 6., http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=12973 Archiválva 2008. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. ↑ a b c d e f g h Archivált másolat. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 27.)
  8. ↑ Szántó András: Ria, ria, Hungária - zsidóság és futball Magyarországon, Szombat, 1998. november, Internet, http://www.szombat.com/archivum/regi/h9811f.htm Archiválva 2007. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
  9. ↑ Hadas Miklós/Karády Viktor: Futball és társadalmi identitás, Adalékok a magyar futball társadalmi jelentéstartalmainak történelmi vizsgálatához, Internet, http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/honlap/1718/hadas.htm
  10. ↑ 115 éve alakult az MTK, Internet, 2003. november 12., http://www.origo.hu/sport/20031112115eve.html
  11. ↑ Barcs Sándor (szerk.): Száz éves az MTK-VM Sportklub, Népszava Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1988, p. 29
  12. ↑ Szegedi Péter: Pozíciók és oppozíciók: a futballmező kialakulása, struktúrája és dinamikája, az 1945 előtti debreceni labdarúgás történetszociológiai elemzése, Ph.D. értekezés, Budapest, 2005, pp. 87-88, Internet, http://www.lib.uni-corvinus.hu/phd/szegedi_peter.pdf Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  13. ↑ Vedres József (szerk.): A Magyar Testgyakorlók Köre 75 éve, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1963, p. 42
  14. ↑ Barcs, pp. 164-165
  15. ↑ Hoppe László: Labdarúgó-bajnokságaink 1901–1969, Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1969, pp. 182-258
  16. ↑ Sebes Gusztáv: Örömök és csalódások, Gondolat, Budapest, 1981, pp. 78-86
  17. ↑ Rákócza Richárd: Örökrangadó, Az MTK és a Fradi párviadalának száz esztendeje, Internet, 2008. március 5., http://orokrangado.blogspot.com/2008/03/rkcza-richrd-rkrangad.html
  18. ↑ a b http://orokrangado.blogspot.com/2008/03/rkcza-richrd-rkrangad.html
  19. ↑ Elrajtolt az NB II: Fradi volt, Fradi lesz? Internet, 2006. augusztus 12., http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20060811indul.html?pIdx=5
  20. ↑ Nincs annyi pénz, amennyiért elhagynám a hazámat! Internet, http://www.pano-rama.hu/csikar.htm Archiválva 2008. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  21. ↑ a b Tizenhat év után vége a Várszegi-érának az MTK-nál Internet, http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_ii/tizenhat-ev-utan-vege-a-varszegi-eranak-az-mtk-nal-2091709?nocache
  22. ↑ Kék-fehér mezt, zöld-fehér mezt csináltasson nékem, Várszegi Gábor elhagyja a magyar futballt, Internet, http://magyarnarancs.hu/publicisztika/kek-feher_mezt_zold-feher_mezt_csinaltasson_nekem_-_varszegi_gabor_elhagyja_a_magyar_futballt-76826
  23. ↑ http://magyarnarancs.hu/belpol/tulajdonosvaltas_az_mtk-ban_-_kinek_kell_egy_csapat-76863
  24. ↑ http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20060811indul.html?pIdx=5
  25. ↑ http://www.european-football-statistics.co.uk/league.htm
  26. ↑ Új tulajdonosok az MTK-nál. topfoci.hu, 2011. augusztus 23. [2011. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
  27. ↑ Archivált másolat. [2019. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 20.)
  28. ↑ https://hvg.hu/sport/20190519_Kiesett_az_MTK_az_elso_osztalybol
  29. ↑ Új edző az MTK-nál: Michael Boris veszi át a felnőtt csapat irányítását (magyar nyelven). uj-edzo-az-mtk-nal-michael-boris-veszi-at-a-felnott-csapat-iranyitasat. [2017. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  30. ↑ Kertész Sándortól Michael Borisig - felidézzük klubunk vezetőedzőit (magyar nyelven). kertesz-sandortol-michael-borisig-felidezzuk-klubunk-vezetoedzoit. [2017. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  31. ↑ Á, H.: NB II: feljutók és kiesők – ez lett a vége a bajnokságnak - NSO (magyar nyelven). NSO.hu, 2020. május 4. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  32. ↑ Labdarúgó NB I - Újabb győzelmével feljutott az MTK. NSO.hu, 2023. május 14.
  33. ↑ Vedres, pp. 73-74
  34. ↑ Vedres, pp. 76-77
  35. ↑ Barcs, p. 178
  36. ↑ 1964: KEK-döntőt játszott az MTK, Internet, 2005. május 13., http://www.origo.hu/sport/focivilag/200505131964.html
  37. ↑ „Hidegkutiról nevezik el az MTK stadionját”, Origo, 2002. február 14. (Hozzáférés: 2010. február 18.) 
  38. ↑ Archivált másolat. [2014. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 1.)
  39. ↑ Károly Jenőtől Bese Barnabásig - klubunk eddig 154 játékost adott a magyar válogatottba (magyar nyelven). karoly-jenotol-bese-barnabasig-klubunk-eddig-150-jatekost-adott-a-magyar-valogatottba. [2017. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  40. ↑ MTK Budapest - Club profile (angol nyelven). www.transfermarkt.com. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  41. ↑ a b Az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. hivatalos honlapja (magyar nyelven). www.mtkbudapest.hu. (Hozzáférés: 2021. június 18.)

További információk

szerkesztés
  • Rejtő László: Kilenc klub krónikája; sajtó alá rend. Hoppe László, bev. Kutas István; Sport, Bp., 1969
  • Szép volt fiúk. Összeállítás az MTK-VM labdarúgó csapatának szerepléséről az 1977/78-as NB I-es bajnokság őszi idényében; összeáll., előszó Kovács Mihály; Miskolci Miniatűr Könyvgyűjtők Klubja, Miskolc, 1977
  • Nagy Béla: 80 év, 80 örökrangadó; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1983
  • MTK–VMSK. Futball almanach; szerkbiz. vez. Krizsán József, bev. Somogyi Jenő; MTK–VMSK, Bp., 1986
  • Hajrá, MTK? Hungária-körút. Rendhagyó tudósítás két félidőben egy rendhagyó MTK-mérkőzésről, a magyar fociról és sok másról...; tudósító Mihancsik Zsófia; Háttér, Bp., 1988 (Háttér könyvek)
  • Török Ferenc: Mandula. Mándi Gyula. Fradi – MTK – Aranycsapat; Nyik-ki BT, Bp., 1999
  • A futball aranykora. Válogatott, FTC, Honvéd, MTK, Vasas, UTE és az '50-es évek; szerk. Rózsaligeti László; Alma Mater Zala Bt., Nagykanizsa, 2014
  • Az Aranycsapat MTK-s csillagai; szerk. Szabó Lajos, Millisits Máté; Magyar Olimpiai és Sportmúzeum–Zuglói Cserepes Kulturális Non-profit Kft., Budapest-Zugló, 2016
  • Sinkovics Gábor: Piros-kék rangadók. A Ferencváros, az MTK, a Kispest és az Újpest elleni mérkőzések 1945 és 2017 között; Vasas Média és Reklám Kft., Bp., 2017
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MTK_Budapest_FC&oldid=26920789”