Holt-tenger

A Holt-tenger (héberül ים המלח kiejtése^ⓘ, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت kiejtése^ⓘ) lefolyástalan tó Izrael, Palesztina és Jordánia határán. Vizében igen magas a só koncentrációja. A nagy kiterjedésű tó a turizmus kedvelt célpontja.

Holt-tenger
A Holt-tenger az űrből
Ország(ok)	Jordánia Izrael Palesztina
Hely	Közel-Kelet Izrael, Jordánia
Vízgyűjtő terület	41 650 km2
Elsődleges források	Jordán
Elsődleges lefolyások	–
Hosszúság	50 km
Szélesség	18 km
Felszíni terület	810 km2
Átlagos mélység	120 m
Legnagyobb mélység	330 m
Víztérfogat	147 km3
Part hossza	135 km
Tszf. magasság	-420 m
Elhelyezkedése
Holt-tenger Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 30′ 05″, k. h. 35° 28′ 44″31.501388888889, 35.478888888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Holt-tenger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nevei

Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem élnek meg magasabb rendű élőlények benne. A Holt-tenger kb. nyolcszor annyi sót tartalmaz, mint az óceánok vize.

A Biblia a Puszta tengerének is nevezi élettelen, sivár környezete miatt, továbbá Sós-tengernek, a nagy mennyiségű sótartalma miatt.

Az ókori görögök és rómaiak Aszfalt-tónak hívták, mert felületén szurokdarabok úszkálnak.

Az arabok Lót emlékére Bahr Lut-nak – Lót tavának – nevezik, a középkori iratok pedig az Ördög tengerének (Mare Diaboli).

Földrajz

A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a földrajzi tengerszint alatt.

A víz színe közelről eléggé tiszta, átlátszó, távolról sötétkék.

Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli medence fokozatosan kiszárad.

Az északi medence hossza mintegy 50 km, maximális szélessége kb. 15 km.

A tó vize erősen párolog, amit a völgykatlanban uralkodó tropikus hőség okoz. Ezért felszíne majdnem állandó ködrétegben lebeg, a túlsó partot csak gyengén lehet kivenni.

Partja

Partvidéke kevés kivétellel kopár sivatag és terméketlen. Csak ahol a hegyekből lefutó patakok – a keleti oldalon az Arnon, a nyugati oldalon pedig a Kedron – ömlenek bele, terem tropikus növényzet.

Északi csúcsán folyik bele a Jordán folyó. Északnyugati sarkán található Kumrán (Qumran) régészeti lelőhely, az ókori esszénusok egyik csoportjának központja. Az 1947-ben itt felfedezett kumráni iratok tették világhíressé. Itt található a Kumráni Nemzeti Park.

A nyugati parton továbbmenve dél felé, Én-Gedi kibucát és oázisát találjuk. A terület már az ősidőkben lakott volt, 1950 körül újraalapították.

Tovább délnek, a Holt-tenger északi medencéjének déli csúcsával egy vonalban, a főúttól pár km-re nyugatra találjuk Masszáda erődjét. Iosephus Flavius ókori írótól tudjuk Masszáda tragikus történetének részleteit.

Masszáda mellett az út tovább vezet délnek. A déli medence nyugati partján található Ein Bokek üdülőközpont, majd innen délebbre Neve Zohar apró települése. Innen vagy dél, Eilat felé, vagy ÉNy-nak, Arad és Beér-Seva felé mehetünk tovább.

A Holt tenger DNy-i részén van Szedom (סדום , Szodoma). A 12 km hosszú, 2–3 km széles területen bizarr formájú sótömegeket láthatunk. A népi képzelet ezek között felismerte Lót feleségét is, aki "sóbálvánnyá" változott, mert az angyal parancsa ellenére hátratekintett.

A régi idők embere nagy kataklizma emlékét őrizte meg a Szodoma és Gomora pusztulásáról szóló történetben. Az archeológusok nem találták meg ezeknek a városoknak a helyét. A kihalt vidék, a források kénes kigőzölgése sajátos keretet ad a bibliai elbeszélésnek, amely Isten büntetéséről szól. Ma ez a vidék fontos ipari hely (Dead Sea Works): a Holt-tenger vizéből ásványi anyagokat vonnak ki (bróm, kálium, magnézium).

Galéria

• 
  A Holt-tenger
• 
  Vize annyira sűrű, hogy az emberi test lebeg a felszínén
• 
  Strand a tó partján
• 
  Itt található a világ legmélyebb szárazföldi pontja
• 
  Kráterszerű sóalakzat kialakulása a Holt-tengernél (légifelvétel 120 m magasságból)

Nagyítás

Ein Bokek üdülőhely a Holt-tenger déli medencéjének nyugati partján

Források

• Gyürki László: A Biblia földjén, 1990
• Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1996

További információk

• A Holt-tengerről 1.
• A Holt-tengerről 2.
• A Holt-tenger és környéke
• Palesztina.lap.hu - linkgyűjtemény
• Haldoklik a Holt-tenger, és ezt nagyon látványosan teszi - képek (origo.hu, 2024. jún.)