Wikipédia

Gene Roddenberry

amerikai forgatókönyvíró, producer és futurológus volt; leghíresebb alkotása a Star Trek című science fiction sorozat
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 1.

Eugene Wesley Roddenberry (El Paso, Texas, 1921. augusztus 19. – Santa Monica, Kalifornia, 1991. október 24.) amerikai forgatókönyvíró, producer és futurológus volt. Leghíresebb alkotása a Star Trek című science fiction sorozat. Az elsők között volt, akiket a világűrben temettek el.

Gene Roddenberry
Született1921. augusztus 19.[1][2][3][4][5]
El Paso[6][7]
Elhunyt1991. október 24. (70 évesen)[1][2][3][4][5]
Santa Monica[8]
Állampolgárságaamerikai
HázastársaMajel Barrett (1969. augusztus 6. – 1991)
Gyermekeihárom gyermek:
Rod Roddenberry
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Distinguished Flying Cross
  • Air Medal
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • The George Pal Memorial Award
  • Hugo-díj a legjobb forgatókönyvnek (1967)
  • Science Fiction and Fantasy Hall of Fame (2007)
Halál okaszívelégtelenség
SírhelyeCelestis 01
A Wikimédia Commons tartalmaz Gene Roddenberry témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kezdetben jogi pályára szeretett volna lépni, de végül a repülés mellett döntött. A második világháborúban vadászrepülő-pilótaként harcolt, majd a háború befejeztével a Pan Am légitársaságnál dolgozott. Miután 1949-ben egyik útján gépe lezuhant és az utasok nagy része szörnyethalt, Roddenberry otthagyta munkáját és rendőrnek állt Los Angelesben.

Rendőri karrierje alatt kezdett írással foglalkozni, majd néhány év elteltével felmondott a rendőrségen s teljes munkaidőben kezdett televíziós sorozatokba írni történeteket. Első fontosabb munkája a Have Gun, Will Travel című westernsorozat volt, melynek ő volt az egyik vezető írója.

Gyermek- és ifjúkora

szerkesztés

Apja Eugene Edward Roddenberry rendőr, anyja Caroline „Glen” Golemon Roddenberry.[9][10] Los Angelesben nőtt fel, a Berendo általános iskolába (Berendo Junior High School, ma Middle School), majd a Franklin középiskolába (Franklin High School) járt. Ezután rendőrképzést kapott a Los Angeles City College-ban. Később tanult a Columbia Egyetemen, a Miami Egyetemen és a Dél-kaliforniai Egyetemen, de nem végezte el az egyetemet.[10]

Katonai és rendőri szolgálata

szerkesztés

Kialakult érdeklődése a repülőmérnöki ismeretek iránt és pilótaengedélyt is szerzett. 1941-ben csatlakozott az amerikai légierőhöz. A Tizenhármas Légierő 5. bombázócsoportja 394. bombázószakasza pilótájaként repült bevetésekre a csendes-óceáni hadszíntéren. 1943. augusztus 2-án a Yankee Doodle nevű B-17-es repülőerőddel szállt fel Espiritu Santoról (Új-Hebridák), amikor a gép egy mechanikai hiba miatt visszazuhant.

Roddenberry összesen 89 bevetésen repült, így megkapta a Distinguished Flying Cross és az Air Medal kitüntetéseket. Mielőtt 1945-ben leszerelt, a Második Világháborús Győzelmi Éremmel is kitüntették.[11][12][13]

A katonai szolgálat után Pan American World Airways (Pan Am) légitársaság pilótájaként dolgozott. Polgári repülési dicséretet kapott, miután 1947 júniusában részt vett egy mentésben a Szíriai-sivatagban történt légibaleset után.

Roddenberry elhagyta a Pan Am-et és Los Angelesbe költözött. Hogy megélhetést biztosítson a családjának, 1949. február 1-jén felcsapott rendőrnek. 1953-ra az őrmesterségig vitte az LAPD-nél (Los Angeles Police Department, Los Angeles-i rendőrség).[14] 1956. június 7-én otthagyta a rendőrséget, hogy az írói karrierre összpontosíthasson.[15] Rövid lemondólevelében ezt írta:

Várható rendőri fizetésemből nem tudom a családomat az elvárt színvonalon fenntartani. Miután valamivel több, mint hét évet töltöttem ebben az állásban, ahol megfelelően kezeltek és a munkakörülmények is élvezhetőek voltak, nagy és őszinte sajnálkozással hoztam meg a döntést.[15]

