Tavaszváró- guirlande de poules

"Kot-kot-kot-kot-kotkodács,
Minden napra egy tojás..."

Jó, tudom, még messze van a tavasz, a húsvét meg pláne, de jó volt ebben a szomorú szürke ködben valami pirosat hímezni. Jó ajándék lesz egyszer, azt hiszem, a "minden piros-fehér-fekete a konyhámban" nagynénémnek (persze, nem ez a neve:), csak így könnyen jellemzem;)). De még nem tudom, milyen lesz a végső formája...
32 countos Belfast anyag, WDW és DMC fonalakkal.

Szösszenetek Julitól

Juli cumiját mindenütt keressük, sehol nem találjuk. Hiába keressük, sehol sincs. Szerencsére van egy csomó.

-Nem mondom meg, mert titok! (lsd. Boribon szülinapja)-hajtogatja lelkesen. Másnap délelőtt Gábor bakancsában találtuk meg.

-Apa, mi ez a tüske?
-A borostám:)

De megígérted!-mondta egyik este, mikor elképzelése szerint még nem olvastunk elég esti mesét neki, és éppen azt magyaráztam, hogy most már késő van, és aludni kell. Ezzel azt hiszem új időszámítás kezdődik...

Lejött az egyik baba sapija. Nem baj,- mondta Juli - az övé is olyan fodros (=göndör), mint az enyém:)

Juli kapott egy piros lufit. Miután kiörvendezte magát, megkérdezte, milyen színből válogattam neki. Addig tökéletes volt a piros, de ekkor megváltoztatta a véleményét: A kéket jobban kedvelem...

kisegér

"Kisegér, kisegér,

Minden lyukba belefér,
Belefér, belefér,

Hiszen azért kisegér."

Tegnap varrtuk Julival ezt a kisegeret (karácsonyi tildás könyvből). Juli már régóta szerette volna, ha készítünk egyet, mert az egyik "kisbarátnőjénél" már megkívánta... sokat is segített benne, csak hogy minél hamarabb elkészüljön:): spulnit tekert (=le), gombokat válogatott, anyagot egyeztettünk...;) Úgy látom, bejönnek neki ezek a figurák. A Gábornak készített kisbíró sem jutott be a bírósági asztalra, azóta mindent az apa babával csinál. Azonban két nappal ezelőtt rájöttem, Gábor is számot tart rá, így muszáj lesz egy másikat is készítenem.

Visszatérve az egérre, hát, nem lett a legprecízebb munkám (pl. a póló a nyakánál nem illeszkedik, az orra is suta lett), de hogy szokták mondani? Egynek jó lesz;) ...és Juli most is vele játszik, ez a lényeg, nem?

(A fények miatt a képek pedig, hááát most csak ilyenek:( )

virágom, virágom...

Ez a két képet az ágyunk fölé készítettem egyszer. Vajon kinek a feje felett lóg a kék? És kinél a rózsaszín? Jó, ez nem volt komoly kérdés:)

DMC (Naturals of DMC) minta, 28-as lenen, DMC nature fonalakkal hímezve. (Nem tudom, találkoztatok-e már ilyennel, nagyon sprőd, durva, helyenként csomós, mintha nagyon vékony spárga lenne, mégis finom és lágy fényű. De ebben pont ez volt az érdekes.) Elég színtelennek tartottam, mikor elkészült, így televarrtam gyöngyökkel. Határozottan jót tett nekik szerintem. Nagyon szeretem a hálóban látni őket.:)

Juli pancsol

Juli megtalálta a strandos kellékeket. Mindent felfújtunk, és a kisasszony így fürdött este.

baráti ölelés:)

Lilangtól és Martimeztől, majd később Edittől és Marcsitól kaptam egy-egy kedves virtuális baráti ölelést. Meglepett, jólesett, KÖSZÖNÖM NEKTEK!

"Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. Lényege, hevenyészett fordításban: "Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben, és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"

És kedves idelátogató blogostársaim, tűbarátnőim:)!

