Fosszilis tüzelőanyagok

A fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet, ként és a szénhidrogéneket – kőolajat vagy földgázt – értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai. Ezek ipari, erőművi felhasználása általános (pl. elégetésével gőzt fejlesztenek, amivel egy turbinát hajt meg, melyhez hozzákapcsolt generátor útján származtatott energiahordozót, elektromosságot fejlesztenek).

Példák a fosszilis tüzelőanyagokra: kőszén, kőolaj és földgáz

Fosszilis tüzelőanyag szén kibocsátás, 1800-2004

Elégetésük szennyezőanyagokat juttat a légkörbe. Egyes ilyen anyagok, mint a szén-dioxid hőfogó gázok, amelyek a sugárzási kényszerrel erősítik az üvegházhatást, ami globális felmelegedéshez, erősebb viharokhoz, és a szélsőséges időjárás miatt növekvő költségekhez vezet. Más szennyezők, mint a kén-dioxid, jelen vannak a savas esőkben, az olajfúrás és olaj szállítása pedig olajszennyezéssel átitatott területeket hagy maga után.

2030-ra a szén-dioxid-kibocsátás 52%-kal csökkenhet, 2075-re pedig 71%-kal, amennyiben az emberiség vált a megújuló energiaforrásokra. Energiatakarékos – 4,2–3,6 liter/100 km – autók kifejlesztése, valamint nap- és vízenergia kiaknázása a cél.

Kapcsolódó cikkek

• Országok listája ásványi energiahordozók kitermelése alapján

Külső hivatkozások

• EPA
• "Energiaválság jön?" Archiválva 2020. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• "Jövő energiája" – Michael Parfit (National Geographic)
• "Kifogynak a fosszilis tüzelőanyagok?" – Mark Bradley
• Üvegházhatású gázok
• A jövő energiahordozói