Televíziós és filmes pályája

szerkesztés

Már rendőrként is írt, ekkor született a Highway Patrol, illetve Have Gun, Will Travel tévé- és rádióváltozatának szövegkönyve. Robert Wesley álnév alatt dolgozott, mert a rendőrségnél tiltották a másodállást.[forrás?] 1957-ben írta a Boots and Saddles westernsorozat „A porosz farmer” című epizódját. Az 1950-es évek végén egy történetét Jack Webbnek, a Mark VII Productions producercég tulajdonosának, akinek annyira tetszett, hogy ennek alapján készült a Dragnet sorozat egyik epizódja.[forrás?]

A szabadúszó író szerepe nem elégítette ki, saját tévéműsort akart csinálni. Első próbálkozását, az APO 923 sorozatot - amelynek csak bemutató epizódja készült el - nem vették meg a tévéhálózatok. 1963-ban azonban az NBC vetíteni kezdte Roddenberry The Lieutenant („A hadnagy”) című sorozatát, amelynek történetei a haditengerészethez kötődtek. Az első epizód sztárja Nichelle Nichols volt. A sorozat egy szezont élt meg. Egyik epizódjának a levetítését, amely a hadseregben élő rasszizmussal foglalkozott, az NBC visszautasította.[forrás?]

Star Trek

szerkesztés

Az 1964-ben született Star Treket Roddenberry a Buck Rogers és Flash Gordon science fiction sorozatok vegyítéseként képzelte el. A Desilu Productions stúdiónak úgy adta el, mint a „csillagokba vivő Wagon Train”. (A Wagon Train az NBC népszerű westernsorozata volt.) A pilot epizód drágább lett, mint a félmillió dollárosra tervezett költségvetése és az NBC mérsékelt lelkesedéssel fogadta. A hálózat rendhagyó módon mégis megrendelt egy második pilot epizódot. A sorozat első részét 1966. szeptember 8-án mutatták be és ezután három szezonon keresztül ment adásba. A műsor alacsony Nielsen minősítésekkel (nézettséggel) kezdett. Az utolsó szezon idején Roddenberry, hogy megmentse a műsort, felajánlotta, hogy elfogad egy alárendelt produceri posztot. A műsort mégsem folytatták és Roddenberry elfogadott egy stábproduceri állást az MGM-nél.[forrás?]

A sorozat számára a szindikált vetítés hozta meg a népszerűséget.[16]

Írók szerint, akik a Star Treknek dolgoztak, Roddenberry sajátjaként adta tovább egyes ötleteiket és hazudott hozzájárulásukról a sorozathoz. Roddenberry emiatt konfrontációra és bocsánatkérésre kényszerült, kritikusai szerint azonban ugyanúgy folytatta tovább.[17]

 
Gene Roddenberry (jobbról a harmadik) 1976-ban a Star Trek szereplőivel, amikor meglátogatták Palmdale-ben az Enterprise űrrepülőgépet.

A Star Trek film- és szövegjogdíjai miatt is érték kritikák Roddenberryt. Magára haragította Alexander Courage zeneszerzőt, magának követelve az epizódok vetítésekor mindig elhangzó zenéért járó jogdíj felét.[18] Később, amikor segített Stephen Whitfieldnek utóbbi The Making of Star Trek („Hogy készült a Star Trek”) című könyvének megírásában, Roddenberry igényt tartott Whitfield jogdíjának felére, és meg is kapta. 1968-ban ezt így magyarázta Whitfieldnek:

„Kellett, hogy valahonnan pénzt kapjak. Az biztos, hogy a Star Trek profitjából nem.”[19]

Herbert Solow és Robert H. Justman megjegyezték, hogy Whitfield nem bánta meg jogdíja felének elvesztését, mert ezzel megkapta "a lehetőséget, hogy a sikeres sikertelen tévésorozat első krónikása legyen".[20]

1975-től Roddenberry megbízást kapott a Paramounttól, hogy készítse el a Star Trek új sorozatát, az eredeti szereplők közül sokkal. A tervezett sorozat címe II. Fázis volt. A sorozat egy tervezett új tévéhálózatot vezetett volna be (a később a The CW Television Network részévé vált UPN ősét). A Paramount azonban jegelte az új hálózat létrehozását, a tévésorozat helyett ezért egy mozifilmet forgattak le. A végeredmény, a Star Trek: Csillagösvény (1979) langyos kritikai fogadtatást aratott, a filmszínházakban azonban jól teljesített és az 1996-os Star Trek: Kapcsolatfelvétel című filmig a legmagasabb bevételt hozta a Star Trek filmek közt.[21]

