2009. december 31., csütörtök
2009. december 30., szerda
2009. december 27., vasárnap
enyémtiédmienk
2009. december 23., szerda
Márti angyalkája :)
2009. december 21., hétfő
Ajándékom Melindától
2009. december 20., vasárnap
Mári közben egyre többet és többet beszél, rengeteg szót ismétel utánam a maga módján, de szerintem meglepően érthetően. Már nem is számlálom.Vannak félreértelmezései is, pl azt mondja anya gyeje (=gyere), de ez azt jelenti vegyél fel:), hát hiába, ezt hallja. Juli nevét egyszerűen tökéletesen ejti már, minden hangot szépen kiengedve, jaj, ezt nagyon szeretem hallani. Sőt, amiért odavagyok, van két mondóka, amit ugyan szóról szóra nem tud, de szókapcsolatokat (sőt egy-egy sort) igen, meg a ritmust is, és skandálja velünk. Amit meg tud, lelkesen kiabálja, végül örömében tapsol... édes...
Az elmúlt hetekben megszeretett nagyon egy babát (nekem babázósak a lányok), olyannyira, hogy még a szopizós szokásait, testtartását is átalakította miatta. Éjszaka, ha felébred, ezt kiabálja: "anya, baba, cici"... így sorban egymás után, míg mellé nem érek...
Még mindig nem szeret nagyon gyalogolni. Egyedül is egész sokat tud, kézen fogva meg teljesen jól közlekedik, de kifejlesztett egy speciális térdenjárást, és nem hajlandó róla lemondani.

A képen éppen fülig lisztes, segít az egyik reggeli pizsissütésnél...
Sajnáltam ezt a betegséget, mert Juli mostanában végre szereti az ovit, magától kérte, hogy már ott ebédelne, mert ő nagy ovis-ezzel indokolta. Ez a Mikulás- és karácsony várás, a készülődés jót tett, mostanában már nem volt sírás azért mert menni kell, sőt ami fontos, ott sem! Örülök neki, néha már játszik a gyerekekkel is, szóval jó lett volna, ha ez nem törik meg, de így alakult. Remélem, januárig nem csitul a lelkesedése.
Egyre jobban várja a Jézuskát, már visszaszámol, olyan jó megélni. Mesélek neki a gyerekeknek szóló Bibliából, mostanában csak ezt kéri. Folyton Jézuskásat játszik. Beteszi az egyik babát a bölcsőbe, betakargatja, és mögé ül, plédet borít magára a kis Szűz Mária. És ott ül áhítatban. "Jézus Krisztus- mondja- ez olyan szép név. Ez tetszik nekem." Csak azt sajnálja, hogy nem lány. Nem is érti igazán, miért nem lehet az, és azt mondja, neki azért inkább lány a Jézuskája...
-Zsúr lesz nálunk- mondja egyszercsak- megszületik a Jézuska, az a szülinapja, hát zsúrt kell tartani." Így megegyeztünk, hogy az egész karácsony egy nagy zsúr. Ezzel elégedett. Szerinte a pásztorok és három királyok imádása is az...

2009. december 5., szombat
-Valaki? Ki lehetett?
-Hát nem tudom, vagy én, vagy Mári.
-Nem tudod? Mári fel sem ér odáig. És nem is tud még ilyen szépen rajzolni. Azt hiszem, én tudom, ki volt.:)
-Hát, szerintem Mári odatolta a széket, és a székről ő is eléri.
Na, ki a húnyó???:D
2009. december 4., péntek
2009. december 2., szerda
2009. november 29., vasárnap
Ajándékba...
-Tengelice, fönn a fán,
Juli ennél a versikénél mindig megkérdezi, "-Ugye, anyi ezt szereted?" És igen, valamiért szeretem...
2009. november 27., péntek
2009. november 25., szerda
2009. november 24., kedd
Cserebere fogadom...