Köszönöm a kedves szavaitokat, megjegyzéseiteket, amikből azt érzem, érdemes "bütykölnöm" evvel-avval, mert van, akinek tetszik! Köszönöm, hogy befogadtatok, és bekukkantotok hozzám! Mivel még csak rövid ideje vagyok köztetek, viszonylag keveseteket ismerlek, így nem választanék csak nyolc embert, hanem küldök mindenkinek egy-egy baráti ölelést, aki benézett ide, és örömmel visszavárom máskor is! Szép napot kívánok mindenkinek!

játék

Diána játékot hírdetett! Ezt a szép nyakláncot nyerhetitek meg itt, ha hagytok egy kommentet!

kisbíró:)

Gábort (a férjem) tél elején nevezték ki bírónak. Ez fontos cél volt számára (és így nekünk), régóta dolgozott érte. Szerettem volna adni neki valami bohókás dolgot, ami emlékezteti erre (nem mintha kéne:)), és amit kitehet az asztalára, ha van kedve. Végül ez a súlyos aktákat hordozó "bíró manó" lett belőle. A tildás ásító manó variánsa. Tudom, a színe, nem illik ehhez a típusú babaképhez, és nagyon fekete, de a talár is olyan. A fehér paróka meg jobb híján került a fejére, mert hogyan is lehetne valósághű, géppel nyírt hajat készíteni?! Hát így olyan lett, amilyen, mindenesetre Gábor mosolygott rajta egy jót, Juli pedig lelkesen játszott vele ébredés után... így már megérte:)

(This doll is gift for my husband.:) My husband is judge.)

PIFPIFPIFPIFPIFPIF...

PIF hullám indult el, sok helyen látom a "felhívást keringőre", Barbinál még decemberben én is jelentkeztem, így ígéretemhez híven, most kikerül a logó... Hátha valaki úgy dönt, jó lenne velem játszania. Szeretettel várom a jelentkezőket!

Bárki játszhat, akinek blogja van.

Az első három ember, aki kommentet hagy ehhez a bejegyzéshez, ajándékot fog kapni tőlem, melyet én készítek. Ezt az ajándékot az elkövetkező 365 napon belül el fogom juttatni hozzátok. Cserébe előre kell fizetni, úgy, hogy meghirdetitek a saját meglepetés csomagotokat a saját blogotokban jelezve, hogy az enyémet folytatjátok!

emlék ez is

Anyunak készítettem most karácsonyra ezt a tűgobelint. Korábban már megírtam a "testvérének" a történetét (katt: ide). Ez is egy nagymamám által megkezdett kép volt: a fekete és a lila készen volt már. Anyu azóta sokszor megkérdezte, nem lenne-e kedvem kihímezni ezt is, de mindig hárítottam: nem szeretek gobelint "tölteni", nem az én világom, nagyon apró, nem tetszik benne a lila és a fekete (képtelen voltam kifejteni)... aztán mégis erőt vettem magamon, és nekiálltam. Megérte! Anyu igen sokat pityergett, miután kibontotta a csomagot. No nem a sírásnak örülök persze, hanem annak, hogy azt éreztem, számára ennél szebb és tökéletesebb ajándékot nem adhattunk volna. És az olyan jó, ha valami így célbatalál...

játszadozás;)

"Köd előttem, köd mögöttem,

Isten tudja, honnan jöttem,

szél hozott, szél visz el,

minek kérdjem: mért visz el?...

...Isten tudja, honnan jöttem,

köd előttem, köd mögöttem,

szél hozott, szél visz el,

bolond kérdi, mért visz el?"

(Egyre többen játszadoztok, kedves általam ismert blogolók a Picasa 3-mal. Nagy kedvet kaptam! Most már nekem is muszáj volt kipróbálnom... már régóta szerettem volna kollázsképeket készíteni, csak fogalmam sem volt, hogy kell. Most már szerencsére tudom a titkot:). És a fotóinkkal való ilyenforma játszadozás tök jóóóóóóóó dolog!:) Már csak azt kéne megtudom, hogy lehet általam választott sorrendet felállítani a képek között. Jelen képek esetében az idő múlása, és a köd felszakadozása ugyanis jobban kivehető lenne. Ha tudja valaki, lenne olyan kedves, és megsúgná nekem? Köszönöm!)