Amikor eljött az ideje, hogy folytassák a filmet, Roddenberry azt javasolta, hogy az új történetben az Enterprise űrhajó legénysége keveredjen bele a John F. Kennedy meggyilkolásba, ezt azonban visszautasították. Roddenberryt visszavonták a filmkészítésből, a helyére Harve Bennett került.[22] Roddenberry tanácsadóként mégis részt vehetett a következő négy film elkészítésében (Star Trek II: Khan haragja, Star Trek III: Spock nyomában, Star Trek IV: A hazatérés, Star Trek V: A végső határ).

Az új sorozat, a Star Trek: Az új nemzedék létrehozásában alkotóként és producerként ismét alapvető szerepe volt Roddenberrynek, de csak az első szezon felett gyakorolt teljes kontrollt. A második szezon elkészítésében az amerikai írócéh 1988-as sztrájkja akadályozta meg, ekkor Maurice Hurley producernek kellett átadnia a vezetést. A harmadik szezonra visszatérhetett, egészsége azonban romlóban volt és fokozatosan át kellett adnia a vezetést Rick Bermannek és Michael Pillernek.

A Star Trek VI: A nem ismert tartomány volt az utolsó film a Star Trek sorozat eredeti szereplőgárdájával. A filmet Roddenberrynek dedikálták. Állítólag halála előtt néhány nappal látta is a film egyik korai verzióját.[22] William Shatner Star Trek Movie Memories (Star Trek filmemlékek) című könyvében azt állította, hogy miután egy magánvetítésen megnézte a filmet, Roddenberry rögtön listát készített a változtatási javaslatairól, de mire titkára kézbesítette a listát, Roddenberry meghalt.[forrás?]

Filmes és tévés munkája mellett Roddenberry a szerzője a Star Trek: Csillagösvény regényváltozatának is. A regényt 1979-ben adták ki és első volt a több száz Star Trek regénynek, amelyet a Paramount közvetett tulajdonában álló Simon & Schuster Pocket Books vállalkozása adott ki. Volt olyan pletyka, hogy a könyvet valójában Alan Dean Foster, a film szövegkönyvszerzője írta. Foster ezt saját honlapján cáfolta. Roddenberry beszélt róla, hogy írna egy második Star Trek könyvet is a visszautasított 1975-ös kézirat alapján (ez szólt a Kennedy-gyilkosságról), de meghalt, mielőtt ezt meg is tehette volna.

Bár élete vége felé befolyása a Star Trek munkáira csökkent, a Star Trek sorozatok tulajdonosánál, a Paramountnál tiszteletnek örvendett. A stúdió kérésére vette ki a Star Trek animációs sorozatot a hivatalos Star Trek kánonból. (2007-ben az animációs sorozat bekerült a hivatalos Star Trek internet oldal könyvtár részébe.[23]) A Star Trek kronológia (The Star Trek Chronology) kézikönyv szerint az ötödik és hatodik Star Trek film egyes részeit apokrifnek tartotta, annak jeléül, hogy ezeket ki akarta venni a Trek kánonból.[forrás?]

A Star Trek Roddenberry után több sorozattal folytatódott: Star Trek: Deep Space Nine, Star Trek: Voyager és a Star Trek: Enterprise.

Magánélete

szerkesztés

1942-ben vette feleségül Eileen Rexroatot. Két lányuk született, Darlene és Dawn. Az 1960-as években Roddenberrynek viszonya volt Nichelle Nichols-szal (Nichols szerint Roddenberry ezért is akarta, hogy a színésznő szerepeljen a Star Trekben).[24] és Majel Barrett-tel is. Huszonhét évvel első házasságkötése után elvált és 1969. augusztus 6-án Japánban sintó szertartás szerint feleségül vette Barrettet. Fiuk Eugene Wesley Jr., aki Rod Roddenberry néven vált ismertté.[25]

Bár a déli baptista hitben nevelkedett, Roddenberry humanistának és agnosztikusnak tartotta magát. A vallást háborúk és szenvedés okozójának tekintette.[26] A Föld jövőjét úgy képzelte el, hogy mindenki ateista, és ez így jobb.[27]

Az Űr Alapítvány (Space Foundation) 2002-ben a Douglas S. Morrow Közjó Díjjal (Douglas S. Morrow Public Outreach Award) jutalmazta Roddenberryt és Majelt,[28] hozzájárulásukért a világűrrel kapcsolatos tudatosság és lelkesedés növeléséhez.