És ez nem kibúvó a továbbküldés alól, de kérlek Titeket, érezze magáénak mindenki, akinek blogja az én blogom jobb oldalán sorakozik, hiszen azért vagytok ott, mert kellemes Nálatok!!!:)
2009. november 19., csütörtök
Csupa édes...
"Az Életrevaló Fánkok Boltjában lélekszitán léleklisztet szitál a pék, abból süti a fánkot. Hanem a cukrot hol elfelejti, hol nem, hol tesz bele, hol nem. Jönnek a vevők, kérdezik: - Keserű fánk az élet? Vagy édes? 2009. november 18., szerda
2009. november 14., szombat

Juli mostanában nagyon sokat rajzol, fest. Leginkább szivárványt, és virágokat (=színes maszatokat, amiket virágnak hívunk, aztán a színek alapján nevén nevezzük őket), napot, gesztenye fát, csigát, és egyszer már elég jól rajzolt egy hóembert is. Korábban nem szeretett rajzolni, az ovi óta érdekli, szóval határozottan formálódik. A kifestőket is egyre jobban használja, egész jól bent marad a vonalak között.

2009. november 8., vasárnap
2009. november 4., szerda
My name's Winston. Mr.Winston...
" A Kis Bácsi Gombos Boltja éjjel-nappal nyitva van. Százegy fiókban tartja Kis bácsi a gombokat, száz fiókot kihúz, minden gombot megmutat a vevőnek, a világ minden ruhájára lehet itt gombot találni, mégis van, aki a százegyedik fiókot is meg akarja nézni. "Az a fiók üres", mondja Kis bácsi, és nem mutatja meg soha a százegyedik fiókot. Csak éjjel, ha egyedül van, akkor húzza ki néha vigyázva, az a fiók csillagokkal van teli, az ég csillagaival, és ha mégjobban kihúzza, nagy fényesség, egy kicsit belátni a mennyországba, és hallani, hogy suttognak az angyalok." 
Időközben elkészült még egy Mikulás zsák. Ha az előbbire azt írtam rendhagyó, akkor ez különösen az lett - legalábbis szerintem. Jó öreg Winston túlságosan nőies körítést kapott. Ráadásul a színek sem éppen szokványosak. De nekem tetszik.
Tavaly Juli is, Gábor is, Mári is kapott Mikulásra hímzett "csizmazsákot", csak nekem nem készült már. Hiányolták is, hogy hogy is van ez.:) Ezt magamnak szántam eredetileg, de Juli már egyezkedik, felajánlott egy újraelosztós cserét, alkudozik, hogy ebben bizony neki érkezzen a meglepetés az ablakba. :)Boti csizmája
2009. november 3., kedd
Bolondozó hóemberek...
2009. október 29., csütörtök
Lányos dolgok
2009. október 26., hétfő
Diótörő
2009. október 15., csütörtök
Ajándék

2009. október 12., hétfő
Kistündér
2009. október 9., péntek


2009. október 6., kedd
Juli táskája
Julinak katica a jele a csoportban. Hát "muszáj" volt katicát hímeznem. Most nem kézzel festett fonalakat használtam, bár nagyon szeretem őket, mert gondolom, mosni kell majd rendszeresen. Ha használni fogja. Az ovi ugyan már néhány hete megkezdődött, Juli ovis táskája azonban csak nemrég lett kész. Azóta sok fontos kincset cipelünk benne nap mint nap:
Remélem, használatban lesz majd, és nem "szögre akasztva", mert nem rózsaszín, ami Juli nagy kedvence (kis mániásmágnesként vonzódik hozzá), hiszen a katicák nem rózsaszínűek... még ovis jelként sem... na úgy végképp nem!2009. október 2., péntek
BBD: My gift to you
Nálam ez a minta és ez a kis zenélő doboz a borsó meg a héja. Nincs pardon, egymásnak teremtettek. Elvarázsolt mindkettő első pillantásra. És ez olyan minta számomra, amit a többitől eltérően többször is kihímeznék szívesen. Most éppen így, ezekkel a szerintem csodaszép fáradt színekkel.
A doboz már régóta a szekrényben várta sorsa jobbra fordulását, most eljött az ideje. Mivel szinte mindent elajándékoztam mostanában, úgy döntöttem, ezt muszáj lesz megtartanom. Hogy egy hirtelen elhatározás ne téríthessen el ettől, a monogramom ráhímeztem.:) 
























