Bázeli Egyetem

állami egyetem a svájci Bázelben
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 8.

A Bázeli Egyetemet (németül: Universität Basel, latinul: Universitas Basiliensis) 1460-ban alapították, a legrégebbi egyetem Svájcban.

Bázeli Egyetem

Alapítva1460. április 4.
HelySvájc, Bázel
Típus
  • állami fenntartású kutatóegyetem
  • nyílt hozzáférést biztosító kiadó
  • comprehensive university
Tanulólétszám12 896 (2022)
Tagság
  • Utrecht Network
  • IIIF Consortium
  • Európai Egyetemek Szövetsége
  • Informationsdienst Wissenschaft
  • arXiv
  • ORCID
  • swissuniversities
Elhelyezkedése
Bázeli Egyetem (Bázel környéke)
Bázeli Egyetem
Bázeli Egyetem
Pozíció Bázel környéke térképén
é. sz. 47° 33′ 31″, k. h. 7° 35′ 00″47.558520°N 7.583460°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 31″, k. h. 7° 35′ 00″47.558520°N 7.583460°E
Térkép
A Bázeli Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bázeli Egyetem témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

A Bázeli Egyetem a Bázeli Tanácshoz kapcsolódva jött létre. Az alapító okiratot pápai bulla formájában II. Piusz pápa bocsátotta ki 1459. november 12-én, a hivatalos megnyitó ünnepségre 1460. április 4-én került sor. Eredetileg az egyetem négy karral rendelkezett: művészeti, orvosi, teológiai és jogi karral.

Az évszázadok során, amikor sok diák érkezett a városba, Bázel a könyvnyomtatás és a reneszánsz humanizmus egyik első központja lett, különösen Rotterdami Erasmus érkezésével. Ugyanebben az időben megalapították a Bázeli Egyetemi Könyvtárat. Ma több mint hárommillió könyv és írás található benne, ez Svájc legnagyobb könyvtára.

Miután a nemzetiszocialisták 1933-ban átvették a hatalmat Németországban, több neves német akadémikus emigrált Bázelbe, és néhány svájci tudós is visszatért onnan. Többek között Arthur Baumgarten jogtudomány professzor (1933), Karl Barth (1935) és Fritz Leiber (1937) teológusok, Yeshayahu Leibowitz izraeli filozófus (1934), majd a második világháború után Karl Jaspers filozófus és pszichiáter a Heidelbergi Egyetemről (1948). [1]

 
Az 1860-as neoreneszánsz homlokzat
 
Zenetudományi Szeminárium a Petersgrabenen
 
A Bázeli Egyetem főiskolai épülete a Petersplatzon 1939-ből, Bauhaus-stílusban
 
Svájc legrégebbi botanikus kertje (1589)
  • Werner Arber, mikrobiológus. Nobel-díjas (1978), 1986–1988
  • Karl Pestalozzi, germanista, 1990–1992
  • Luzius Wildhaber, jogász, 1992–1994
  • Hans-Joachim Güntherodt, fizikus, 1994–1996
  • René Frey, közgazdász, 1996–1998
  • Ulrich Gäbler, egyháztörténész, 1998–2006
  • Antonio Loprieno, egyiptológus, 2006–2015
  • Andrea Schenker-Wicki, üzemgazdász, 2015. augusztus 1-től
  • Daniel Huber, matematikus

Híres személyiségek

szerkesztés

Hallgatók

szerkesztés
  1. Georg Kreis / did: Università di Basilea

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Università di Basilea című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Universität Basel című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Egyéb projektek

szerkesztés
További információkat találhatsz Bázeli Egyetem témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

  Szótári meghatározások a Wikiszótárban
  Kézikönyvek a Wikikönyvekben
  Idézetek a Wikidézetben
  Forrásmunkák a Wikiforrásban
  Képek a Commonsban
  Hírek a Wikihírekben

További információk

szerkesztés
  • Az egyetem hivatalos honlapja (német nyelven)
  • Université et hautes écoles (Egyetemek és főiskolák) (francia nyelven). [2009. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 23.)
  • A Bázeli Egyetem magyar vonatkozású kéziratai, (1575) 1660–1798 (1815). Katalógus; összeáll. Hegyi Ádám; OSZK–Gondolat, Bp., 2010 (Nemzeti téka)
  • Balla Bálint: A Szabadegyetem mint könyvkiadó; Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Basel, 2015
  • Hegyi Ádám: A Kárpát-medencéből a Rajna partjára. A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére a 18. században; Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények, Debrecen, 2015 (A Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények kiadványai)