Körösnagyharsány
Körösnagyharsány község Békés vármegye Sarkadi járásában.
| Körösnagyharsány | |||
.jpg) | |||
| Körösnagyharsány megállóhely 1996-ban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Sarkadi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Győri Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5539 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 414 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 39′47.000000°N 21.650000°EKoordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 39′47.000000°N 21.650000°E | |||
 Körösnagyharsány
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Körösnagyharsány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körösnagyharsány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésBékés vármegye északkeleti sarkában, a magyar-román határtól 1,5 kilométerre, Nagyváradtól 23 kilométerre helyezkedik el. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét északkeleti peremén, a Sebes-Körös bal partján fekszik.[3]
Szomszédai: észak felől Körösszegapáti, nyugat felől Körösszakál, dél felől pedig Biharugra. Keleti irányból Romániához tartozó területek határolják, a három legközelebbi, határon túli település északkelet felől Körösszeg (Cheresig), kelet felől Vizesgyán (Toboliu), délkelet felől pedig Rojt (Roit).
Megközelítése
szerkesztésA település nyugati határszélén húzódik a Körösszakál-Zsadány közti 4216-os út, arról érhető el mindkét végponti település irányából. Lakott területén csak az előbbiből keletnek kiágaző 42 156-os számú mellékút vezet keresztül, amely a belterület keleti szélét elhagyva még tovább folytatódik az országhatáron át, Körösszeg felé.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Körösnagyharsány megállóhely a vonal utolsó magyarországi állomása, Körösszakál megállóhely után, de jelenleg nem üzemel, mert személyszállítás néhány éve csak Vésztő és Gyoma között történik.
Története
szerkesztés
Nevét a honfoglalás korára vezetik vissza, amikor a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs, egyik neve Harsány néven maradt fenn.
Körösnagyharsány nevét az 1300-as évek elején a Váradi regestrum említette először egy oklevélben, amelyben a község egyik lakosát istenítéletre idézték.
1234-ben II. Endre király az Aba nemzetségbeli Demeter mesternek adományozta. A település neve az oklevélben Egyházasharsán néven volt feljegyezve.
1241/1242-ben a tatárjárás idején elpusztult, de később újjáépítették.
Körösharsány hűséges szolgálataiért Bocskai Istvántól hajdúvárosi rangot kapott.
1660-ban a törökök ismét teljesen elpusztították, ezután a Sebes-Körös bal partján építették újjá a jelenlegi települést.
A települést később Nagy- és Kisharsány néven, mint a váradi székeskáptalan birtokát említették, aki még a 19. század első felében is birtokosa volt, majd a 20. század elején Elek Gusztávnénak volt itt nagyobb birtoka.
1910-ben 1411 lakosából 1336 magyar és 73 román volt. Vallási megoszlásuk: 1288 református, 73 görögkeleti ortodox és 19 izraelita.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.
A körösnagyharsányi zsidók története
szerkesztésA településre az első zsidók Nagyváradról érkeztek, az 1700-as évek végén. A harsányi Váradi úti kis zsidó temető legkorábbi síremléke 1855-ből származik. A település első állandó zsidó lakosai az Áron, Klein és Roseth családok voltak. A község központjában, a mai Kossuth téren és környékén telepedtek le, építették meg kereskedésüket, házukat. A harsányi közösség 1880-ban 43, 1890-ben 44 jómódú, vallásos családból állt, az 1900-as évek elején azonban gyors csökkenés kezdődött, több család beköltözött Nagyváradra.
A két világháború között Harsányban élt Grosz Jónás és Krepsz Jenő szatócs és családja, Breyer Ignácné kocsmáros és Steiner Mórné. 1944 áprilisában a Grosz család tagjait sárga csillag viselésére kötelezték, majd a nagyváradi gettóba szállították őket. Az 1945-ben munkaszolgálatból hazatért Grosz Márton is rövidesen elköltözött Körösnagyharsányból, de halála után a faluban temették el.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Máté József (független)[4]
- 1994–1998: Ifj. Máté Pál (MDF)[5]
- 1998–2002: Ifj. Máté Pál (MDF-FKgP)[6]
- 2002–2006: Makra Tibor (MSZP)[7]
- 2006–2008: Makra Tibor (független)[8]
- 2008–2010: Máté Pál (Fidesz-Körösnagyharsányi Hagyományőrző Egyesület)[9]
- 2010–2014: Máté Pál (Fidesz-KDNP)[10]
- 2014–2019: Máté Pál (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019–2024: Győri Zoltán (független)[12]
- 2024– : Győri Zoltán (független)[1]
A településen 2008. április 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson az addigi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[9]
| 1990-'94 | 1994-'98 | 1998-'02 | 2002-'06 | 2006-'10 | 2010-'14 | 2014-'19 | 2019-'24 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| '06- '08 |
'08- '10 | |||||||
| Máté József |
Máté Pál | Makra Tibor | Máté Pál | Győri Zoltán | ||||
| – | MDF | MDF- FKGP |
MSZP | – | Fidesz- KHE |
Fidesz-KDNP | – | |
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 568 | 538 | 541 | 423 | 429 | 435 | 414 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 7%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 14,2% cigánynak, 0,2% németnek, 5% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,4%, református 64,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,7% (9,6% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 85,5%-a vallotta magát magyarnak, 10,3% románnak, 1,9% cigánynak, 0,2-0,2% ruszinnak és horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,1% volt református, 4,2% ortodox, 3,7% római katolikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 2,6% egyéb keresztény, 27,5% felekezeten kívüli (18,4% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
szerkesztés- Legismertebb eseménye: a minden év szeptemberében megrendezett "Káposztafesztivál" hagyományőrző rendezvény
- Magyarország egyetlen olyan normál nyomközű vasútvonala, amely táblás megállóhellyel (Körösnagyharsány) ér véget, ahol mindössze egy vágány, egy peron és egy ütközőbak van.
- A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Zsidó emlékek
szerkesztés- A Kossuth téren található a Grosz család nagy méretű háza.
- A Váradi úti kisebb zsidó temető a mai vágóhíd mellett található.
- A nagy zsidó temető. A település határában található, nem messze a ma is használt köztemetőtől. A máig megmaradt síremlékek az 1850-60 és az 1940-es évek között készültek.
Testvértelepülése
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ a b Körösnagyharsány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. április 6. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
- ↑ Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Körösnagyharsány Helységnévtár
- ↑ Körösnagyharsány Helységnévtár
Források, irodalom
szerkesztés- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Csomor János: Körösnagyharsány krónikája (Békéscsaba, 1980); [ kézirata: Körösnagyharsány, 1873.]
- Varga Dávid: Az ország peremén (Budapest, 1982)
- Balogh István: A körösnagyharsányi zsidóság és temetőik története (Budapest, 2008)
- Köteles Lajos: Amikor a Nap aludni tért (Békéscsaba, 2019)
- Máté Lajos: Virágok közt ( Válogatott versek II.) (2007)
- Máté Lajos: Hajnali fényben (Válogatott versek III.) ( 2013)
- Muzsai Anikó: Szertelen szösszenetek
- Muzsai Anikó: Emlékekben megmaradni