Magyarul

szerkesztés
  • Csillagösvény; ford. Bartos Tibor; Gondolat–Talentum, Bp., 1992 (Star trek. Az Enterprise űrhajó)

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Gene Roddenberry (angol nyelven)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ Gene Roddenberry | Biography, Star Trek, & Facts | Britannica (angol nyelven)
  8. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. ↑ Archivált másolat. [2008. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
  10. ↑ a b Archivált másolat. [2008. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 29.)
  11. ↑ Freeman, Roger A., with Osborne, David., "The B-17 Flying Fortress Story", Arms & Armour Press, Wellington House, London, UK, 1998, ISBN 1-85409-301-0, page 74
  12. ↑ Alexander, David, "Star Trek Creator", ROC Books, an imprint of Dutton Signet, a division of Penguin Books USA, New York, June 1994, ISBN 978-0451454409, pages 75-76
  13. ↑ Edward B. Kiker: SOLDIERS OF VISION: We Don’t Stop When We Take off the Uniform (PDF). Army Space Journal. [2009. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 21.) „He took part in 89 missions and sorties, and was awarded the Distinguished Flying Cross and the Air Medal.”
  14. ↑ David Alexander.(1994) "Star Trek Creator: The Authorized Biography of Gene Roddenberry," Roc, p.104
  15. ↑ a b Alexander, p.141
  16. ↑ Sackett, Susan (2002). Inside Trek: My Secret Life with Star Trek Creator Gene Roddenberry. Hawk Publishing Group. ISBN 1-930709-42-0.
  17. ↑ Engel, Joel. Gene Roddenberry: The Myth and the Man Behind Star Trek. Hyperion Books (1994). ISBN 0786860049  Inside Star Trek: The Real Story (1996) commentary by Star Trek producer Herbert F. Solow, science-fiction convention talks by Star Trek writer Dorothy C. Fontana, and books and articles by Harlan Ellison.
  18. ↑ Unthemely Behavior. Urban Legends Reference Pages, 2007. augusztus 8. (Hozzáférés: 2007. május 20.)
  19. ↑ Herbert F. Solow & Robert H. Justman, Inside Star Trek: the Real Story, Pocket Books, 1996, p.402
  20. ↑ Solow & Justman, p.402
  21. ↑ Star Trek Movies: Which is the Best? by Neha Tiwan. [2012. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  22. ↑ a b Susan Sackett. Inside Trek: My Secret Life With Star Trek Creator Gene Roddenberry. HAWK Publishing Group (2002). ISBN 1-930709-42-0 
  23. ↑ The Animated Series Gets Real. [2010. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  24. ↑ Nichelle Nichols, Beyond Uhura: Star Trek and Other Memories, G.P. Putnam & Sons, New York, 1994.
  25. ↑ David Alexander. Star Trek Creator: The Authorized Biography of Gene Roddenberry. Roc (1994). ISBN 0-451-45440-5 
  26. ↑ (1991. March/April) „Roddenberry Interview”. The Humanist 51 (2). 
  27. ↑ Braga, Brannon (2006. június 24.). „Every religion has a mythology”. International Atheist Conference. [2015. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. Hozzáférés: 2009. május 11. 
  28. ↑ Foundation Douglas S. Morrow Public Outreach Award[halott link]

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gene Roddenberry című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

szerkesztés
  • Alexander, David. Star Trek Creator: The Authorized Biography of Gene Roddenberry
  • Engel, Joel. Gene Roddenberry: The Myth and the Man Behind Star Trek
  • Fern, Yvonne. Gene Roddenberry: The Last Conversation
  • Gross, Edward and Mark A. Altman. Great Birds of the Galaxy: Gene Roddenberry and the Creators of Star Trek
  • Sackett, Susan. Inside Trek: My Secret Life with Star Trek Creator Gene Roddenberry
  • Van Hise, James. The Man Who Created Star Trek: Gene Roddenberry

A szereplők önéletírásai

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Angol nyelven:

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gene_Roddenberry&oldid=27647950”